Amióta bor készül a szőlőből, a szüret ünnep. A szüret a magyar népi kultúrában mindig kiemelkedően fontos időszaknak számított. Ez ma sincs másként.
A szüreti mulatságok ünnepi jellegéről már a 16. századból is tudunk, ezeken a napokon még a törvénykezés is szünetelt. Az 1900-as évek elején az uradalmakban megszervezett, szüretet lezáró mulatságok mintájára egyesületek, testületek országszerte szerveztek hasonló rendezvényeket, amelyek néhány év alatt hagyományos rendet követő ünnepségekké váltak. A szüreti vigasságok mára sem veszítettek népszerűségükből. Még csak most köszöntött be az ősz, s máris minden hétvégén találhatunk, nemcsak okot, hanem helyet is a présekből kicsorduló must ünneplésére.
(Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
A búcsi szüreti ünnepség 11. alkalommal „mozgósította” a falubelieket, a borkultúra tisztelőit, a bor imádóit és fogyasztóit, fiatalokat és időseket egyaránt.
Az idei rendezvény már hagyományosan szüreti felvonulással, szüreti hívogatóval vette kezdetét, majd Karkó János polgármester hivatalosan is megnyitotta az idei szüreti ünnepséget a Vintop Karkó nagyterme melletti parkban.
Elsőként a testvértelepüléseik küldöttségét – Felsőkirályiból (Horná Kráľová) Emil Rábek, Zámolyból Sallai Mihály, Nagyszentjánosból Kránicz János polgármesterek vezetésével – köszöntötte.
Karkó János ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta: „Ünnepelni, szórakozni jöttünk össze, mégpedig azért, hogy tisztelegjünk mindazoknak, akik az Isteni nedű, a „bor” készítésén fáradoztak. Legyenek azok ősapáink, gyermekeink, unokáink, de mi is!
Búcson több évszázados hagyománya van a szőlőtermesztésnek és a borkészítésnek. A hely domborzati adottsága és éghajlata kínálja a lehetőséget a csúcsborok készítésére.
Borászaink hála Istennek korparancsnak tartják, hogy nagyapáink örökségét tovább fejlesszék. A búcsi borok számos hazai és nemzetközi versenyen érnek el kiváló eredményeket.
De miért is termeljünk szőlőt, készítsünk bort?
Mert az orvostársadalom naponta méltatja a bor egészségre kifejtett áldásos hatását. Vagy azért, mert a bor mellett ápoljuk emberi kapcsolatainkat s köttetnek az új barátságok. Még dalra fakadni és mulatni is könnyebb a borocska mellett. Talán az új szerelmek első csókjainál, mint gátlásűző is komoly szerepet játszhat. Aligha teremtett a Jóisten a bortól áldásosabb italt.
(Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
Az ehhez hasonló rendezvények azt a célt szolgálják, hogy az értékteremtő embert, közösséget köszöntsük és ünnepeljük, aki hajlandó kifejezni a tiszteletét azon teljesítmény iránt, ami megszületik ezen a csodás borvidéken” – mondta a polgármester.
Hozzáfűzte, a szüreti napok kezdetektől az összefogás fesztiválja, idén is nagyon sokan segítették ennek létrejöttét, amiért köszönet jár mindenkinek. A búcsi borosgazdák a régi, Búcshoz hűséges poncichterek méltó utódjai.
Majd így folytatta: „Az ősök tisztelete, a megőrzött hagyományok, a föld szeretete, a táj szépsége, az apáról fiúra szálló örökség, az életszeretet van borainkban. Ezért annyira finomak a búcsi borok! Kívánom, hogy ez a géniusz, a búcsi géniusz éljen a mi borainkban a szakma tisztességére, méltó elismertségére és jövőjére! Mai nap Ünnep: a szüret, az egész évi jól elvégzett munka ünnepe: hálaadás a Gondviselésnek és köszönet a munkát elvégzőknek.
(Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
Köszönet illeti elsősorban mindazokat, akik fáradságos kétkezi munkával nap mint nap teszik a dolgukat. Hiszen mi, szőlőművelők tudjuk: a szőlővel való törődés folyamatos munkát, küzdelmet jelent. Küszködést az időjárással, számolva a fejüket felütő betegséggel, gondoskodást a betakarításról, a megfelelő tárolásról, a technológiáról, és nem utolsósorban a piacra való jutásról.
A piac külön is kíméletlen és kemény versenyhelyzetet teremtő területnek számít. Mindezeket összevetve: a mai alkalom ezért a jól és becsülettel végzett munka örömének közös ünnepe is” – mondta Karkó János polgármester.
(Fotó: Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
Ezt követte a gazdag kultúrműsor, amelyen felléptek a búcsi óvodások, a Kerekfüzes néptánccsoport, a Komáromi Táncműhely, Felsőkirályi Énekcsoport, Fodor Borbála, Sóki Csilla énekesek, Felvidéki Rockszínház. Retrobuli Szetei Szabival.
A sátrakban pedig minden kapható volt, mi szem-szájnak ingere, sőt a búcsi murcit is bátran fogyasztották, egyesek azért, mert szomjasak voltak, mások azért, hogy értékeljék az aroma érzelmi és jelképes értékeit, és megosszák véleményüket a környezetükkel.
A rendezvény alatt falunézés is biztosítva volt lovas kocsival és kisvonattal. A bor bölcsőjének tartott Pince úton lévő borospincékhez mindenkor érdemes kimenni.
A rendezvény retrobulival ért véget Szetei Szabival.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
