A Vatikán hivatalos kiadója, a Libreria Editrice Vaticana jóvoltából tavaly év végén angol nyelven megjelent tanulmánykötetet január végén mutatták be a római Collegium Hungaricumban. Ferenc pápa is köszönetet mondott a kötetért, amely a vatikáni kiadás révén a legszélesebb nyilvánossághoz is eljuthat.
A kötet a Mindszenty-per 70. évfordulója alkalmából Budapesten, az Országházban 2019. február 13–14-én – nyolc ország képviselőinek részvételével – tartott nemzetközi konferencia anyagát tartalmazza. A könyv nemzetközi és egyházpolitikai összefüggésrendszerben vizsgálja az 1949-es Mindszenty-pert, egyúttal áttekintést ad a többi közép- és kelet-európai egyházi vezető meghurcolásáról a kommunista diktatúra idején. A konferencia előadói az egyházüldözést elemezve a katolikus egyház mellett kitértek a protestáns felekezetekre is.
A könyvben Mindszenty József bíboros és több magyar – köztük határon túli – egyházi vezető sorsának bemutatása mellett cseh, szlovák, román, lengyel, ukrán és albán főpapok sorsáról is olvasható tanulmány.
A Pápai Történettudományi Bizottság sorozatában angolul megjelent kötetet a konferencia szervezői, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, valamint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársai közösen szerkesztették.
Azzal, hogy a Pápai Történettudományi Bizottság nagy presztízsű sorozatába befogadta a konferenciakötetet, lehetőség nyílt arra, hogy a közép-európai kutatások eredményei bekerüljenek a nemzetközi vérkeringésbe, és a világ minden részére eljussanak.
Mindszenty a Szovjetunióból irányított kelet-európai egyházüldözés szimbolikus alakja volt. A magyar érsek, bíboros-hercegprímás ellen folytatott per kulcsfontosságú, mert mesternarratívája lett a kommunista pártok „klerikális reakcióval” szemben folytatott harcának.
A könyvben, miközben a Mindszenty József bíboros ellen 1949-ben lefolytatott koncepciós perrel kapcsolatos legújabb kutatásokra fókuszál, nagy hangsúllyal szerepel a korszakban lezajlott, a közép- és kelet-európai országokat érintő egyházüldözésnek és a meghurcolt főpásztorok sorsának bemutatása. Így helyet kaptak a kötetben azok a katolikus főpapok, akik hitvalló módon álltak ki saját egyházukért, többek között Josef Beran cseh bíboros, Stefan Wyszyński lengyel bíboros, Jan Vojtaššák szepesi püspök vagy Alojzije Stepinac horvát érsek. A határon túli magyar egyházi vezetők közül kiemelhető Márton Áron erdélyi katolikus püspök és Romzsa Tódor kárpátaljai magyar görögkatolikus püspök története, de az olvasók – Ravasz László református püspök háttérbe szorításának vagy Ordass Lajos evangélikus püspök perének ismertetésén keresztül – a protestáns lelkipásztorok üldöztetéséről is képet kaphatnak.
A kötet a világ számos, jelentős tudományos és egyetemi könyvtárában elérhető.
(Nemzeti Emlékezet Bizottsága/Felvidék.ma)
