A parlament 18. ülésszaka 10. napján az ügyészségről szóló törvény részletes vitája szerepelt napirenden. A helyenként éles hangvételű eszmecsere annak szólt, hogy az intézmény jellege is változik, ha a csütörtöki szavazáson a kormány javaslata megkapja a szükséges többséget.
Lucia Žitňanská (SDKÚ-DS) igazságügyi miniszter nyilvánossá kívánja tenni az ügyészi döntéseket, a tisztségekre pályázat bevezetését javasolta, megszüntetné azt a lehetőséget, hogy a felettes ügyész leállíthassa a beosztottja által folytatott vizsgálatokat, mert szerinte így is csökkenhetne a soha ki nem vizsgált ügyek száma. Az ellenzék szerint a kormány politikai befolyás alá akarja hajtani az ügyészséget, s ezt meg kell akadályozni. Žitňanská szerint ennek a véleménynek az a forrása, hogy nagyon is megfelelt a politikának, ha a legfelsőbb szintű korrupciógyanús ügyeket az ügyészség elkente, így politikai felelősök akkor sem voltak, ha a vak is látta, mi történt. Az igazságszolgáltatás hitele akkor állítható helyre, ha a bűnüldöző szervekben a közvélemény megbízik. Ennek eszköze, hogy az ügyészi és bírói döntéseket is közzétegyék az interneten, így bárki világosan láthassa a folyamatokat. Žitňanská szerint az ellenzék azért harcol vehemensen a nyilvánosság bevezetése ellen, mert ezt a változást hatalomra kerülése után nem merné megszüntetni, hiszen a közvéleménnyel kerülne szembe. Ugyanerre mutatott rá a vitában Peter Zajac (OKS) is, aki konkrét ügyeken szemléltette, mire képes a rosszul működő ügyészség.
Az ellenzék kifogásolta, hogy a pályázatok során a kormány beavatkozhat majd az ügyészségek összetételébe, de az ügyészi önkormányzati szervek munkájába is. Ezt a miniszter elutasította. Kijelentette: a parlamenti képviselőket a nép közvetlenül választja, ezért ellenőrizheti a parlament a kormány munkáját, ezért küldhet képviselőt az Igazságügyi Tanácsba is. Minden rendszerben kell ellensúlyoknak lenniük, mondta, mert még egyetlen, hermetikusan zárt rendszer sem működött jól, előbb-utóbb klikké vált, mondta. A bíróságok vagy az ügyészségek függetlensége nem azt jelenti, hogy kizárólag a bíró vagy az ügyész oktathatja-képezheti önmagát, hozhat fegyelmi döntést önmagáról vagy társai valamelyikéről, s dönthet arról, ki milyen tisztséget tölthet be közülük a rendszeren belül, jellemezte a jelenlegi igazságszolgáltatási rendszert Žitňanská. Ladislav Tichý helyettes főügyész is szót kapott a vitában, s elmondta: nem gondolja, hogy az ügyészség zárt, belterjes rendszer, hiszen a főügyészt a parlament választja, s minden ettől az embertől függ később. Elfogadhatónak tartja, hogy az ügyészség különböző testületeibe képviselőt küldjön a parlament, azt azonban nem, hogy az igazságügyi minisztérium is, mert az szerinte már nyílt kormányzati beavatkozást jelentene munkájukba. Tichý az ügyészek fegyelmi ügyeit a bíróságokra bízná, ezzel azonban a kormány nem ért egyet.
A törvényjavaslatot teljeskörűen a koalíció sem támogatja. Peter Muránsky kereszténydemokrata képviselő szerint is túl sok a politikai elem benne, ami azt a látszatot kelti, hogy az ügyészi munkát a kormány felügyelete alá akarják helyezni. Muránsky nem is fogja megszavazni a törvényt, annak ellenére sem, hogy sok módosító javaslatot dolgoztak ki hozzá a bizottsági olvasat során, elsősorban koalíciós képviselők. Szerinte a törvényt, ha jóváhagyják, alkotmánybíróságra kell adni, mert az az igazságügyi minisztérium gyámsága alá vonná az ügyészségeket. Kifogásai vannak Gál Gábornak is (Most-Híd), mert az ügyészi munka terén az igazságügyi miniszter olyan hatáskörökhöz jutna, melyekkel vissza is élhetne. A mai helyzet sem jó, meg kell változtatni, de hogy hogyan, azt maga sem tudja, mondta.
A koalíciós kifogások után Marek Maďarič a Smer-SD-ből azt ajánlotta Žitňanskának, azonnal mondjon le miniszteri tisztségéről.
