Az EBESZ főbiztosa próbálta kibékíteni a magyar és a szlovák kormányt, miután a két ország kapcsolatai mélypontra jutottak a szlovák nyelvtörvény miatt. A főbiztosnak nem tetszett a nagy vitát szító nyelvtörvény, de a magyar ellentámadást is „ostobának és gonosznak” nevezte – derül ki egy 2010-es amerikai nagykövetségi jelentésből.
A főbiztos úgy érezte, a szlovák kormány győzelmével ért véget a vita. Az alábbiakban az origo.hu hírportál alapos összefoglalója olvasható a témával kapcsolatban.
„Ostobának és gonosznak” nevezte a szlovák nyelvtörvény ellen fellépő magyar kormány kezdeményezését Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa egy 2010-es találkozón – derül ki egy, a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai jelentésből. Az USA pozsonyi nagykövetsége által 2010 februárjában írt, bizalmas minősítésű jelentés szerint a főbiztos egy zártkörű diplomáciai rendezvényen kritizálta Magyarországot, és még azt is felvetette, hogy Budapest megsérti a nemzetközi jogot, amikor védelmébe veszi a nyelvtörvény által sújtott határon túli magyarokat.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa 2009 közepe óta foglalkozott a magyar-szlovák kormányközi konfliktussá mélyülő szlovák nyelvtörvény ügyével, miután Magyarország és Szlovákia is hozzá fordult, hogy tegyen igazságot az ügyben. A szlovák parlament 2009-ben szigorította meg Szlovákia államnyelvtörvényét, amit a felvidéki magyarok és a magyar kormány is a magyar kisebbségi nyelvhasználat csorbításaként értelmezett. A szlovák nyelvtörvény leginkább vitatott pontja az volt, hogy pénzbüntetéssel sújtotta azokat, akik nem tartották be a szlovák nyelv használatára vonatkozó rendelkezéseket.
A Bajnai-kormány 2010 elején a nyelvtörvényre válaszul 50 millió forintos pénzalapot hozott létre, amelyből a szlovákiai nyelvtörvény miatt megbírságolt embereket kárpótolták volna. A döntést a szlovák kormány hatalmas felháborodással fogadta, és Vollebaek ezt a felháborodást osztotta bő egy héttel a magyar lépés után.
„Vollebaek a helyi diplomatáknak azt mondta, hogy Budapest lépése legalábbis ‘ostoba és gonosz’ volt, de lehet, hogy nemzetközi törvényeket is sért” – idézte az eseményt az USA pozsonyi nagykövetségének jelentése. A dokumentum szerint az EBESZ-főbiztos azzal érvelt, hogy a magyar pénzügyi alappal Magyarország gyakorlatilag törvénysértésre biztatja a Szlovákiában élő „rokonait”. Ez az érvelés egy az egyben megegyezett a radikális Szlovák Nemzeti Párt (SNS) akkori érvelésével, amely be is akarta perelni Magyarországot a pénzalap létrehozása miatt.
„Nem szerette a törvényt”
A diplomáciai távirat Vollebaek kritikája mellett megemlítette, hogy a főbiztos mindennek ellenére nem értett egyet a szlovák nyelvtörvénnyel. A biztos pozsonyi diplomatáknak állítólag azt mondta, hogy nem tetszik neki a törvény, mert személy szerint ellenzi, hogy a kisebbségi nyelv használatáért pénzbüntetést lehessen kiszabni. Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte Szlovákia belügye, ha az ország kormánya ki akarja egészíteni az államnyelvtörvényt, és a nagykövetségi jelentés szerint „túlzottnak és félrevezetőnek” tartotta a nyelvtörvényt érő kritikákat.
Az EBESZ főbiztosa azt is elismerte pozsonyi találkozóin, hogy egy országnak kötelessége a határain túl élő nemzeti kisebbségeit a kisebbségi jogaik védelmében támogatni, de azt szerinte úgy kell intézni, hogy „ne provokálja a szomszédokat”. A főbiztos állításai alapján az amerikai nagykövetség úgy értékelte, hogy Vollebaek 2010. februári szlovákiai látogatása Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök kormánya számára „egy pr-győzelemmel ért fel”.
Büszke volt a szerepére
Vollebaek a magyar-szlovák vitába azzal szállt be, hogy 2009-ben mindkét ország kormányával konzultált, majd ajánlásokat tett a szlovák nyelvtörvény végrehajtásához. A biztos 2009 nyarán írt bizalmas jelentést a nyelvtörvényről, amelyet azonban a szlovák kormány később nyilvánosságra hozott. A jelentésből kiderült, hogy az a biztos szerint jogilag ugyan nem támadható, de visszaélésekre ad lehetőséget. A főbiztos arra jutott, hogy a szlovák hatóságoknak újra kell gondolniuk a törvényt, és több aggályra is választ kell adniuk.
A főbiztos részt is vett azoknak a végrehajtási utasításoknak a kidolgozásában, amelyekkel a szlovák parlament tisztázni próbálta a nyelvtörvénnyel szemben felmerült aggályokat. Bár ezek a végrehajtási irányelvek jogilag nem kötelező érvényűek, és Vollebaek több kifogását teljesen figyelmen kívül hagyták, Vollebaek végül üdvözölte és megdicsérte azokat, és az [origo] megkeresésére nem volt hajlandó kommentálni, hogy egyes javaslatait figyelmen kívül hagyták.
Vollebaek irodája 2010 januárjában az [origo]-val azt közölte, hogy a nyelvtörvényről alkotott értékelését bizalmas körülmények között osztotta meg a szlovák és magyar kormánnyal, és mivel javaslatai is bizalmasak, azokról nem hajlandó nyilatkozni (még akkor sem, ha azokat végül nem tartotta be Szlovákia). A WikiLeaks által kiszivárogtatott pozsonyi jelentés szerint ugyanakkor a főbiztos azt mondta diplomatáknak, hogy „büszke az ügyben játszott szerepére”, mert azt gondolja, hogy a kérésére hozott végrehajtási irányelvek fontosak és hasznosak, és pontosan arra szolgálnak, amire kell.
Az [origo] hétfőn megkereste Knut Vollebaekot, hogy kommentálja az amerikai nagykövetségi táviratban neki tulajdonított kijelentéseket. Az EBESZ-főbiztos irodájából Lars Hansen, a biztos személyes tanácsadója válaszolt megkeresésünkre, aki közölte: a főbiztos elvből nem kommentál semmilyen, a WikiLeaks-iratokból származó értesülést, így ebben az esetben sem fog reagálni.
Az origo nyomán
