Sorsdöntő hetek állnak az Európai Unió előtt, mert olyan fontos kérdésekben kell döntéseket hoznia, amelyek az EU jövőjét és versenyképességét is alapvetően meghatározzák – nyilatkozta Szijjártó Péter hétfőn Prágában. A magyar külgazdasági és külügyminiszter a cseh fővárosban a négy visegrádi ország és a Benelux országok külügyminisztereinek találkozóján vett részt. Szlovákiát Lukáš Parízek külügyi államtitkár képviselte.
A miniszter szerint a legfontosabb kérdéseket a migrációs válság, a brit EU-tagságról szóló népszavazás, az Oroszország elleni szankciók, valamint a grúzok és az ukránok EU-vízummentességi ügye jelenti. „Ezekben az esetekben nem túl derűsek, sőt kifejezetten borúsak a kilátások“ – jegyezte meg Szijjártó Péter.
Az Európai Bizottság javaslatai a migrációs válság megoldására „abba az irányba mutatnak, hogy az EU továbbra is a vesztébe rohan, az Európai Bizottság továbbra is olyan elv alapján teszi meg a javaslatait, amely nyomán újabb milliós bevándorlási nyomás érkezhet az EU területére, holott végre arra volna szükség, hogy csökkentsük az EU-ra háruló nyomást“ – fejtette ki a miniszter.
Magyarország Szijjártó Péter szerint „továbbra is Ausztria külügyminiszterének javaslatát támogatja, aki arról beszélt, hogy a bevándorlókat nem is kellene beengedni az EU területére, hanem az EU-n kívül kellene meghozni a döntést arról, hogy ki jogosult a nemzetközi védelemre, s ki nem“.
A második fontos téma, amelyben döntés fog születni, az az Oroszország elleni szankciók ügye. „Úgy néz ki, hogy fű alatt fog megszületni a döntés, és több ország kérése ellenére sem lesz politikai vita a kérdésről, holott szerintünk szükség volna rá, hiszen az EU országok gazdaságaira rendkívül kedvezőtlen hatással van az ügy. Mi ezt egy kifejezetten antidemokratikus eljárásnak tekintjük, hogy az EU állam- és kormányfői nem vitázhatnak egy ilyen fontos kérdésről“ – mondta Szijjártó Péter. Megjegyezte: Magyarország számára egy négy-négy és fél milliárd dolláros kárt okoztak a szankciók az elmúlt két-két és fél évben.
Ami a brit EU-népszavazást illeti a miniszter kifejtette: a brit kilépés esetén az EU politikailag és gazdaságilag is rendkívüli módon meggyengülne. „Ez Magyarország számára is káros volna, hiszen a britek számos olyan gondolatot képviselnek, amelyet mi magunk is osztunk. Fontos, hogy ezeknek a gondolatoknak legyen képviselete az EU-ban“ – mutatott rá a külgazdasági és külügyminiszter.
Lukáš Parízek szlovák külügyi államtitkár, a szlovák televízió tudósítójának kérdésére, van-e forgatókönyv arra nézve, mit kellene tenni, ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból, kifejtette: a szlovák EU-elnökség a brit népszavazás után kezdődik, tehát a népszavazás eredményének ismeretében tud majd Pozsony dönteni az azonnali szükséges teendőkről. Parízek elismerte, ahogy korábban Robet Fico miniszterelnök, illetve más európai vezető politikusok is, hogy teljességgel új helyzet állna elő, és az EU nem igen tudja, hogyan kezelje a helyzetet.
A V4 és a Benelex-államok képviselői a prágai találkozón kifejezték reményüket, hogy Nagy-Britannia az EU tagja marad.
A grúz és ukrán állampolgárok uniós vízummentességében „kifejezetten borúsak az előjelek, mert több nagy állam döntése lehetetlenné tette a vízummentesség megadását a közeli jövőben“ – vélekedett Szijjártó Péter. Hozzátette: mi azt gondoljuk, hogy ha Grúzia és Ukrajna nem kapnak gyorsan vízummentességet, az meggyengíti az EU keleti partnerségi politikáját.
A magyar miniszter megállapította, hogy a migrációs válság megoldását továbbra is eltérő módon látják a visegrádi, illetve a Benelux országok. „Két különböző hozzáállásról van szó: ők a terhek elosztásáról, mi a terhek csökkentéséről beszélünk“ – szögezte le Szijjártó Péter.
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a prágai találkozó eredményét értékelve leszögezte: a V4 és a Benelux-országok nem ellenségek. Beismerte, hogy a migrációs válság megoldásában eltér a két csoportosulás álláspontja. Hozzátette: mindketten egy Európai Unió tagjai, s a problémát az uniós párbeszéd keretében kell megoldani.
„Nem azzal távozunk Prágából, hogy lenne egy közös megoldásunk, de képesek voltunk nézeteinket megvitatni“ – mutatott rá Jean Asselborn. Luxemburg jelenleg a Benelux-országok csoportjának soros elnöke.
Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter szerint sincs egy véleményen a V4 és a Benelux-országok, elsősorban ami a menekültkvótákat illeti, de fontos, hogy a felek képesek a konstruktív párbeszédre.
A V4 és a Benelux-országok képviselői Prágában megállapodtak abban, hogy a kétoldalú párbeszédet külügyminiszteri szinten a lengyel visegrádi elnökség alatt is folytatni szeretnék.
