II. Rákóczi Ferenc a magyar történelem egyik kiemelkedő alakja, a Rákóczi-szabadságharc vezetője és a nemzeti függetlenségi törekvések egyik jelképe.
A nagyságos fejedelem 349 évvel ezelőtt, 1676. március 27-én született Borsiban.
A Magyar Országgyűlés 2015-ben nyilvánította március 27-ét II. Rákóczi Ferenc emléknapjává.
Március 27-én, csütörtökön 11 órakor, Budapesten, az ország főterén, a Kossuth téri Rákóczi-szobornál emlékezett névadójára a Rákóczi Szövetség.
Tizenhárom középiskolából több mint 400 budapesti középiskolás diák részvételével zajlott az ünnepség, ünnepi beszédet Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke mondott.
Csáky Csongor (Fotó: Rákóczi Szövetség FB)
Rákóczi jelentősége több szempontból is meghatározó:
II. Rákóczi Ferenc sikerei a magyar történelemben elsősorban a Rákóczi-szabadságharc alatt voltak jelentősek.
A szabadságharc elindítása (1703)
Rákóczi 1703-ban a Tiszaháton kirobbantotta a felkelést a Habsburg-uralkodóval szemben. Ezt követően a szabadságharc gyorsan kiterjedt az egész országra, és jelentős támogatottságot szerzett a magyar nemesség, illetve a parasztság körében is.
Szécsényi országgyűlés (1705)
1705-ben a szécsényi országgyűlésen a magyar rendek választották meg őt vezető fejedelemmé, amely politikai legitimációt adott számára. Ezen a gyűlésen kimondták a Habsburg-ház trónfosztását és elismerték a függetlenséget.
Rákóczi fontos szerepet játszott a nemzeti egység megteremtésében is, és törekedett arra, hogy a különböző társadalmi rétegek, például a nemesség, a parasztság és a városi polgárság is támogassák a szabadságharcot.
Katonai sikerek
A kezdeti időszakban Rákóczi hadvezére, Bercsényi Miklós segítségével több fontos katonai győzelmet aratott a Habsburg-ellenes harcok során, például 1704-ben és Gábor Áron vezetésével a székelyek segítségével.
Rákóczi sokáig meg tudta tartani a szabadságharc kezdeti előnyét és sikeresen irányította a kuruc hadakat.
Diplomáciai sikerek
Rákóczi sikeresen próbált külföldi segítséget szerezni a Habsburgok elleni harcban, különösen Franciaország és Lengyelország részéről, bár a külföldi segítség nem bizonyult tartósnak.
Az ő diplomáciai tárgyalásai lehetővé tették a magyar ügy nemzetközi szintű ismertségét.
Bár a szabadságharc végül vereséggel zárult, és a Rákóczi vezette kurucok nem tudták véglegesen megdönteni a Habsburg-ház uralmát, mégis történelmi jelentőségűek voltak a sikerei, amelyek a magyar nemzeti identitás, függetlenségi törekvések és önállóság iránti vágy alapját képezték.
A Rákóczi Szövetség koszorút helyez a Kossuth-téren a nagyságos fejedelem lovas szobránál (Fotó: RSZ FB)
Kulturális és nemzeti öröksége
Rákóczi emlékirataiban részletesen beszámolt a szabadságharcról és annak tanulságairól.
A magyar nemzeti öntudat egyik meghatározó alakjává vált, kultusza a 19. században erősödött meg.
II. Rákóczi Ferenc 1735. április 8-án hunyt el Rodostóban. Hamvait 1906-ban ünnepélyesen hazahozták és Kassán helyezték örök nyugalomra.
A Rákóczi-emléknap március 27-én van. Ezen a napon elsősorban Rákóczi Ferenc szabadságharca, valamint nemzeti függetlenségi küzdelmei előtt tisztelegnek a magyarok.
A nap célja, hogy felidézze a fejedelem életét, vezető szerepét a magyar történelemben és hőstetteit, amelyek a magyar függetlenségért folytatott küzdelmet szolgálták.
Fotó: Vejkey Imre FB
„Rákóczi-emléknapról szóló kezdeményezést több kormánypárti képviselőtársammal együtt, tíz évvel ezelőtt, jómagam nyújtottam be, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke kezdeményezésére! A határozati javaslatot márciusban hagyta jóvá az Országgyűlés, megemlékezve II. Rákóczi Ferenc vezérlőfejedelmünkről és mind azokról a kurucokról, akik felesküdtek a “Cum Deo pro patria et libertate” zászló alatt, a magyar szabadságra! Kifejezetten azt szeretném, hogy a Rákóczi-féle szabadságharcról ne csak az iskolai osztályok hanem a felnőttek is emlékezzenek meg, március 27-én, a fejedelem születésnapján, és valóban zarándokhely legyen a Kassai Dóm, ahová II. Rákóczi Ferencet örök nyugalomra helyezték.
Ne feledjük, sikeres jövőnk azon áll vagy bukik, hogy az értékes múltunkat és az azt jelképező dicső személyeket megfelelően tiszteljük-e, vagyis vannak-e emléknapjaik, amikor tetteire emlékezünk és hálát adunk azért, hogy történelmünket méltón formálták!” – írta közösségi oldalán Vejkey Imre országgyűlési képviselő.
HE/Felvidék.ma
