Képesek vagyunk megvédeni Magyarország érdekeit itthon és külföldön egyaránt – jelentette ki a miniszterelnök vasárnap Zalaegerszegen. Ünnepi beszédében arról is beszélt: 1956 az egész ország, sőt az egész nemzet forradalma volt.
Orbán Viktor az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából, a Mindszentyneum épületének ünnepélyes átadóján tartott beszédében kiemelte: „a bennünket, vidékieket lesajnáló baloldal szerint nem helyénvaló” Zalaegerszegen ünnepelni, „ahogy ők mondják, csak Zalaegerszegen”. Nem értik, hogy Budapest nem azonos az országgal – fogalmazott.
Úgy értékelt: méltó helyszín Zalaegerszeg, mert a zalaiak sokat szenvedtek a kommunisták uralma alatt, de kitartottak, ameddig lehetett. A zalaegerszegiek „az elsők között voltak, akik 1956 októberében egy percet sem késlekedtek az utcára vonulni”, és az utolsók között tették le a fegyvert decemberben – idézte fel.
Emlékeztetett: aztán, amikor elérkezett az idő, „az első adandó alkalommal revansot vettek”, hiszen a zalaiak azon kevesek közé tartoznak, akik még a rendszerváltoztatás előtt, 1989 szeptemberében ellenzéki képviselőt juttattak a kommunista parlamentbe. A sorsnak van humorérzéke, az ellenzék akkori győztes jelöltjét ugyanis Marx Gyulának hívták, és ezzel „egy Marx győzte le a marxistákat” – fűzte hozzá.
Orbán Viktor a magyar egyházi világ nagy alakjait méltatva kijelentette: ők nem csak a hit dolgaiban jelentenek igazodási pontot. A nagy magyar katolikus egyházfők nemcsak az evangélium hirdetésében jártak az élen, de útmutatással, tetteikkel életükben és halálukban is „Mária országát, Magyarországot” szolgálták – mondta.
Hangsúlyozta: a legnagyobb magyar egyházfők mindig prófétaként vezették a magyar népet, és „ellátták a szellemi országvezetés feladatát a politikai vezetők mellett, vagy ha kellett – és gyakran kellett – a politikai vezetők helyett is”. Mindszenty József ilyen főpap volt – tette hozzá Orbán Viktor.
Kifejtette: Mindszenty „Isten szolgálata közben mindig teljesítette hazája iránti kötelességét is”. „Nem akármilyen vezetőnk volt ő, a tűzoszlop feltartóztathatatlanságával haladt az élen” – fogalmazott. Közölte: a bíboros 56-ban is „mutatta nekünk az utat, és mi, magyarok ezt a szolgálatát sosem fogjuk elfelejteni”. Viharos ellenszélben is kitartott a magyarok igazsága mellett – emlékeztetett.
A miniszterelnök azt mondta, a magyarok tudták, hogy a forradalom közepette is szükségük van lelki támaszra, „ezért szabadították ki Mindszentyt a kommunisták börtönéből”.
Méltók akarunk lenni Mindszenty bíboros közösségépítő örökségéhez, és az 56-os hősök halált megvető bátorságához, ki akarjuk használni azt a lehetőséget, hogy ma nem meghalnunk kell a hazáért, hanem élhetünk érte – jelentette ki Orbán Viktor.
Hozzátette: ezért avatják fel a Mindszenty bíboros emléke előtt tisztelgő, reményeik szerint zarándokhelyként is szolgáló Mindszentyneumot. „Abban bízunk, hogy követve a hercegprímás által alapított intézmények hagyományait, ez a hely is megtelik élettel, és minden magyar a maga hasznára fordíthatja Mindszenty József életének tanulságait, tanítását és intelmeit” – fogalmazott.
Hozzátette: Mindszenty József volt az, aki először „nevezte nevén a gyermeket”, nem felkelésről, hanem szabadságharcról beszélt. Meggyőződéssel vallotta – idézte fel a miniszterelnök –, hogy mi nem vagyunk ellenségei senkinek sem, minden néppel és országgal barátságban akarunk élni.
Orbán Viktor azt mondta, a „mi igazi tragédiánk”, hogy a kommunisták az őket támogató szovjet kalasnyikovok segítségével visszatértek, és béke helyett ott folytatták, ahol október 23-án abbahagyták: osztályharc, proletárdiktatúra, pártállam, politikai börtönök, kivégzések.
Dicsőség az áldozatoknak, tisztelet az ellenállóknak! – hangoztatta. Jelezte: a magyar állam tartozik Mindszenty József emlékének, mint ahogy tartozásuk van a gyakran mellőzött zalai emberek felé is, akiket előbb a trianoni diktátum, a második világháború után pedig a vasfüggöny szorított az ország peremére.
Emlékeztetett: az elmúlt években a nemzeti kormány sokat tett azért, hogy Zalaegerszeg és Zala vármegye visszatérjen a történelem főutcájára, és ismét fejlődésnek induljon.
Orbán Viktor úgy folytatta, a forradalom hősei nagyon különbözőek voltak, de ugyanaz az idea hajtotta tetteiket, ők mind a szabad Magyarország szerelmesei voltak. Vállaltak minden veszélyt és kockázatot, mert hittek abban, hogy sikert érhetnek el, és ez a reményük nem volt alaptalan, mert 1956-ban valódi esélye volt Magyarországnak kivívnia a függetlenségét.
A kormányfő szerint 1956-ban minden észszerű feltétel adva volt ahhoz, hogy Magyarországon erőszakmentes legyen az átmenet. Felidézte, hogy Ausztria 1955-ben nyerte el és biztosította be semlegességét; Sztálin halála után megindult az enyhülés a két blokk között és jó okkal lehetett feltételezni, hogy az új szovjet vezetés nyitni akar Kelet és Nyugat kapcsolatában.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: joggal gondolhattuk, hogy a vérontás árán fenntartott elnyomásra hosszú távon nem lehet birodalmat építeni, ahogy ezt Gorbacsov is belátta 1990-ben.
Hozzátette: az első napokban még működött a terv, magyarok százezrei vettek részt a forradalomban, a szovjetek összezavarodtak, és a magyarok, ha a Nyugat nem árulja el őket 1945 után másodszor is, sikerrel jártak volna. Orbán Viktor azt mondta, a Nyugat támogatásának hiányában a szovjet vezetők félúton meggondolták magukat, visszafordították a tankokat, és 35 évre újra katonai elnyomást és kommunista bábkormányt ültettek a magyarok nyakába.
„Ügyünk reménytelenné vált, és egy ország várta dermedten a sorsát” – fogalmazott.
Elmondta, a kormány tagjai közül egyedül Bibó István maradt az Országházban, a magyaroknak és a világnak szóló kiáltványában pedig azt írta: „felelőtlenség volna a magyar ifjúság drága vérével rendelkezni. Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását”.
Orbán Viktor úgy összegzett: a magyar vért meg kell becsülni, mert „rajtunk kívül nem becsüli meg senki”, nem becsülték meg a kommunisták sem, akik a forradalom alatt tankokkal vérfürdőt, a forradalom után pedig véres megtorlást rendeztek. A magyarok vérét nem becsülte az akkori szabad világ sem, amely először bátorította a magyarokat, majd nem segített rajtuk – tette hozzá.
Mint mondta, „akkor minket is kitettek a Time magazin címlapjára, majd negyven évig otthagytak a szovjet prés alatt, azt gondolva, legalább eggyel több gondja lesz a szovjeteknek”.
A miniszterelnök kijelentette, a lecke világos, a magyarok igazságát csak a magyarok mutathatják meg a világnak, és csak a magyarok védhetik meg saját igazságukat a fenyegető veszélyekkel szemben. „Ha elpusztul az ország, hiába harcoltunk a szabadságért. Ha csak üszkös romok maradnak, akkor nem nyertünk semmit. Ha emberek millióinak kell elhagyniuk az országot, akkor a következő nemzedéknek nem marad szülőföldje. Nincs hová futnunk, mert Magyarországot sehol máshol nem találhatjuk meg” – fogalmazott, rámutatva, ezt kell megtartani, ezt kell megvédeni, itt kell boldogulni.
Orbán Viktor kiemelte: „ezer év leckéjét mondtuk fel 1956-ban”. Azt mondta, a lelkierő a legnagyobb pajzs, megkeményedése a legjobb fegyver a zsarnokság ellen, az elpuhulás pedig a legnagyobb ajándék, amit ellenségeinknek adhatunk. Hangsúlyozta: a magyarok kemények és elszántak maradtak, és végül 1990-ben győztek, visszaszerezték a szabad és független Magyarországot. Ebből az egész világ megértheti, akárki akar a „nyakunkra ülni”, bukásra van ítélve – hangoztatta Orbán Viktor, hozzátéve: „itt voltunk, amikor az első hódító birodalom ránk támadt, és itt leszünk, amikor az utolsó is összeomlik”
A kormányfő jelezte: egyszerre kell megküzdeni a migrációs invázióval délen, a háborúval keleten és a gazdasági válsággal nyugaton. „Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem a baloldal van kormányon” – jegyezte meg.
Képesek vagyunk megvédeni Magyarország érdekeit itthon és külföldön egyaránt – folytatta Orbán Viktor. Úgy fogalmazott: 1956-ban megtanultuk, hogy nehéz időkben csak az összefogás segíthet. Ezért ne törődjünk azokkal, akik „hol az árnyékból, hol a brüsszeli magaslesről lövöldöznek Magyarországra”, ott fogják végezni, ahol az elődeik – mondta.
A miniszterelnök hangsúlyozta: mióta nemzeti kormánya van Magyarországnak, minden válságból erősebben jött ki az ország, mint ahogy belement. Most is felkészültünk, megőrizzük a gazdaság stabilitását, mindenkinek lesz munkája, a rezsicsökkentést meg tudjuk védeni, a családok pedig nem maradnak magukra – emelte ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a kormánynak megvan ehhez az ereje és a tapasztalata.
Vigh László, Zalaegerszeg és térségének fideszes országgyűlési képviselője az ünnepségen úgy fogalmazott: Mindszenty hajlíthatatlanságára ma is nagy szükség van. Nem ismert alkut „sem a fasisztákkal, sem a kommunistákkal, sem a hitével kapcsolatban”, megmutatta az igazi utat, mert ez az ország csak akkor fejlődött, gyarapodott, amikor a keresztény úton járt.
Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) egyebek közt arról beszélt, hogy Mindszenty József – aki 1917-től 1944-ig tevékenykedett Zalaegerszegen – az egyetlen olyan, a városhoz kötődő történelmi személyiség, akit nemcsak Magyarországon, hanem Európában és szerte a világban is leginkább ismernek.
A Modern városok program részeként felépült Mindszentyneum célja az, hogy új vidéki közgyűjteményként hitelesen mutassa be Zalaegerszeg legismertebb történelmi személyiségének életét, helyi, városépítő tevékenységét, valamint a kommunista diktatúra egyházüldözését.
(MTI/Felvidék.ma)
