Budapesten, a nagytétényi országzászlónál tartott trianoni megemlékezésen Duray Miklós felvidéki író-politikus és Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár is beszédet mondtak.
Duray beszédében kiemelte, nem a magyar az egyetlen nemzet, amelyet „szétszaggattak”, amelynek „egy részét világgá űzvén szórvánnyá morzsoltak”, és amelynek „sorait megtizedelték”. De Európában a magyar az a nemzet, amely „elszakított részeinek megpróbáltatásai a jelen történelme is” – hangoztatta. Úgy látja, csak a magyar nemzetnek róják fel, ha „a szétszórt nemzetrészeket össze akarja fogni”, csak őt vádolják, hogy veszélyezteti a nemzetközi egyensúlyt, amikor szóvá teszi, hogy „őshonos részei szomszédos országokban élnek”. Csak a magyar nemzetnek teremtettek összefogással ellenfeleket azokból, akik évszázadokig „lakták békésen Szent István országát” – emelte ki. Duray utalt rá, hogy két éve június 4-ét már nem szomorú emléket idéző gyásznapként jegyzik, hanem a nemzet összetartozásának napjaként, és ez „az életösztön sajátos jele”.
Németh Zsolt szerint következetesnek kell maradni a magyarok közötti szolidaritásban, „a határokat átívelő nemzeti összetartozásban”, mert csak így érhető el, hogy a trianoni tragédia átlényegüljön „valami egyedülállóan jóvá”. Közölte: Trianonban a magyar nemzetet szabad akarata ellenére feldarabolták, és ezt a nemzet nem valami nemes célért hozott áldozatként, hanem kényszerből szenvedte el. El kell érni, hogy ebből a tragédiából a jövő nemzedékeknek „valami jó nőjön ki” – fogalmazott. Úgy vélte, ez „látszólag lehetetlen”, de ilyen eredmény lehet az államhatárok által elválasztott magyarok közötti szolidaritás, a nemzet összetartozása, ami Trianon következményeként alakult ki. Ez „más népeknek nem adatott meg”, ezért képtelenek megérteni a magyarok szolidaritását, összetartozását. Hangsúlyozta, féltve kell őrizni, gondozni ezt az összetartozást, ezért nyilvánították június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává, amely így már nem emlék- vagy gyásznap.
Az ünnepség keretében csaknem ötvenen állampolgársági esküt tettek. Németh Zsolt róluk azt mondta, most léptek be a magyar állampolgári közösségbe, de lélekben mindig is ide tartoztak, így nekik a nemzeti összetartozás napja nem a gyász, hanem „az egyedülálló öröm pillanata”.
Szabolcs Attila (Fidesz-KDNP) XXII. kerületi polgármester az eseményen emlékeztetett: 2010-ben az új kormány egyik első feladata volt a nemzeti összetartozás napjának kijelölése, hogy jelezze, a természeti határok ugyan megváltoztathatók, a magyarok szívébe írt határok azonban nem.
MTI, Felvidék.ma
