Elmúltak az ünnepek, tart a hosszú téli esték időszaka, az ünnepekre kiköltekeztünk, pénzszűkében vagyunk, s mindez együtt okozza, hogy a mai számít statisztikailag a legdepressziósabb napnak. A kék hétfő minden évben január harmadik hétfőjére esik, s ezúttal a depresszió érzetét fokozza az aktuális járványhelyzet és az ebből adódó gazdasági válság is.
A hétfői napok amúgy is a legkevésbé kedveltek közé tartoznak, gyakran előzi meg ezeket „vasárnapi neurózis”, a következő naptól való félelem, depresszió. Ha mindehhez hozzászámítjuk azt a tényt, hogy elteltek az ünnepek, kimerítettük a szabadságunkat, a munkában új feladatokkal, kihívásokkal kell megbirkóznunk, tart a tél és a hideg, korán sötétedik, nem csoda, hogy frusztráltak vagyunk.
„A szorongó érzést fokozhatja a jövőtől való félelem, kisebbségi érzés, hogy nem bízunk a képességeinkben. Másrészt viszont a kék hétfőt mérföldkőnek is tekinthetjük, amikor változtathatunk a régi berögződéseken. Új célokat tűzhetük ki, helyzetünk reális átértékelése alapján“ – magyarázza Júlia Šichmanová pszichológus. Véleménye szerint épp az év kezdeti időszaka ad lehetőséget az új elhatározásokra.
A kék keddnél azonban szerepet játszanak a pénzügyek is. Az év vége olyan időszak, amikor a karácsonnyal összefüggésben megszaporodnak a kiadásaink, aminek hatását az év elején kezdjük érezni.
Ráadásul a változó gazdasági gondok (fokozódó infláció és drágulás), valamint az aktuális járványhelyzet miatt még érzékenyebben érint bennünket anyagi kondíciónk kedvezőtlen alakulása. „Szlovákia lakosságának több mint a fele (56%) kedvezőtlennek tartja az anyagi helyzetét, mely az utóbbi évben az emberek többsége számára változatlan maradt és ugyanennyi ember szerint várhatóan a közeljövőben sem javul majd. Az emberek egyharmada rosszabbnak ítéli meg a jövőben várható anyagi helyzetét, mint a jelenlegit“ – vázolta fel Linda Valko Gáliková, a 365.bank PR-menedzsere.
A pénzügyi stresszt szerinte a bevételek és a kiadások alapos elemzésével, céltudatos megtervezésével kezdhetjük megoldani. Ennek alapján aztán összeállíthatjuk a havi költségvetésünket.
Ideális lenne, ha a bevétel 40 százalékát a rendszeres havi kiadásokra fordítanánk, a költségvetés egyharmadát kötelezettségeink, például hitelünk, jelzálogkölcsönünk törlesztésére, ötödét pedig közép- vagy hosszú távú spórolásra, illetve beruházásra. A havi bevétel egytizedét a rendszeres pénzügyi tartalék megteremtésére kellene félretenni.
A szorongás és a depresszió enyhíthető rendszeres testedzéssel, szabad levegőn való tartózkodással, a szeretteink körében töltött idővel, illetve hobbitevékenységgel. Nem kevésbé fontos a munka és a magánélet megfelelő összehangolása. Šichmanová szerint a lelki egészség azt a terület, melynek fontosságáról gyakran megfeledkezünk, holott több figyelmet kellene rá fordítanunk. Szükség esetén pedig mindenképp tanácsos szakember segítségét kérni.
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny)
