Az új magyar állampolgársági törvényről közölt elemzést keddi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német konzervatív napilap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója, Reinhard Olt az írás címében hangsúlyozta, hogy a törvényben nem területekről, hanem személyekről van szó. A cikkíró bevezetőjében kiemelte, hogy a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező új magyar kormány néhány hét alatt „nagy horderejű” döntéseket hozott, és azok többségét már a törvényhozás is elfogadta. Ezek közé tartoztak a kettős állampolgársággal, illetve a Trianonra emlékező nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos döntések, amelyek különösen a szomszédos Szlovákiában diplomáciai tiltakozásokhoz és ellenintézkedésekhez vezettek – emlékeztetett Olt.
A tudósító szerint a hamarosan hivatalba lépő új szlovák kormány számára – amely két kereszténydemokrata, egy liberális és egy magyar kisebbségi pártból áll, és amelytől Martonyi János külügyminiszter egy új stílust vár – sem lesz könnyű az évek óta feszült kétoldalú viszony kezelése. Ennek kapcsán Olt emlékeztetett: az Orbán-kormány még a szlovákiai lakosság 10 százalékát kitevő magyar népcsoport részéről is azt a szemrehányást kapta, hogy jobb lett volna, ha a kettős állampolgárságra vonatkozó határozat meghozatalával megvárja a szlovákiai választásokat.
A német lap beszámolt arról is: Orbán Viktor kormányfő helyettese, Semjén Zsolt azt hangsúlyozta, hogy az állampolgárság megadása egy állam szuverén jogai közé tartozik. Martonyi külügyminiszter pedig a többi között arról beszélt: a törvény nem jelenti azt, hogy „két, három vagy négy millió etnikai magyar automatikusan állampolgársághoz jut.” A külügyminiszter szerint sokkal inkább arról van szó, hogy a szomszédos országokban élő magyarok számára biztosítsák ugyanazokat a lehetőségeket, amelyekkel az 1956-os – levert – népfelkelés után elüldözöttek vagy menekültek már régóta rendelkeznek. Mindehhez a tudósító hozzátette: az állampolgárság – a korábbi, mindezzel ellentétes híresztelésekkel szemben – nem biztosítja sem a választói jogot, sem pedig azt, hogy az érintettek magyarországi szociális szolgáltatásokra tartsanak igényt.
A tudósító emlékeztetett: miközben Magyarország az állandó lakhely-kritériumot törölte az állampolgárság megszerzéséhez szükséges feltételek közül, a szlovákiai parlament egy olyan megtorló lépésről határozott, amelynek értelmében elvesztik szlovákiai állampolgárságukat azok a személyek, akik önkéntesen más állampolgárságot szereznek. Ezzel – mint írta – gyakorlatilag mind a két ország az állampolgárságról szóló, 1997-ben elfogadott európai megállapodáshoz igazodott. Egyes uniós tagállamok a magyarországihoz hasonló törvénnyel rendelkeznek – utalt rá Olt, kiemelve, hogy Németország is biztosítja az útlevelet a Lengyelországban élő német kisebbség számára.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkírója hangsúlyozta, hogy az állampolgársági jog nemzeti, nem pedig (európai uniós) közösségi jog. Emlékeztetett arra, hogy egyetlen más ország sem kelt ki olyan hevesen a magyar törvény ellen, mint Szlovákia. Sem Románia, sem Szerbia – a kettős állampolgárságot ezek az országok is biztosítják az országhatárokon kívül élő honfitársak számára. És „magától értetődően” Szlovákia is a határokon kívül élő szlovák nemzetiségűek számára – és „természetesen” a mintegy 120 ezres magyarországi szlovák kisebbség számára is -, amennyiben ezt az érintettek akarják.
Mindennek alapján a tudósító felvetette: mi a rossz abban, hogy Magyarország a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűek számára mindezt most törvényben is lehetővé tette. Ezzel összefüggésben Reinhard Olt „abszurdnak” nevezte azt a vádat, hogy ez az anyaország igényének jelzését jelentené a trianoni határmódosítással elvesztett területekre. Emlékeztetett arra, hogy egyrészt Magyarország a fordulatot követően a szomszédos országokkal kötött alapszerződésekben mindezt egyértelműen elutasította. Másrészt pedig az állampolgárságról szóló törvénnyel együtt elfogadott, a nemzeti összetartozás napjáról (Trianoni Emléknap) szóló törvényi rendelkezésben minden fajta revíziós gondolkodást a lehatározottabban elvetett – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
MTI
