A Felvidéken tizenhét éve működő Regnum Marianum Akadémia következő előadása az adventi és a karácsonyi keresztény hagyományok felidézése jegyében zajlott Szőgyénben, a Könyvtár és Galéria előadótermében.
Az Akadémia szervezője és előadója Farkas Zsolt esperes-plébános, a Jópásztor Alapítvány elnöke, a Pázmaneum Polgári Társulás elnökségi tagja volt. Az előadáshoz csatlakozott a helyi Szépkorúak Klubjának tagsága Krško Karol elnök vezetésével, aki a megnyitóban köszönetet mondott Zsolt atyának a közös program megvalósulásáért.
– Karol Krško a Szépkorúak Klubjának elnöke és Zsolt atya (Fotó: Berényi Kornélia)
A hallgatóság sok mindent megtudott a karácsonyi ünnepkörről, mely advent első vasárnapjától kezdődően a vízkereszt ünnepéig tartó időszak. A karácsonyi ünnepkör a római katolikus liturgiában megjelölt időszakok közé tartozik, és a húsvét mellett az egyházi év egyik legnagyobb ünnepkörének számít, mely a Megváltó születését, a megtestesülés misztériumát ünnepli.
Az ünnepkör idején több jelentős ünnep van, amely nem minden esetben kapcsolódik közvetlenül a karácsonyhoz, mégis jelentős szerepe van a liturgiában és a népi hagyományokban egyaránt. A jelentősebb ünnepek: az András-nap, Borbála napja, Szent Miklós ünnepe, Szent Lúcia napja, mely a magyar hiedelemvilágban fontos szerepet tölt be és Luca-napként ismert.
Zsolt atya ismertette az advent jelentőségét, mely böjti időszaknak számít, mégis örömteli várakozásra szólítja az embereket. Beszélt a Messiás eljövetelének ószövetségi jelzéseiről, melyek ugyancsak megjelennek az adventi és a karácsonyi szimbólumok között, és ismertette a liturgikus színek jelentőségét.
A régi betlehemezés szokását is felelevenítette Zsolt atya (Fotó: Berényi Kornélia)
Szó volt az adventi koszorú, a betlehem és a karácsonyfa eredetéről és jelképként közvetített üzeneteiről. A hallgatóság megtudta, hogy minden jelképnek, ami megjelenik a karácsonyi ünnepkörben, fontos jelentése van, és azt is, hogy ezek a jelképek mit szombolizálnak, milyen üzenetet közvetítenek úgy fizikai, mint lelki síkon.
Az adventi hajnali mise, a roráté eredetét és küldetését követően, a karácsonyi éjféli mise, majd a karácsony napi szentmisék jelentését is megismerte a hallgatóság.
A Szent István vértanú és a Szent János apostol ünnepét követi az Aprószentek és a Szent Család ünnepe. A kiskarácsony nem más, mint január 1-je, mely Szűz Mária istenanyaságának ünnepe, majd a vízkereszt, más néven háromkirályok vagy Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenésének ünnepe, mely január 6-án, a nyugati kereszténységben Jézus Krisztus megjelenését jelöli, és kinyilvánulásának három eseményét ünnepli. Ez az ünnep zárja a karácsonyi ünnepkört.
Farkas Zsolt esperes-plébános (Fotó: Berényi Kornélia)
A vetítéssel egybekötött előadás, a keresztény tanok magyarázata mellett kiterjedt a népszokásokra, a népi hiedelmekre, népi és vallási hagyományokra egyaránt.
Végül Zsolt atya válaszolt a feltett kérdésekre, majd leszögezte, hogy a várakozás hosszú percei után ne illanjon el nyomtalanul az ünnep, mely Jézusra, Krisztusra mutat, aki öröktől fogva van. Isten megszületik az emberek közé, ezt ünneplik a keresztény egyházak. A várakozás misztériuma akkor teljesedik be, ha az emberek szívében is megszületik és helyet talál a Megváltó.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
