Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter a választási ciklus elején jelentős reformokat ígért. Négy év alatt gyökeresen szerette volna megváltoztatni az alap- és a középiskolák tananyagát, több pénzt juttatni az úgynevezett jó főiskoláknak, egyetemeknek, és pénzt elvonni a kevésbé sikeres oktatási intézményektől. A tervek nem igazán sikerültek, derül ki a Pravda összeállításából. A reform legfőbb része az az elképzelés volt, hogy a pedagógusoknak és az iskoláknak nagyobb beleszólásuk legyen abba, hogy mit és hogyan tanítsanak. Ezzel szemben Ctibor Košťál elemző úgy véli, hogy a minisztérium továbbra is felülről határozza meg, hogy mit és hogyan tanítsanak az iskolák, tehát ezt korántsem lehet reformnak nevezni. „A reformot nem készítették elő, és ami a tartalmát illeti, nem lehet igazán elszántnak nevezni” – véli Košťál.
Hasonló véleményt fogalmazott meg az Önkormányzati Iskolák Szövetségének elnöke, Alena Petáková is, aki szerint megszületett ugyan a törvény, de az alkalmazása már egyáltalán nem volt előkészítve. „Csupán több papírmunkánk lett” – összegezte Petáková, aki szerint az alkotó munkához megfelelő taneszközök, elsősorban tankönyvek kellenének. Itt viszont az a helyzet, hogy sokszor hiányoznak, ha pedig meg is van a tankönyv, akkor legtöbbször annyira rossz tartalmilag, hogy a pedagógus inkább más könyvhöz nyúl.
A főiskolák és az egyetemek esetében sem úgy sült el a reform, mint ahogyan azt Mikolaj eredetileg elképzelte. Az akkreditációs bizottságnak kellett volna valamiféle minőségi sorrendet felállítania az intézmények között, ám néhány szakot a bizottság javaslata ellenére sem szüntettek meg, köszönhetően az erős lobbista nyomásnak, mondja Michal Považan az ARRA ügynökségtől. Ugyancsak rossz fényt vet Mikolaj miniszteri időszakára a nemrégiben kirobbant botrány a trencséni egyetemen, amikor kiderült, hogy néhány diák egy év alatt jutott egyetemi diplomához és magiszteri titulushoz.
Pravda, Felvidék Ma
