A járványhelyzet szabályai értelmében a Thain János Múzeum mellett működő szőgyéni tájház húsvétváró rendezvénye online térben zajlott, így a világhálón éri el a közönséget.
Az elmúlt években megtartott népszerű, családi, hagyományőrző rendezvényt a szőgyéni televízió rögzítette és sugározza mindazok számára (sztv.sk ), akik szeretnének ily módon is ráhangolódni húsvét ünnepére.
A tájház tisztaszobájában Svajcer Edina, a tájház vezetője és háziasszonya üdvözölte a nézőket, és beszélt a húsvéti népszokásokról.
Ezután a konyha kapta a főszerepet, ahová Mazán Diana, a fiatal szőgyéni „sütőasszony” hozta el a húsvéti fonott kalács receptjét és mutatta be a kalács készítésének folyamatát.
Mint mondta, a fonott kalács legegyszerűbb változatát készíti el, amivel a kezdő háziasszonyok is könnyen megbirkózhatnak.
A fonott kalács receptje: 60 dkg finomliszt, fél kocka élesztő (20 gr), 3 dl tej, 10 dkg cukor, 2 tojássárgája, 8 dkg olvasztott vaj. Tetszés szerint lehet belekeverni mazsolát vagy más szárított gyümölcsöt.
Míg a tészta, a meleget árasztó rakott sparhelt tetején egy órát pihent (kelt), addig Diana ismertette a kalács bonyolultabb változatát, mely kovásszal készül. Mivel ennek a változatnak az esetében a tészta érlelése (fermentációja) 10-12 órás folyamat, ezért ebben az esetben kivitelezhetetlen volt a bemutatása, de Svajcer Edina kilátásba helyezte, hogy a jövőben erre is sor kerül majd a tájház konyhájában.
Míg a fonott kalács készült, s a henger alakúra sodort tészták összefonódtak, majd pihentek (keltek) még egy rövid ideig (20-30 perc), végül a sütőbe kerültek, a hátsó szobában Nothart Alena készítette a húsvéti tojásokat.
Az ügyes kezű Alena asszony tagja a Szőgyéni Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábornak és a Párkányi Képzőművészeti Szakkörnek. A népművészeti motívumokon és jelrendszeren alapuló grafikai alkotásai megtalálhatóak a Szőgyéni Művészeti Galériában.
A húsvétváró rendezvényen a különböző színűre festett tojásokra népi motívumokat rajzolt a meleg, színes viaszba mártott íróval. Közben elmondta a tojásfestés történetét és jelentését, hiszen a tojás az újjászületésnek és a teremtésnek a legősibb jelképe és fontos szerepe van a húsvéti ünnepkörben.
Kezdetben a tojások egyszínűek voltak, majd természetes anyagokkal festették be, később különféle módon írták rá a mintákat.
A tojás a húsvéti étkezés mellett a locsolkodáshoz is kapcsolódik, hiszen hajdan a leányok hímes, festett tojással ajándékozták meg a locsolókat. Ez a szokás sok helyen ma is él, és vannak házak, ahol a húsvét előtti napokban a leányok ma is készítik a húsvéti tojások különböző formáit.
Hajdan a színek és a motívumok is nagy jelentőséggel bírtak, érzelmek hordozói voltak, melyből a fiatalok „olvasni” tudtak. Mágikus erőt is tulajdonítottak a húsvéti tojásnak és egész évben megőrizték, akár szerencsét hozó, akár ördögűző tárgy gyanánt.
Mire elkészültek a szebbnél szebb tojások, édes illatokkal telt meg a konyha, jelezve, hogy megsült a kalács. Edina, a háziasszony, felszeletelte és megkínálta a kevés résztvevőt, bízva abban, hogy a világhálón meghívottak közül sokan kedvet kapnak, és a nagyböjt utolsó napjaiban megfestik a húsvéti tojásokat és az ünnep közeledtével megsütik a fonott kalácsot.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
