Még alig telt el egy hónap, hogy hivatalba lépett, s nem számíthatott sok jóra, a város anyagi helyzete őt is meglepte. Arra, hogy közel 190 milliós adóssága lesz a városnak, még álmában sem gondolt. Mivel függetlenként került Rimaszombat élére, a képviselőkkel is meg kell vívnia a maga harcát, s már az első ülésen több kényes kérdés került a képviselők elé. A város jelenlegi helyzetéről, az első benyomásairól beszélgettünk Šimko József polgármesterrel.
– Nagyobb meglepetések nem értek, nagyjából azt kaptam, amit vártam. De azért előfordultak esetek, amikor nem értettem a képviselők magatartását. Minden anyagot a klubvezetőkkel és az alpolgármesterekkel való alapos egyeztetés után terjesztettünk elé, mégis egyes programpontoknál a képviselők nem az előzetes megállapodás szerint szavaztak.
– A decemberi ülésen a képviselők létrehozták a Városi Tanácsot, de Ön megvétózta a javaslatot. Most mégis létrejött, igaz kisebb létszámmal a tanács, s ezt sokan, pl. Viliam Vaš képviselő is úgy értelmezte az egyik honlapon, hogy megtörték a polgármesteri vétót.
– Azért vétóztam meg az eredeti javaslatot, mert nem értettem egyet a 4+2-es felállással. A képviselők a megismételt szavazáson nem törték meg a vétómat, amelyhez háromötödös többségre lett volna szükségük. Viszont Magda Valušová előterjesztett egy új javaslatot, amely már a 3+2-es felállást szorgalmazta, s ezt elfogadták.
– Beterjesztett egy javaslatot arra vonatkozólag is, hogy a képviselők, a képviselő-testület mellett működő bizottsági tagok és a városrészi bizottságok tagjai június végéig ingyen végeznék a munkájukat, de sem ezt a javaslatot, se a 20 ill. 30 százalékos csökkentett javadalmazást nem fogadták el. Holott itt is megegyeztek előzetesen.
– Pontosan, s megegyeztünk abban, hogy a képviselők, s a bizottsági tagok a város rendkívül nehéz anyagi helyzete miatt június végéig lemondanak a járandóságukról, ezért is lepett meg, hogy egyes képviselők milyen hevesen megtámadták az elképzelésemet. Mit van tenni, elfogadtam a döntésüket, s azt is kénytelen voltam tudomásul venni, hogy a televíziós kamerák előtt tették nevetségessé a testületet. De a márciusi ülésre ismét beterjesztem a javaslatot, s ígérem, hogy annak, aki akkor se szavazza meg, személyesen fogom kifizetni a sajátomból a 47 eurós járandóságát.
– Többször is figyelmeztetett egyes képviselőket, hogy nem érkeztek felkészülten az ülésre, s elejét vette a régmúltban oly szokásos időhúzásoknak, mellébeszéléseknek is. A későbbiek során is ragaszkodik a házszabályok szigorú betartásához?
– Nincs helye azoknak a bő lére eresztett ömlengéseknek, amikhez egyes képviselők hozzá voltak szokva az előző ciklusban. Egy képviselő, ha vállalta ezt a feladatot, érkezzen felkészülten az ülésre, s hozzászólásában maradjon a tárgynál. Egy-két esetben olyan érzésem volt, hogy egyeseknek fogalmuk sem volt arról, miről tárgyalunk, ezért fogalmaztam néha én is keményebben. De remélem, hogy a következő ülések már sokkal gördülékenyebbek lesznek.
– Az első ülésen két napirendi pont is nagy vitákat váltott ki. Az egyik a Városi Művelődési Központ jogalanyiságának a megszüntetése volt, amely miatt még petíciót is indítottak, s az internetes oldalakon is állandó vitatéma lett. Sokan úgy értelmezték az Ön javaslatát, hogy a helyi kultúrát szeretné megszüntetni.
– Senki a város vezetői közül, így én sem terveztem a kultúra megszüntetését Rimaszombatban. Sajnos, egyesek nemcsak, hogy petíciót kezdeményeztek az ügyben, de manipulálták és félrevezették a közvéleményt. Voltak, akik szerint már nemcsak a kultúrházat akarjuk bezárni, de még a művészeti iskola épületét is el akarjuk adni. Még egyszer hangsúlyozom, semmi ilyesmiről nincs szó. A képviselők úgy döntöttek, ahogy, az élet megy tovább. A művelődési központ igazgatója, Ľubomír Šárik már megkapta az utasítást, hogy csökkentse az állomány létszámát 5 fővel. Nincs más megoldás, a városi hivatalból is el kell bocsátanunk 18 főt, köztük három személyt a városi rendőrségről. A Városi Közterület-fenntartó Vállalat három emberrel kénytelen csökkenteni alkalmazottai számát. Ha nem áll be gyors javulás a város anyagi helyzetében, akkor Tornaljához hasonlóan kényszerintézkedések várnak ránk is, valamint szigorított költségvetési rend. Tornalján 40 millió koronás adósságot halmoztak fel, ami egy emberre átszámolva kb. 5 ezer korona. Rimaszombatban az adósságállomány lassan eléri a 190 millió koronát, ami egy emberre átszámolva kb. 8 ezer korona.
– S azzal megoldódott volna a helyzet, hogy a művelődési központ elveszíti a jogalanyiságát, vagy most 5 ember elmegy? A költségek jelentős részét az épület fenntartása emészti fel, pl. a fűtés.
– Egyetértek Önnel, ezért az igazgatónak más lépéseket is tennie kell. Már tárgyalt az Energobyt vezetésével, ugyanis nem engedhetjük meg magunknak, hogy évente 2,6 millió koronát kidobjunk az épület fűtésére. Nincs rá pénzünk, ahogy arra sem, hogy az amfiteátrumban egyes vállalkozók működését fedezzük.
– A másik vitatott, s nagy vihart kiváltott javaslat a szociális lakások felépítésére tett javaslat volt, a képviselők végül nem az eredeti, 48, hanem 24 lakásos változatot fogadták el. Az egyik internetes oldalon még szavazás is indult az ügyben, s vannak, akik itt is petíciót szeretnének kezdeményezni.
– A roma kérdés Rimaszombatban időzített bomba. Tetszik, nem tetszik, azonnal lépnünk kellett. A városban 6-6,5 ezer roma lakik, közülük 1 200-1 300 ember a Dúsa utcai lakótelepen. Megértem azon polgárok álláspontját is, akik zsigerből a lakásépítés ellen vannak, s inkább a fiatalok számára építenének lakásokat. Erről is lesz szó a március elsején esedékes ülésen, de még egyszer szeretnék mindenkit nyomatékosan figyelmeztetni, hogy a 24 lakás felépítésére a város 18 millió koronát kap, s ha ügyesen gazdálkodik, akkor akár 10 millió koronából is felépítheti. Ebben az esetben, leszámolva a kötelező 5 százalékos önrészt is, még mindig jelentős összeget takarítottunk meg, amit akár pl. az iskolák fejlesztésére is felhasználhatunk.
– A Dúsa utcai lakótelep egyik legnagyobb gondja, hogy az ott található magyar alapiskola már rég kinőtte a kereteit, viszont a város hiába pályázott többször is, nem kapott pénzt az épület bővítésére.
– Sajnos a város a múltban nem járt sikerrel, s az iskola tényleg túltelített. Nem tudom még, hogyan oldjuk meg a helyzetet. Ha most azt mondanám, hogy bővítsük az épületet, akkor azzal csak olajat öntenék a tűzre. A Tompa Alapiskola Nyugat-lakótelepi épülete diákjainak a 60 százaléka a Dúsa utcai lakótelepről érkezik. Ha sikerülne támogatást szerezni az ottani iskolaépület bővítésére, akkor akár mind a kilenc osztályt ott járhatnák végig.
– A tervek szerint létrejön a hivatalban egy roma szakosztály is.
– Jól tudja, terveztük, de ez még csak a jövő zenéje, s függ a város anyagi helyzetétől.
– A múlt héten kitakarították a városi strandot, s tudtommal elkezdődik a nagytakarítás Kurincon is. Mi várja majd a strandolni vágyókat nyáron Rimaszombatban?
– Elkezdtük a takarítást Kurincon is, amelyre találtunk némi anyagi fedezetet, s igénybe vettük az ún. aktivációs munkások segítségét is. S ezen a téren ért az egyik legkellemetlenebb meglepetés, ugyanis papíron 410 munkás van bejegyezve a közterület-fenntartó vállalatnál, de valódi munkást kb. 50-et, valamint az iskoláknál 20-at találtam. A többiekről senki sem tudott semmit, holott hivatalosan hetente 10 órát kellett volna ledolgozniuk. Március elsejétől jön az új garnitúra, ami ismét 410 főt jelent, de teljesen új koordinátorokat fogunk alkalmazni. Minden utcába jut majd a munkásokból, s engem az sem érdekel, hogy hány órát dolgoznak le, csak rend legyen mindenhol. Ugyanígy kerül belőlük Kurincra és a városi strandra is. Aki nem dolgozik, azt egyszerűen töröltetni fogom a segélyre jogosultak listájáról.
– Lassan elkezdődik az idény a fociklubnál is. Lesz rá elegendő pénz?
– Az előző ciklusokban szórták a pénzt két kézzel, pl. havi 300 ezer koronákat fizettek ki egyes városi épületek (kaszárnya, téli stadion, kurinci teniszpályák) őrzésért magáncégeknek. A közterület-fenntartó vállalat igazgatója folyton siránkozott, hogy nincs pénze a kaszálásra, de milliókat kidobott egyes épületek érzésére. Ez mostantól a városi rendőrség feladata lesz, amely kap egy központi irányító központot, s aprópénzért megoldjuk az említett objektumok védelmét. S amit megspórolunk, az mehet a sportra és a kultúrára.
– Legutóbb arról is beszélgettünk, hogy mindenkit meg fog keresni, a kormány tagjait, a megyei vezetőket, mindazokat, akik tudnak segíteni Rimaszombaton. Kikkel tárgyalt eddig?
– Tervezem egyes minisztériumok meglátogatását, s így igénybe veszem Bartakovič képviselő úr kapcsolatait is. A héten tárgyaltam Simon Zsolt földművelésügyi miniszterrel, aki szintén támogatásáról biztosított. Sajnos, tudom azt is, hogy az állami kassza sem olyan gazdag. Harcolok azért is, hogy a még Fico-kormány által megígért 60 millió koronát is megkapja a város. Tárgyaltam Ladislav Topoľský megyei alelnökkel is, s ígéretet kaptam, hogy megoldódik az Iskola utcai egykori kollégium ügye is. Ha Maňka megyeelnök tartja a szavát, akkor a város az épületet megkaphatja szimbolikus egy euróért, s akkor abban nyugdíjas otthont esetleg szociális lakásokat is létesíthetünk a rászorulók számára.
– Belegondolt már abba, hogy mi lesz akkor, ha Tornaljához hasonlóan szigorított költségvetési rend lép életbe?
– Belegondolni is rossz, én ugyan továbbra is ülnék a székemben a vezetéssel együtt, de a város anyagi lépéseiről a bankok döntenének. S ebbe nagyon nem szívesen mennék bele, mert akkor bábok lennénk egyes bankok kezében.
Juhász Dósa János, Gecse Attila felvétele
