Koszorúzással, gálahangversennyel és ünnepélyes eredményhirdetéssel zárult vasárnap Galántán a XX. Kodály Napok. A május 29. és 31. között megrendezett országos seregszemle a felvidéki magyar felnőtt énekkarok egyik legfontosabb találkozója, amely egyszerre szolgálja Kodály Zoltán örökségének ápolását, a kórusmozgalom szakmai megmérettetését és a közösségi együttlétet.
A háromnapos rendezvény pénteken a kórusok érkezésével, próbákkal, majd ünnepélyes megnyitóval kezdődött. Szombaton tartották a Szlovákiai Magyar Felnőtt Énekkarok Országos Minősítő Versenyét, vasárnap pedig a résztvevők Kodály Zoltán galántai emlékművénél helyezték el az emlékezés koszorúit, majd a városi művelődési központban folytatódott a program a gálaműsorral és az eredményhirdetéssel.
A koszorúzás alkalmából az ünnepi köszöntőt Gubík László, a Magyar Szövetség országos elnöke Kodály Zoltán ismert gondolatával kezdte: zene nélkül az élet tévedés. Beszédében Kodályt nemcsak a magyar zenetörténet, hanem az egyetemes magyar szellemtörténet egyik kiemelkedő alakjának nevezte, akinek üzenete a felvidéki magyar közösség számára ma is érvényes. Mint fogalmazott, a kóruséneklés az együttműködés iskolája: a szólamok akkor alkotnak egységet, ha nem egymást akarják felülírni, hanem egymásra figyelve, egymást erősítve szólalnak meg.
Kép forrása: Magyar Szövetség/Felvidék.ma
Gubík László szerint Kodály öröksége arra is figyelmeztet, hogy a kultúrát nem lehet egyszerűen örökölni, azért minden nemzedéknek újra és újra meg kell dolgoznia. A kisebbségi létben különösen fontosnak nevezte az igényességet, a tiszta forráshoz való ragaszkodást és azt a közösségi fegyelmet, amely nélkül a felvidéki magyar közösség „kórusa” sem szólhat tisztán.
A gálaműsort Kiss Beáta, a Csemadok országos elnöke nyitotta meg, aki beszédében a kóruséneklés léleknemesítő és közösségformáló erejéről szólt. Úgy fogalmazott, azok, akik kórusban énekelnek, olyan kincs birtokában vannak, amely egyszerre fejleszti a személyiséget, a zenei érzéket és a közösség iránti felelősséget. Hangsúlyozta, hogy a Kodály Napokhoz hasonló rendezvények fennmaradása azt bizonyítja: a felvidéki magyar közösségben ma is van erő az élő kultúra művelésére.
Kiss Beáta arra is rámutatott, hogy a kóruséneklés mögött komoly áldozatvállalás áll. A színpadon néhány percben megszólaló művek mögött próbák, utazások, munka és család mellett vállalt idő, fegyelem és kitartás van. Külön kiemelte az anyanyelvű éneklés jelentőségét, amely szerinte megkoronázza a közösség kulturális erőfeszítéseit.
Kép forrása: Magyar SZövetség/Csáky Mátyás
A gálán a versenyben részt vevő kórusok válogatott műsorral léptek közönség elé. Fellépett többek között a nagymegyeri Bárdos Lajos Vegyeskar, a füleki Melódia Női Kar, a komáromi Concordia Vegyeskar, a ragyolci Jázmin Női Kar, a PRO KULTÚRA Füleki Férfikar, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Kórusa, a komáromi Cantus Iuventus, a rimaszombati Blaha Lujza Vegyeskórus, a galántai Kodály Zoltán Daloskör, az ipolybalogi Szent Korona Kórus és a koloni Zobor Hangja Vegyeskar.
A műsorban Kodály Zoltán, Tóth Péter, Delibes Léo, Ligeti György, Vijay Singh, Farkas Ferenc, Kocsár Miklós, Karai József, Eric Whitacre, Dietrich Buxtehude és Daróci Bárdos Tamás művei is elhangzottak. A gála különleges pillanata volt az összkar megszólalása: a résztvevők Kodály Zoltán gyűjtéséből, Ág Tibor feldolgozásában énekeltek népdalcsokrot, majd Kodály A magyarokhoz című műve zárta az ünnepi együttlétet.
A XX. Kodály Napok minősítő versenyén az Ipolybalogi Szent Korona Kórus érte el a legmagasabb pontszámot, arany minősítést és a zsűri dicséretét kapta. A második-harmadik helyen holtversenyben a Galántai Kodály Zoltán Daloskör és a Nagymegyeri Bárdos Lajos Vegyeskar végzett, ugyancsak arany minősítéssel és a zsűri dicséretével.
A felvidéki magyar kórusmozgalom ünnepe volt a XX. Kodály Napok Galántán (Fotó: Magyar Szövetség/Csáky Mátyás)
Arany minősítést kapott a komáromi Concordia Vegyeskar, a rimaszombati Blaha Lujza Vegyeskórus, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Kórusa, a koloni Zobor Hangja Vegyeskar és a komáromi Cantus Iuventus is. Ezüst minősítésben részesült a párkányi Szivárvány Énekkar, a füleki Melódia Női Kar, a PRO KULTÚRA Füleki Férfikar és a ragyolci Jázmin Női Kar.
Különdíjak átadására is sor került. A legmagasabb pontszámot elérő kórusnak járó elismerést az Ipolybalogi Szent Korona Kórus vehette át. Kiemelkedő karnagyi teljesítményéért Józsa Mónika, Orsovics Yvette, Molnár Ottó és Csáky Antal részesült különdíjban. Záreczky László-díjat kapott Mészáros Magdolna, Szalay Szilvia és Mézes Rudolf. Veszprém Város Vegyeskarának különdíját a Nagymegyeri Bárdos Lajos Vegyeskar érdemelte ki, a kortárs magyar szerző művének legjobb előadásáért járó Hajnalok Völgye Kórusfesztivál különdíját pedig a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Kórusa kapta.
A jubileumi Kodály Napok nemcsak verseny volt, hanem találkozás is: kórusok, karnagyok, énekesek és közönség közös ünnepe. Galánta ezekben a napokban ismét Kodály városává vált, ahol a felvidéki magyar kórusmozgalom nem múltidézésként, hanem élő, megszólaló, közösséget teremtő kultúraként mutatta meg erejét.
SZE/Felvidék.ma
