A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (b) interjút ad Törőcsik Zsolt műsorvezetőnek a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth rádió óbudai stúdiójában 2024. május 3-án. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Olyan európai biztonsági megoldást kell találnunk, amiben az oroszok is benne vannak, és amelyben mindenki biztonságban érzi magát, mert ez garantálhatja azt, hogy nem tör ki fegyveres konfliktus – mondta a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken reggel Orbán Viktor miniszterelnök.

Aggódom Európa jövőjéért – jelentette ki a kormányfő, aki arról is beszélt, hogy a háborúban nemcsak veszteség keletkezik, de vannak nyertesei is, márpedig az Ukrajnának a Washingtonban megszavazott segítség „valójában egy hatalmas hadiipari megrendelés az amerikai iparnak”.

A háborún nyerészkedők „kevesen vannak, de léteznek és erősek”, „a háborús irányzat mögött nagyon komoly erők mozdultak meg”, ez adja a helyzet feszültségét, hiszen az emberek többsége a béke oldalán áll.

Orbán Viktor arról beszélt: kontinensünk két felén eltérők a háborús tapasztalatok; „Közép-Európa minden háborún rajtavesztett, Nyugat-Európa minden háborún nyert”, azaz, ha szenvedések árán is, de győztesen került ki a konfliktusból.

A mi történelmi tapasztalatunk a háborúval kapcsolatban az, hogy azon csak rajta lehet veszteni – fogalmazott Orbán Viktor, úgy összegezve álláspontját, hogy „minél közelebb vagy a háborús területhez, annál nagyobb árat fizetsz”.

Európa a tűzzel játszik, a béke és a háború határmezsgyéjén egyensúlyoz – jelentette ki. Orbán Viktor azt mondta, két éve tart az ukrajnai háború, két éve okoskodnak az európai vezetők stratégiáról, szankciókról; napról napra sodródnak, és nem a háborútól a béke felé, hanem a béke felől a háborúba irányába. Ez rendkívül veszélyes és aggódom Európa jövőjéért – közölte.

A délszláv háborút felidézve azt mondta, vannak személyes élményei arról, milyen az, „amikor a háború szele elsüvít az ember füle mellett”, ilyenkor észnél kell lenni és ezért nem csatlakozik azokhoz a nyilatkozatokhoz, amelyek úgy beszélnek a háborúról, mint „egy délutáni teapartiról”.

Elmondta, Magyarországot kétszer kényszerítették bele olyan háborúba, amely tragikusan pecsételte meg az ország jövőjét. Mi nem akartunk részt venni az első és a második világháborúban sem, mindkettőbe belekényszerítettek minket és a végén azok között voltunk, akik a legmagasabb árat fizették ezért – fogalmazott.

Orbán Viktor kijelentette: a kormány nem fogja hagyni, hogy Magyarországot harmadszor is belekényszerítsék egy olyan háborúba, amelynek végén a magyarok „isszák meg a háború levét”, és súlyos veszteségeket szenvednek. Ki fogunk tartani a békepárti álláspont mellett – nyomatékosította.

Az európai parlamenti választások tétje, hogy hány voksot kapnak a háború-, és hány voksot a békepárti erők – mondta Orbán Viktor. A kormányfő úgy fogalmazott: valójában a tét a háború.

Elmondta, van esély arra, hogy a háborúellenes képviselők többségben legyenek az Európai Parlamentben. Önbizalomra adhat okot, hogy ma a békepárti erők egyáltalán eljutottak odáig, hogy nyitottá tudták tenni az európai választást, egy éve még nem így nézett ki a helyzet. A béke irányába tolódik az európai emberek gondolkodása, amit a választás segítségével is ki kell fejezni – hangsúlyozta. Magyarországon a békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz, akik a baloldalra szavaznak, a háborúra adják a voksukat – mutatott rá.

Háborús felárat fizetünk a boltokban és a gazdasági növekedés terén az ukrajnai háború miatt – jelentette ki. Hozzátette: sikerülni fog az a terv, hogy a magyar gazdaság a nagyon nehéz 2023-as év után idén már növekedésbe forduljon, „de ha nem háborús környezetben lennénk, akkor nem 2,5 százalék lenne a gazdasági növekedés, hanem a kétszerese”.

Ha 2025-ben is háborúval kell számolni, akkor nem lesz elegendő a 2023-24-es katonai kiadása Magyarországnak, azt meg kell emelni; ha azt meg kell emelni, akkor másra kevesebb jut – tette hozzá a miniszterelnök, azt hangsúlyozva: a háború árnyékában nehezebb, és kevesebb eredménnyel lehet gazdaságot működtetni, mint békeidőben.

A magyarok nem egyszerűen békét akarnak, a magyarokban a világháborús tapasztalat miatt, a gazdasági összefüggések miatt egy ösztön van a békére – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, míg a franciáknál vagy a németeknél ez egy politikai állásfoglalás, „nekünk a legmélyebb életösztöneink beszélnek a háború ellen és a béke mellett”.

(MTI/Felvidék.ma)