A külföldről támogatott médiumok száma az elmúlt években nagymértékben megemelkedett Közép-Európában, aminek köszönhetően ezek a médiumok mára a tömegtájékoztatás jelentős hányadát birtokolják. Az indirekt befolyásszerzés egyik leghatékonyabb eszközeként számon tartott, rendszerint a donorszervezetek érdekeit szem előtt tartó, külföldről finanszírozott újságok, rádiók és internetes hírportálok ennek köszönhetően ma már napi több milliós eléréssel rendelkeznek a térség országaiban, így komoly befolyásoló erővel bírnak azok belpolitikai folyamataira.
Az indirekt befolyásszerzés eszközei
Míg a 20. század során a belső hatalomátvételeket jellemzően fegyveres erővel hajtották végre, addig a 21. században a kemény, katonai államcsínyek helyét puha puccsok vették át, amelyeket változatos eszközökkel valósítanak meg. Ezeket a közvetett, rejtett vagy áttételes úton való hatásgyakorlásokat nevezzük indirekt befolyásszerzési akcióknak, amelyek végrehajtói leginkább a gazdasági, kulturális és tájékoztatási szférákon keresztül igyekeznek nyomást gyakorolni a regnáló hatalomra. Az így szerzett befolyás eszközei között említhetjük a gazdasági nyomásgyakorlást, a kulturális hegemónia megszerzését és a médián keresztüli befolyásolást is, amelynek köszönhetően az indirekt befolyásszerzés mára a közvetett hatalomgyakorlás legáltalánosabb formájává vált.
Az indirekt befolyásszerzés mára a kommunikációs tömegtájékoztatási eszközök területén a legsikeresebb. Miután a plurális, de szervezett média a konkrét politikai hatalomnál is jelentősebb eléréssel, hatással és befolyásolási képességgel rendelkezik, az ország határain túlról különböző befektetők, oligarchák és alapítványok által fenntartott médiák olyan mértékű kulturális-politikai részesedést képesek elérni az egyes országokban, ami az államok szuverenitásának kérdését is felveti.
Az elmúlt évek során ez leginkább az egyre jobban elterjedt „színes forradalmak” során volt tetten érhető, ahol az országok destabilizációja rendre a donorszervezetek érdekeit szolgáló, kívülről finanszírozott médiák segítségével kezdődött, amit minden esetben a dezinformálás, manipuláció és szubverzió jellemzett. Ahogy a XXI. Század Intézet elemzése rávilágít, ezt kihasználva az elmúlt húsz év során körülbelül húsz „színes forradalom” zajlott le világszerte, amelyek nagy része sikerrel döntötte meg a regnáló hatalmat.
Kiterjedt hálózat Közép-Európában
A közép-európai országokban a külföldről támogatott médiumok elterjedése a ’90-es években, a kereskedelmi televíziók megjelenésével vette kezdetét, a térnyerés pedig nem sokkal ezután a rádióadókban és a nyomtatott sajtóban is egyre szemmel láthatóbbá vált.
Ezt követően a kétezres években az internetes szolgáltatások elterjedése további hírportálok és online műsorok megjelenését eredményezték, amelyek között az évek során szintén egyre nagyobb hányadot tettek ki a külföldről finanszírozott médiumok.
A rendszerint a donorszervezetek érdekeit szem előtt tartó médiumoknak ennek köszönhetően mára a térség tömegtájékoztatásának jelentős részét sikerült elfoglalniuk, és a növekvő befolyásukat, valamint a széles közvélemény elérését kihasználva, többnyire az említett érdekek mentén igyekeznek „informálni” a közvéleményt az országok aktuálpolitikai eseményeiről.
A napi szinten több millió embert elérő, az emberek számára elsődleges tájékoztatási forrásként működő médiumoknak így mára komoly szerepük van az országok belpolitikai folyamatainak alakulásában.
Jó példa erre a legutóbbi lengyel elnökválasztás, amin a választások előtt alig egy hónappal jelöltté avanzsált, baloldali Rafał Trzaskowski az erős nemzetközi, és a külföldiek által birtokolt hazai sajtó által generált hátszélnek köszönhetően végül komoly kihívója lett Andrzej Dudanak, a jobboldali PiS jelöltjének. A kampány során mind a Bertelsmann-csoport által birtokolt német RTL, mind pedig a többek között Magyarországon, Lengyelországban és a Szlovákiában is tevékenykedő Ringier Axel Springer cégcsoport által birtokolt Fakt nevű bulvárlap is több valótlanságot állított Dudaról, százalékokban mérhető veszteséget okozva ezzel a jobboldali politikus támogatottságában.
Az Európa egyik legnagyobb médiavállalataként számon tartott német Bertelsmann-csoport az utóbbi években a magyar közvéleményt is több alkalommal igyekezett befolyásolni,
és minden bizonnyal az sem véletlen, hogy 2017-ben a civil szervezetekről szóló nemzeti konzultációs ívek kapcsán Soros György épp a médiavállalat által birtokolt RTL Klubnak adott exkluzív, magyar nyelvű interjút.
A cégcsoport hatalmas európai befolyását az is bizonyítja, hogy a napi több millió embert elérő RTL-csoport mellett a cég irányítja többek között a világ legnagyobb könyvkiadóját (Penguin Random House), 25 százalékos részesedéssel rendelkezik a Der Spiegelben, de a csoport az Európai Unió különböző testületeiben is jelentős kapcsolati hálóval rendelkezik. Emellett a cégcsoport a médiaviszonyok alakításában egyre nagyobb szerepet játszó közösségi oldalakra is komoly befolyással bír, a magyar nyelvű Facebook-oldalakat például a szintén hozzájuk tartozó Arvato nevű cég cenzúrázza.
Mindez azért is vethet fel komoly aggályokat, mert a közösségi oldalak az utóbbi években egyre bátrabban foglalnak állást a különböző politikai kérdések terén – lásd a legutóbbi amerikai elnökválasztások –, amivel a napi több milliós elérésnek és a felületükön megjelenő célzott hirdetéseknek köszönhetően akár az adott országok belpolitikai folyamataira is komoly hatással lehetnek. Így nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a Facebook Csehország, Lengyelország és Szlovákia után immár Magyarországon is elindította tényellenőrző szolgáltatását, amelyet külső partnerként szintén egy külföldi cég, mégpedig a francia AFP hírügynökség fog végezni. Ez pedig nemcsak médiaetikai, hanem akár szuverenitáskérdéseket is felvethet.
De a növekvő külföldi médiabefolyást jelzi a Soros Györgyhöz köthető Media Development and Investment Fund (MDIF) egyre látványosabb terjeszkedése is a térség országaiban, amely a különböző leányvállalatainak és érdekeltségeinek köszönhetően ma már Magyarország mellett Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában is jelen van.
Magyarország esetében az MDIF leginkább a Magyar Narancs és a 2013-ban alapított 444 nevű internetes portálok finanszírozásában jeleskedik. Bár a 444-et hivatalosan a Magyar Jeti Zrt. működteti, a cégbe még 2014-ben vásárolta be magát Digital News Ventures nevű vállalat, ami az MDIF részeként működik. A portál még ebben az évben egy 49 500 dolláros támogatást kapott a Nyílt Társadalom Alapítványoktól az European Elections 2014 Project keretén belül, amiből a magyar kormánnyal szembeni nyomásgyakorlás részeként, rendszerint a kormánytagokat lejárató cikkek és videók publikálását finanszírozta.Az említett projekt emellett több mint húszezer eurót fordított a Kieskompas nevű holland székhelyű cég kampányára is, amit többek között Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában is kifejezetten a fiatalokat megszólító, célzott politikai Facebook-hirdetésekre költhetett a cég.
Az MDIF beágyazottságát a különböző médiumokat működtető szervezetekbe az is jól jelzi, hogy a vállalathoz köthető emberek nevei a médiumok kiadóinak vezetői között is rendre előkerülnek. A Magyar Jeti Zrt. igazgatótanácsának tagjaként például Valer Kot mellett – aki korábban a szlovákiai SME.sk online kiadásáért felelt – megtalálhatjuk még Marie Nemcovát is, aki sokáig a Nyílt Társadalom Alapítványok prágai programigazgatójaként tevékenykedett, és a mai napig az MDIF működési vezérigazgatójaként dolgozik.
A Soroshoz köthető Nemcová nevét emellett a szlovák Petit Press Kiadó felügyelőbizottságának tagjai között is megtalálhatjuk, amiben pár hete szerzett 34 százalékos tulajdonrészt az MDIF, és amivel a szervezet immár többek között az ország legolvasottabb napilapja és hírportálja, a SME felett is komoly befolyással bír.
Az ország második legnagyobb lapkiadójaként működő Petit Press 35 regionális és országos lap kiadásával, valamint több internetes hírportál működtetésével foglalkozik Szlovákiában, amelyek közül a legtöbb napi több százezres olvasottsággal rendelkezik. A világszerte immár több mint 44 országban jelenlévő MDIF képviselői így minden bizonnyal a Soros által képviselt eszmék népszerűsítésére használják majd a tulajdonrész által szerzett befolyásukat, aminek célja egy balliberális kormány hatalomra segítése lehet.
A szervezet emellett Lengyelországban és Csehországban sem tétlenkedett. 2019-ben a csehországi székhelyű, ám ugyancsak nagyrészt külföldről finanszírozott – és a cégben ügyvezető igazgatóként dolgozó Marie Nemcován keresztül ugyancsak az MDIF-hez köthető – SFS Ventures nevű vállalat megvásárolta a több lengyel vidéki és nagyvárosi rádióadó mellett, többek között tanácsadói céggel és stúdiókkal is rendelkező Eurozet-csoport többségi tulajdonát. A fennmaradó, mintegy 40 százaléknyi tulajdonrészt a lengyel Agora SA médiacsoport szerezte meg, amiben 2016 óta szintén tulajdonrésze van az MDIF-nek, így az ország második legnagyobb rádióadója teljes mértékben külföldi ellenőrzés alá került.
Mindez jól bizonyítja a nemzetközi befektetők és csoportok médiakonzorciumai közti összefonódást, amely különösen az utóbbi években vált szembetűnővé.
A különböző külföldi médiavállalkozások és alapítványok által finanszírozott médiahálózatok tehát jól láthatóan jelen vannak Közép-Európában, fontos szerepet játszva a donorszervezetek indirekt befolyásszerzési tevékenységeiben. A sok esetben azonos befektetési és tulajdonosi háttérrel rendelkező felületek a napi több milliós elérésüket kihasználva amellett, hogy ideális terepet biztosítanak a különböző fakenews-ok elterjedésének, általában egyoldalú tájékoztatással – sok esetben nyíltan kettős mércét alkalmazva – igyekeznek befolyásolni a közvéleményt. Ennek köszönhetően a külföldről finanszírozott médiumok mára jelentős befolyással rendelkeznek a térség országainak belpolitikai folyamataira, az ilyen hálózatokhoz tartozó felületek átláthatósága így kiemelten fontos szerepet játszik az egyes országok szuverenitásának biztosítása szempontjából.
A szerző a XXI. Század Intézet elemzője.
(Matyi Tamás/Felvidék.ma)
