A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) és a European Large Families Confederations (ELFAC) szervezésében Keszthelyen, a Balaton Kongresszusi Központ és Színházban július 9–11. között rendezték meg a X. Európai Nagycsaládos Konferenciát.
A szervezők a konferencia mottójának „A fenntarthatóság bölcsője a család” jelmondatot választották, aminek üzenetét előadásokon, szakmai programokon és a témához kapcsoló szekcióüléseken követték figyelemmel a résztvevők.
A témaválasztás aktualitását – számunkra teljesen érthetetlen módon – a nagycsaládos életforma olyan irányú megkérdőjelezése és egyre népszerűbb ellenpropagálása adta, ami arra irányul, hogy a gyermekek születése környezetvédelmi szempontból káros.
Ezt cáfolta az a közös kutatás, amit a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért és a NOE közösen végzett és bizonyított eredményekkel igazolták, hogy a család a fenntarthatóság kulcsa.
Novák Katalin. családokért felelős tárca nélküli miniszter, Fűrész Tünde, a KINCS elnöke és Kardosné Gyurkó Katalin, a NOE elnöke (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Fűrész Tünde, a KINCS elnöke beszámolt a kutatási eredményekről, amely a nagycsaládok és a környezetvédelem kapcsolatáról feltárta, hogy a magyar nagycsaládosokat érdekli, foglalkoztatja a környezetvédelem. Erre főként a gyermekeik egészséges jövőjének biztosítása ösztönzi őket. Európai összehasonlításban a magyar nagycsaládosok a fenntarthatóság biztosításában az egyéni felelősségvállalást is fontosnak tartják. Ezt bizonyítja, hogy környezettudatosabbak és gyermekeiket is erre nevelik. Mit tesznek a mindennapi életben a magyar nagycsaládok a környezetvédeleméért?
Szelektíven gyűjtik a szemetet, komposztálnak, s a fogyasztást észszerűsítik. A nagycsaládos lét és a környezetvédelem kapcsolatáról az eredmények alapján elmondható, hogy egy közös életforma, kéz a kézben járnak.
A kutatás a népesedési válság megoldására is rákérdezett. A magyar családok véleménye szerint egyetlen megoldás van: a gyermekvállalás.
Kardosné Gyurkó Katalin, a NOE elnöke a nagycsaládos életforma és a gyermekvállalás legfontosabb elemeként a szeretetet emelte ki. Szavai szerint ennek egyik megnyilvánulási formája az a fenntarthatóság, amit a családok, gyerekek jelentenek, illetve maga a környezet, amiben a családok élnek. Épp ezért elmondható, hogy a nagycsaládosok családtagként tekintenek bolygónkra.
A konferencia alkalmat biztosított az ünneplésre és az elismerésre is. A díjak fontosak, mert üzenetük van, s nemcsak a mának, hanem a jövőnek is szólnak. Hiszen tanúsítják, hogy elismerik, számontartják azokat, akik elkötelezetten tesznek a magyar családok közösségéért.
A NOE Hűség-díja ifjabb Benyus Sándorhoz és Benyus Hedvighez került. Az elismerést Kardosné Gyurkó Katalin adta át, aki kifejtette: A családra jellemző szerénység mellett életpályájuk az, ami különösen figyelemre méltó, amit 57 éves házasságuk, 10 gyermekük és 37 unokájuk által képviselnek.
A színpadon a Benyus család (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Szívet melengető érzés volt, amikor a Benyus család tagjait gyakorlatilag az újszülöttektől kezdve a színpadra szólították, ők pedig zenekarrá alakulva varázsolták el énekükkel és játékukkal a közönséget.
Novák Katalin, családokért felelős tárca nélküli miniszter elgondolkodtató kérdéseket intézett a hallgatósághoz: Mit szeretnénk fenntartani? Minek a fenntartása a célunk? A Föld, a gazdag élővilág fenntartása a célunk? Kinek?
Majd válaszában megfogalmazta, hogy
a magyar emberek közösségének a fenntartása egy jó cél. Mert a nemzet fenntartása elsődleges feladat, ám ehhez szükséges a szeretet fenntartása is. Ezért hangsúlyozta: a családban elsősorban a szeretetet tegyük fenntarthatóvá. Így lesz a család a szeretet bölcsője és a fenntartás záloga.
A fenntarthatóság témakörében kulcsfontosságú feltenni a kérdést – Milyen erőforrásokat használjunk? A miniszter asszony rámutatott: A szeretet egy olyan megújuló erőforrás, amit minél többfelé osztunk, annál erősebb lesz.
A résztvevők (Fotó: Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége)
Ennek a megosztása azonban nem működik magától. A magyar kormány ehhez egy fenntartható családpolitikával nyújt segítséget, ami három részből áll:
az első a politikai szándék, a második a kormányzat részéről a megfelelő anyagi források biztosítása, és a harmadik a legfontosabb, olyan emberek, akik partnerek a családalapításban, a gyermekvállalásban.
A magyar kormány ezt a vállalását már 10 éve elkezdte teljesíteni. A munka alapra helyezett családtámogatás pedig egy eszköz, ami a munkát és a gyermeknevelést megbecsültté teszi. Ezzel biztosítják a családok, a szeretet fenntartását.
A résztvevők (Fotó: Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége)
A konferencia résztvevői között meghívást kaptak a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének vezetői és tagszervezetei is. A felvidéki tagszervezeteket Pásztor Csaba, a MÁNCSE elnöke és Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója képviselte.
(Felvidék.ma)
