A Csemadok Szentpéteri Alapszervezetének évzáró taggyűlésére – három év után – a kultúrházban került sor, amelyen megemlékeztek a szervezet megalakulásának 70. évfordulójáról is.
Az elnöki beszámolót Krivánek Anikó tartotta, aki összefoglalta a Csemadok hetvenéves tevékenységét.
Szentpéteri Rezeda Népdalkör (Fotó: Mészáros János)
„1951. január 20-án a református iskola termében zajlott a szervezet megalakuló gyűlése 60-70 jelenlévővel. Az első vezetőségi tagok Kelkó Gyula, Sovány József, Papp Benő, Dóczé András, Tóth József, Csunderlik Ilona, Kubista Nándor, Dóczé Sándor és Miholics Zoltán voltak. Az 50-60-as években szinte minden évben bemutatásra került 1-1 színdarab. 1969-ben megalakult az első éneklőcsoport, a menyecskekórus és a citera együttes. 1975-ben mutatták be először a Szentpéteri lakodalmast. Több alkalommal szerepeltünk a Duna menti Tavaszon és a kolozsnémai Járási Dal- és Táncünnepélyen. Író-olvasó találkozót szerveztünk szinte minden szlovákiai magyar íróval. Több alkalommal volt kiállítás kulturális és hagyományőrző témában. 1996- ban első alkalommal került sor a Csemadok szervezésében a nagyszabású szüreti felvonulásra, amikor lovas kocsikkal vonultunk végig falunk több utcáján. 2015-ben alakult Gyöngyösbokréta néptánccsoportunk, művészeti vezetőjük, koreográfusuk 2021-ig Belán Dóra, 2021-től Deme Attila. Természetesen a különféle táncokhoz különféle népviselet tartozik. Ebben az évben a fiúk 8 darab zsinóros nadrágot, a lányok pedig szoknyákat kaptak. A szoknyákat Mészáros Klára nyugdíjas tanítónő készítette el támogatás gyanánt.
Az elnöki beszámolót Krivánek Anikó tartotta, aki összefoglalta a Csemadok hetvenéves tevékenységét is (Fotó: Mészáros János)
Tagjaink, Vicena Anna, Néma Gabriella és Havran Mária virágültetéssel is foglalkoztak, szervezetünk 70. születésnapja alkalmából 70 db virágtőt ültettek a rövid utca torkolatánál, azóta is gondozzák őket. 2018-ban és 2019-ben 3 színházlátogatásra is sor került. Mindháromra Budapesten. Megnéztük a Trianon Rockoperát a Hősök terén, Az Operaház fantomját a Madách színházban, valamint az István a király rockoperát a Papp László Sportarénában. A magyar kultúra napja alkalmából író-olvasó találkozókat szerveztünk, 2018-ban Szomolai Tiborral, 2019-ben Pintér Zoltánnal. 2019-ben szervezetünk legnagyobb eseménye az augusztus 20-i ünnepség volt. Igyekeztünk különféle kísérő programokkal (gyerekprogramok, családi programok) még érdekesebbé tenni. A nap fénypontja az esti Kormorán koncert volt, amikor is több mint 1000 ember szórakozott, énekelt együtt a szentpéteri sportpályán. A 2020-as és 2021-es éveinket tépázta meg leginkább a járvány. Az év eleji író-olvasó találkozót még sikerült megtartani, a hagyományos Magyar bálunkra is sor került, aztán a legtöbb rendezvényünk sajnos elmaradt. Év végéhez közeledve mikor a teljes kijárási korlátozást feloldották megtaláltuk a módját, hogy a szabályokat betartva legalább a Mikulást megtarthassuk. Közös szervezésben a községgel a Mikulás lovaskocsin járta végig a falut és vitte a csomagokat a gyerekeknek. Három óra alatt 97 csomagot szállított ki, a gyerekek nagy örömére. 2021 nyarára feloldották a korlátozások nagy részét, így újra nekiláttunk Szent István napi ünnepségünknek. Még több programmal készültünk. Bemutatkoztak a környező falvak tánccsoportjai, gyerekeknek kézműveskedéssel, arcfestéssel, valamint Écsi Gyöngyi báb-előadásával készültünk, a felnőtteknek koncertekkel” – zárta beszámolóját az elnöknő.
Ezt követően megválasztották a szervezet új elnökét, Csékel Adrianna személyében.
2015-ben alakult a Gyöngyösbokréta néptánccsoport (Fotó: Mészáros János)
A Csemadok vezetőségének tagjai 2013-ban döntöttek úgy, hogy megalapítják a szentpéteri Csemadok „Hűségdíját”, amelyet minden évben az évzáró taggyűlésen osztanak ki. Ebben az évben a szervezet 8. alkalommal adta át a Hűségdíjat a Csemadokban végzett sokéves, aktív tevékenységért. Ez alkalommal egy házaspárra esett a választás.
Vrábel Edit Fülekpüspökin született, gimnáziumi tanulmányait Füleken fejezte be, majd felvették a nyitrai Pedagógiai Karra, ahol diplomáját magyar és szlovák nyelvből szerezte. Mindig rajongott az irodalomért, a hetvenes évek végétől komolyabban el kezdett foglalkozni a verses színpadi műfajjal. Rövid időn belül három korosztályos csoport alakult meg, mégpedig a Mesélők, a Levelecske és a Horizont. A szorgos munka meghozta a gyümölcsét, hiszen a Duna Menti Tavasz országos döntőjében Gyarmati Gábor megkapta a legjobb szereplő díját a fiúk közül. Nagy lendülettel folytatódott a színpadi munka, a kis irodalmárok felcseperedtek, és a Csemadok színpadán arattak további sikereket. Az irodalmi munkán kívül Vrábel Edit sok-sok kiállításnak volt a megálmodója és szervezője.
Férje Vrábel Sándor, a komáromi gimnázium elvégzése után szintén Nyitrára került a Pedagógiai Karra. Fizikából és műhelymunkából szerzett képesítést, később még földrajzból is szakvizsgát tett. Évtizedekig vezette iskolánk szakköreit, diákjaival eljutott több nemzetközi versenyre. 1983-ban a Csemadok élére került. Folytatta a már közkedvelt amatőr színjátszást, melynek nagy hagyománya volt szervezetükben. Bemutatásra került Klimits Lajostól a Névtelen levél c. bohózat, a Vonósnégyes és sok-sok kabaré összeállítással sikerült szórakoztatni a közönséget. Számtalan író-olvasó találkozóra került sor. 18 év elnökségi munka után Vrábel Sándor leköszönt, hazaköltöztek a szülői házba Martosra és Ógyallán folytatták a pedagógiai munkát. Itt is bekapcsolódott a kulturális életbe. Nekilátott „Feszty Árpád életéről és művészetéről” c. gyűjtőmunkájának, amit írásban és kiállítás formájában is ismertetett az érdeklődőkkel. Nyugdíjba vonulásuk után újra változás jött az életükbe, visszaköltöztek Szentpéterre. Vrábel Sándor most is bekapcsolódott a szentpéteri Csemadok munkájába, a „Szülőföldünk, Szentpéter” c. könyv egyik szerzője.
A rendezvény kultúrműsorral ért véget.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
