A választási időszak lerövidítése nem lehet népszavazás tárgya, véli Vincent Bujňák, a pozsonyi Comenius Egyetem Alkotmányjogi Tanszékéről. Az alkotmány szerint ugyanis alapvető jogok és szabadságjogok, adók, járulékok és az állami költségvetés nem képezhetik népszavazás tárgyát.
Bujňák szerint több értelmezés alapján a parlamenti képviselők mandátumának kitöltése az alapvető jogok közé tartozik. A népszavazás kérdése ezért az Alkotmánybíróság elé kerülhet, ehhez állítása alapján elegendő, ha a képviselők egyike tiltakozásával a köztársasági elnökhöz fordul.
A parlamenti képviselők mandátuma négy évre szól, s amennyiben idő előtt szűnik meg, s ezzel valamelyikük nem ért egyet, az problémát jelent. Ha sikerül összegyűjteni a kellő számú aláírást az előrehozott választásokat kezdeményező népszavazás kiírásához, a petíció az államfőhöz kerül. „Amennyiben a 150 képviselő közül csak egy nem járul hozzá, hogy ne töltse ki a mandátumát, ez megfelelő érvet szolgáltat ahhoz, hogy az államfő az Alkotmánybírósághoz forduljon az ügyben” – nyilatkozta a TASR hírügynökségnek.
Bujňák az emberi és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének 3. cikkelyére hivatkozik. Szerinte ezt a cikkelyt az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy értelmezné, hogy a polgárnak nemcsak képviselőjelöltként indulni van joga a parlamenti választásokon, hanem egyúttal arra is, hogy amennyiben megválasztják, kitöltse a megbízatási idejét.
„Alkotmányunk úgy szól, hogy az alapvető emberi és szabadságjogok nem képezhetik népszavazás tárgyát, ennek értelmében nem lehet népszavazással lerövidíteni a választási időszakot sem, amennyiben azzal akár csak egyetlen megválasztott képviselő nem ért egyet” – tette hozzá.
A Csehszlovák Föderatív Köztársaság Alkotmánybíróságának volt elnöke, Ernest Valko még 2004-ben kijelentette, hogy a mandátum teljes kitöltése a megválasztott képviselők alapvető joga, a megbízatási időszak lerövidítése nem lehet referendum tárgya” – emlékeztetett.
2014-ben, a családdal kapcsolatos népszavazás kiírása előtt Andrej Kiska akkori elnök az Alkotmánybírósághoz fordult, és megvizsgáltatta a népszavazással kapcsolatos kérdéseket, aminek következtében az egyik kérdés végül nem jelent meg a népszavazáson. Bujňák emlékeztetett rá, hogy eddig két népszavazást tartottunk az előrehozott választásokról. Kijelentette, hogy 2004-ben Rudolf Schuster volt államfő nem élt a lehetőséggel, hogy az előrehozott választások kérdését az Alkotmánybíróság megvizsgálja.
„Minden bizonnyal a legrosszabb megoldás lenne, ha a jelenlegi helyzetben nem fordulnának újra az Alkotmánybírósághoz a felmerülő kételyek miatt – mondta a népszavazás kezdeményezésére irányuló jelenlegi törekvések kapcsán.
Az előrehozott választásokról szóló népszavazás kiírására vonatkozó petíciót a Smer-SD és a Hlas-SD pártok kezdeményezték, az SNS csatlakozott hozzájuk. A Petíciós Bizottság azt kérdezi az állampolgároktól, hogy beleegyeznek-e a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa nyolcadik ciklusának lerövidítésébe úgy, hogy a parlamenti választásokat a népszavazás eredményének kihirdetésétől számított 180 napon belül megtartsák.
A kezdeményezést a Szakszervezetek Szövetsége is támogatta. A népszavazás kiírásához legalább 350 ezer állampolgár aláírása szükséges.
(NZS/Felvidék.ma/cas.sk)
