A NATO vezetői kétnapos, chicagói tanácskozásuk során elfogadták az afganisztáni csapatkivonás stratégiáját. A magyar küldöttséget Orbán Viktor, a szlovák delegációt Ivan Gašparovič vezette.
Az Észak-atlanti Tanács csúcstalálkozójának részvevői úgy határoztak, hogy a jövő év közepére az afgán erőknek engedik át az irányítást az országuk biztonságának szavatolásában. Az afganisztáni NATO-erők a harci feladatokról fokozatosan a támogatói szerepre térnek át.
A NATO tagállamai megerősítették korábbi elhatározásukat, hogy a francia csapatok zömének idei távozásától függetlenül, 2015-ig vonják ki harcoló egységeiket Afganisztánból. A szövetség küldetése 2014-től a kiképzésre és a tanácsadásra korlátozódik majd. Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatás szerint a NATO döntése Magyarországra nézve is azzal jár, hogy maradnak olyan katonai erői Afganisztánban, amelyek ebben az új szakaszban is ellátnak majd a NATO munkamegosztásából rájuk eső feladatokat.
Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök is részt vett a tanácskozáson. Mint mondta, Szlovákia kész katonáit mindaiig Afganisztánban hagyni, míg ezt a NATO vezetése szükségesnek tartja.
Megállapodás született az afgán haderőnek a NATO-erők kivonása utáni finanszírozásáról is, ami évi 4,1 milliárd dollárba kerül majd, ha a helyi hadsereg és rendőrség létszámát, amelyet az átmenet végig 352 ezerre duzzasztanak majd, a „fenntartható” 228.500-ra csökkentik.
A szövetség bejelentette az Európa védelmére szánt rakétapajzs első fázisának létrehozását. Ennek első lépéseként az amerikai irányítás alól a NATO ramsteini parancsnoksága alá helyeztek egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, s ide került az SM-3-as elfogó rakétákkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó Aegis osztályú amerikai fregattok és Lengyelországba és Romániába telepített elfogó vadászgépek irányítása.
A szövetségesek megállapodtak, hogy egymilliárd dollárt költenek a rakétavédelem vezetési, irányítási és kommunikációs rendszerének kiépítésére. A teljes európai rendszert az „átmeneti kapacitás” fejlesztésével, a tervek szerint 2018-tól állítják majd hadrendbe.
A NATO-vezetők jóváhagyták a szövetség elrettentési és védelmi kereteinek felülvizsgálatát, amelynek során eldőlt, hogy a NATO-nak milyen hagyományos, nukleáris és rakétavédelmi erőkkel kell rendelkeznie a kor körülményeihez alkalmazkodó képességeinek fejlesztése érdekében. Eldőlt, hogy a szövetség felkészülhet az Európába telepített, nem stratégiai nukleáris erő „átgondolt és kölcsönös” csökkentésére.
A NATO Chicagóban megerősítette, hogy mindaddig nukleáris szövetség marad, ameddig ilyen fegyverek léteznek, és ameddig ezek a szövetség szempontjából biztonságosak és hatékonyak maradnak, de továbbra is cél az ezektől való függőség csökkentése. A NATO továbbra sem irányul senki ellen és a szövetség sohasem vet be atomfegyvert olyan, nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok ellen, amelyek betartják az atomsorompó-egyezményt.
A NATO további bővítésével kapcsoltban Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a négy tagaspiráns ország – Macedónia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Grúzia – diplomáciájának vezetőit fogadva kijelentette, hogy Washington „elkötelezett marad a nyitott ajtók politikája iránt”, és reméli, hogy a chicagói volt az utolsó NATO-csúcs, amelyen nem bővítették a szövetséget. „A magyar kormány teljes mellszélességgel támogatja Macedónia és Montenegró mielőbbi NATO-csatlakozását” – jelentette ki a chicagói csúcson Orbán Viktor miniszterelnök.
MTI, Felvidék.ma
