Az orvosszakszervezetek szerint a szlovákiai orvosok tömegesen készülnek felmondani, s amennyiben a minisztérium és az orvosok között év végéig nem születik megállapodás, januártól egyes egészségügyi intézmények nem lesznek képesek ellátni a betegeket. A TA3-nak nyilatkozó Šimon Jeseňák egészségügyi elemző szerint viszont a helyzet nem ennyire kritikus, s az államnak elegendő eszköz áll a rendelkezésére, hogy uralja a helyzetet. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy egyáltalán nem biztos, hogy minden felmondással fenyegetőző orvos távozik, s hogy egyes kórházakon ez még segítene is, mert csökkennének a bérekre fordított költségeik. A szakszervezetek aggályait, hogy a kórházak transzformációja rejtett privatizációhoz vezet, megalapozatlannak tartja.
Mint elmondta, bár az Orvosi Szakszervezetek Szövetségének (LOZ) elnöke, Peter Visolajský 2713 felmondani szándékozó orvosról beszél, ez nem felel meg a tényeknek. A felmondásokról az egyes kórházak igazgatói tudnak majd konkrét adatokkal szolgálni. Ami az egészségügy összeomlásával való fenyegetést illeti, szerinte ennek megakadályozására az államnak elegendő eszköz áll a rendelkezésére, melyek egyike a rendkívüli helyzet kihirdetése.
Elmondta, bízik benne, hogy Šaško egészségügyi miniszter az Orvosi Szakszervezetek Szövetsége mellett tárgyal majd az Szlovákiai Kórházak Szövetsége, a Penta Hospitals, illetve az Agel képviselőivel, valamint Csehországgal is a válsághelyzetben történő ideiglenes segítségnyújtásról.
Az Orvosi Szakszervezetek Szövetségének követelései között szerepel a kórházak részvénytársaságokká történő transzformációjának betiltása, mivel az szerintük privatizációhoz vezet. Jeseňák ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Szlovákiában öt részvénytársaság van, melyek az állam tulajdonában vannak és senki nem privatizálta azokat,
tehát ez egy megalapozatlan állítás. Ráadásul a részvénytársaságok gazdálkodása kiegyensúlyozott, illetve nyereséges, nincsenek adósságaik, a dolgozóik után fizetik a járulékokat és a számláik kifizetési határideje nem 400 nap. Aggályokat csak az kelthet, hogy a részvénytársaságokban szigorú költségvetési kritériumok érvényesülnek, vizsgálják, hogy az egyes kórházakban nincs-e túlfoglalkoztatás, s hogy az orvosok mennyit dolgoznak. Szerinte lehetséges, hogy az orvosszakszervezet épp ezért tiltakozik.
A szakszervezetek további feltétele az egészségügyi dolgozók fizetésének beígért emelése. A kétéves átmeneti időszakban jövőre 6,4%-kal kellene emelni a fizetéseket, tehát automatikusan és általánosan mindenkinek bizonyos százalékkal. Ennek ellenére a szakszervezetiek állítják, hogy mindez nem a pénzről szól, viszont az elemző szerint a szakszervezeteknél mindig ez a lényeg,
mindenki többet szeretne keresni, csakhogy ennek fejében jobb egészségügyi ellátás, jobb hozzáállás, magasabb minőségű szolgáltatás járna.
Jeseňák is egyetért abban, hogy az egészségügyi dolgozók fizetését emelni kell, viszont az orvosokat illetően meg kell különböztetni a kórházi orvosokat, illetve azokat, akik intézeti egészségügyi ellátásban dolgoznak, ahol a fizetések a szolgálatokkal együtt elérik a 4500–5000 eurót, ami igazán nem számít rossznak.
Emlékeztetett rá, hogy Rudolf Zajac minisztersége idején is hasonló jelenségnek lehettünk tanúi, az orvosok akkor is a transzformáció ellen tiltakoztak. Zajac tudta, mit csinál, elmagyarázta a lépéseit, kommunikált az ágazattal és hasonló helyzet bekövetkeztét nem tette lehetővé. Az orvosszakszervezet mindenképp találkozni akar Fico kormányfővel, aki ettől az elemző szerint érthető módon egyelőre elzárkózik. A miniszter viszont eleget tesz a kérésüknek és találkozik velük, ám ha ők nem hajlandók kompromisszumra, akkor az már nem tárgyalás, hanem valami más, jegyezte meg.
Arról, hogy mi lehetne a megoldás, kifejtette, hogy nem minden kórház küzd orvoshiánnyal, s abban az esetben, ha az orvosok egy része távozna, bizonyos kórházak tehermentesülnének és nem kellene a diszponibilis bevételeik 92 százalékát az orvosok fizetésére fordítaniuk. Paradox helyzet, hogy a felmondásokra általában az állami kórházakban kerül sor. A kórházak úgy reagálhatnának, hogy orvosokat keresnek és tárgyalnak más kórházakkal, ahol nem került sor jelentős számú felmondásra és biztosíthatnák a folyamatos orvosi ellátást.
Szerinte az, hogy egyes helyeken veszélybe kerülne a betegek ellátása, csak ijesztgetés, a Orvosi Szakszervezetek Szövetségének taktikája, hogy pánikot keltsen.
Jelenleg 2700 orvos felmondásáról lehet tudni, s szerinte a felmondások száma idővel csökken, s ezek az orvosok többségükben nem tűnnek el, itt maradnak, s mehetnek a járóbeteg-ellátásba. S ha ragaszkodnak a felmondásukhoz, közülük sokaknak vannak különböző kötelezettségeik, tehát amennyiben azzal számolnak, hogy támogatást kapnak a munkahivatalból, csalódni fognak, zárta mondanivalóját az elemző.
(NZS/Felvidék.ma/pravda.sk)
