A Smert és annak DNS-ét nem változtatja meg Peter Pellegrini szimpatikus arca sem. Az, hogy az MKP nem egyezett meg a Most-Híddal való együttműködésben, a hét legpozitívabb híre, írja a .týždeň.sk kommentátora, Šimon Jeseňák.
Amikor Daniel Lipšic Mordor első – Smer, SNS, HZDS összetételű – kormánya idején a parlamentben kijelentette, hogy Robert Fico első kormánya maffiabarát lesz, nem volt teljesen igaza. Amikor néhány évvel később Andrej Kiska, volt államfő azt mondta, hogy Szlovákia maffiaállam, közelebb állt az igazsághoz.
Ma már bizton állíthatjuk, hogy bármilyen kormány is lesz, amelyikben akár csak egyetlen olyan képviselő lesz, aki kapcsolatban volt ezzel a párttal, vagy bármikor és bárhol a nevében jelöltként indult, addig Szlovákia még csak „vizuálisan sem” változik. A Smer párt megalakulása óta egy maffiaprojekt, és ezen semmit sem változtat Peter Pellegrini szimpatikus arca.
A korrupció, a mutyizás és a piszmogás olyan mélyen beleivódott a Smer DNS-ébe, hogy ez a párt megreformálhatatlan. A Smer megváltozásáról való ábrándozás ugyanolyan agyszülemény, mint az emberarcú kommunizmus. A Smer valószínűleg megszűnik, és talán egy időre valami jobbal helyettesítik. Másrészt viszont olyan átkozottul alacsonyra állították a mércét, hogy ez nem jelent áthághatatlan akadályt.
A Karakter döntött
A Most-Híd önszántából lépett koalícióra a Smerrel és az SNS-szel. Ez az egyedüli lényeges információ, amit a választópolgárnak szem előtt kell tartania ahhoz, hogy soha többet ne szavazzon erre a pártra.
Martin Glváč a Marián Kočnerral folytatott üzenetváltásaiban ezt írja: „Kíváncsi vagyok, mint végződik. Én úgy gondolom, hogy a Smer, Most, SNS és a Hálót elhagyó öt menekülő (szövetkezik). Bár Béla még kéreti magát, de nem tehet mást. Egy hét múlva, majd azt mondják, hogy Kotleba, és akkor beleegyezik.” És Bugár Béla végül beleegyezett a maffiakoalícióba.
A Most-Híd párt társalkotójává és támogatójává vált annak a szörnyű rezsimnek, ami itt kinőtte magát. A kudarcuk annál inkább is szörnyű, hogy a választóiknak is hazudtak. Szlovákiát beterítették a „A karakter dönt” óriásplakátokkal és jelszavakkal, és szentül igazuk volt. Mert a karakter tényleg döntött. Bugárral és a Most-Híddal kapcsolatban ismeretlen okok miatt többeknek illúzióik voltak. S ha valakinek még azt követően is megmaradtak az illúziói, hogy Igor Matovič közzétette a koalíció összetételére vonatkozó threemás kommunikációt, akkor ezek az egyedek Stockholm-szindrómásak. Az, hogy az MKP nem egyezett meg a Mosttal a legpozitívabb híre ennek a hétnek, írja a .týždeň.sk.
Amint Jefim Fištejn Csehországban élő publicista és kommentátor megjegyezte, a józan ész felett könnyen győzedelmeskedik bármilyen intellektuális tévelygés, ha az újszerűség és a haladás fényét látni rajta. És ez történik Szlovákiában is. Szinte naponta születnek újabb és újabb politikai pártok, amelyek arról győzködnek bennünket, hogy ők majd megoldják az összes problémánkat, és garantálják számunkra a földi paradicsomot. Csak rájuk kell szavaznunk, és elegendő teret biztosítanunk a számukra. A személyes szabadság egy részének feladása csak minimális áldozat lesz a még inkább kudarcot valló állam haladása érdekében.
A progresszívok szerint az ő politikusaik és bürokratáik jobban bánnak majd a pénzünkkel. A társadalomtechnika és az egalitárius társadalom sokszor megbukott már, ennek ellenére még egyszer megpróbálkozunk vele. Abban a hiszemben, hogy talán ezúttal – más emberekkel működni fog. De nem fog, írja a .týždeň.sk. kommentátora.
