Az Európai Uniónak a közeljövőben fel kellene vennie tagjai közé egyebek között a nyugat-balkáni országokat, Ukrajnát, Moldovát vagy Georgiát – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár hétfőn Prágában az Európai Unió jövőjéről tartott előadásában a Károly Egyetemen.
Olaf Scholz, aki egynapos látogatást tesz Prágában, úgy vélekedett, hogy az Európai Unió kibővítése hozzájárulhatna ahhoz, hogy a szervezet a jelenlegi konszenzuális, azaz közös megegyezésen alapuló szavazásról fokozatosan áttérhessen a többségi szavazásra.
A kancellár felhívta a figyelmet arra, hogy ebben a kibővített unióban növekedni fognak a tagállamok közti különbségek, ami politikai érdekeiket, gazdasági befolyásukat és szociális rendszereiket illeti.
Úgy vélte: „ott, ahol ma konszenzus van megkövetelve, minden további tagállammal növekszik annak kockázata, hogy valamelyik ország kihasználja vétójogát és akadályozni fogja a többiek fejlődését”.
Leszögezte: „ezért azt javasoltam, hogy fokozatosan térjünk át a többségi szavazásra a közös külpolitikában, de más területeken is, mint például az adópolitika. A javaslatot annak tudatában terjesztettem elő, hogy annak Németország számára is következményei lesznek”.
A kancellár előadásában ugyanakkor javasolta, hogy Európában jöjjön létre egy új közös légvédelmi rendszer, amely egész Európa számára hasznos lenne, másfelől olcsóbb és hatékonyabb lenne annál, mintha mindenki saját rendszert működtet.
Olaf Scholz támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia államfő elképzelését egy új európai politikai közösség létrehozásáról, amely lehetővé tenné az EU tagállamainak szorosabb együttműködését a szervezeten kívüli országokkal.
Ukrajnával kapcsolatban Olaf Scholz felhívta az EU-tagállamokat, hogy vonják szorosabbra soraikat, oldják meg a régi konfliktusokat és keressenek új megoldásokat. Németország addig fogja támogatni Ukrajnát, amíg arra szükség lesz – húzta alá. Megjegyezte, hogy Németország a közeljövőben újabb fegyvereket szállít Ukrajnának.
(MTI/Felvidék.ma)
