A diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát tanítók módszertani továbbképzését július 9. és 14. között rendezik meg a győri Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Karán. Az idei programra hét országból húsz szakember érkezett, hogy fejlessze tudását.
A Széchenyi István Egyetem stratégiai célja, hogy magas színvonalú képzési és kutatási tevékenysége mellett a térség és hazánk társadalmi fejlődésére is pozitív hatást gyakoroljon. Ebbe a sorba illeszkedik a diaszpórában magyar nyelvet és kultúrát tanítók képzése, ami több mint két évtizede kezdődött Győrben.
A résztvevők számára ingyenes, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, valamint a Technológiai és Ipari Minisztérium által támogatott, ma már szakirányú továbbképzési szakként akkreditált programot hosszú évek óta a Széchenyi István Egyetem Apáczai-kara szervezi meg.
Az idei, egyhetes rendezvényre húsz oktató érkezett szerte a világból, így Németországból, Ausztriából, az Egyesült Királyságból, Svédországból, Hollandiából, Kanadából és Kolumbiából, akik módszertani újításokkal ismerkedhetnek meg, valamint tapasztalatot cserélhetnek.
Az esemény megnyitóján dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a diaszpórában található hétvégi magyar iskolák nem csupán a találkozás helyszínei, hanem a jövő építésének alapjai.
Hozzátette: a kormány azért tartja fontosnak ezen intézmények támogatását, mert az oda járó fiatalok a magyarság megmaradását jelentik a diaszpórában. Kijelentette: mindent megtesznek azért, hogy minőségi anyanyelvi oktatásban részesüljenek, az oktatók munkáját pedig világszerte segítségnyújtással, találkozók és képzések szervezésével, valamint az intézmények működésének és fejlesztésének támogatásával segítik.
A helyettes államtitkár szavaiból kiderült, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság látókörében jelenleg mintegy 250 hétvégi magyar iskola van, s a számuk növekszik.
Példaként említette, hogy 2020-ban Kolumbiában, tavaly pedig Hawaiin, Szingapúrban, Tokióban és Abu-Dzabiban kezdődtek rendszeres magyar nyelvi foglalkozások gyermekeknek. Felidézte, hogy 2010 előtt nem volt élő kapcsolat a diaszpórában élő magyar közösségek és az anyaország között, azonban 2011-ben megalakult a Magyar Diaszpóra Tanács, a kormány megerősítette a külhoni magyar intézményrendszert, továbbá jelenleg mintegy ötezer, a Kárpát-medencében és a diaszpórában működő magyar intézmény és szervezet működéséhez járul hozzá.
A megnyitón az egyetem vezetését prof. dr. Friedler Ferenc rektor, tudományos elnökhelyettes és dr. Kovács Zsolt általános és oktatási elnökhelyettes képviselte. Prof. dr. Friedler Ferenc köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a diaszpórában magyar nyelvet oktatóknak hálásnak kell lennünk, mert fenntartják és továbbadják a magyar nyelvet és kultúrát a világban. Pergel Elza, Győr alpolgármestere kijelentette: a város büszke arra, hogy a Széchenyi István Egyetem megszervezi ezt a programot.
Dr. Pongrácz Attila, az Apáczai-kar dékánja megemlítette, hogy az érdeklődők számára ma már egy digitális felület is rendelkezésre áll „Diaszpórában magyar nyelvet oktatók távoktatási rendszere” címmel, ami segíti őket munkájukban. Kövecsesné dr. Gősi Viktória szakfelelős, az egyetem Módszertani, Digitális és Tanárképzési Főigazgatóságának főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a képzés résztvevői és szervezői egyaránt tesznek azért, hogy a felnövekvő generációk magyarságát erősítsék.
A programra érkezett húsz oktató egyike Morgans Mónika, aki a walesi Newportban tanít magyar nyelvet. „Nagy várakozással érkeztem, úgy gondolom, a program óriási segítséget jelent majd számomra a tanításhoz. Emellett fontos azt is éreznem, hogy nem vagyok egyedül, aki ezt a feladatot vállalja” – mondta kérdésünkre a szakember.
(Sajtóközlemény/Felvidék.ma)
