Szili Katalin, a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának elnöke kedden a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karán határozottan állást foglalt a magyar-magyar kapcsolatokat illetően.
Az Országgyűlés volt szocialista elnöke szerint ugyanis axiómának kell tartani, hogy “a határon túli magyarokat tilos politikai csatározásokra használni”. A kari nyílt napok záróeseményén Szili Katalin elmondta, a magyar-magyar kapcsolatokban nem szükséges egyetérteni mindenben, de léteznie kell néhány olyan alapvető kérdésnek, amelyekben elengedhetetlen a konszenzus.
A kettős állampolgárságról szóló népszavazás után újjá kellett építeni a magyar-magyar kapcsolatokban a bizalmi viszonyt, amely erkölcsi értelemben a nemzetet alkotó közösségek szolidaritására, míg politikai értelemben az egymás érdekképviseleti törekvéseinek a támogatásában nyilvánul meg – fogalmazott az Országgyűlés volt elnöke. A politikus úgy vélte, hogy alkotó párbeszédre van szükség a magyarországi társadalmon belüli és a határon átívelő együttműködés során. Megjegyezte: fontos, hogy legyen egy koherens nemzetpolitikai jövőkép, egy kormányzati ciklusokon átívelő, korszerű, érett nemzetpolitikai stratégia.
Szili Katalin hangsúlyozta, támogatja a területi és kulturális autonómiát, a határon túli magyar közösségek saját intézményrendszerének kiépítését. „E téren, közös hangon kell szólni, hogy ne szakítsa szét a fellépést a nemzetpolitika. Az autonómiában óriási gazdasági potenciál rejtőzik, amely kisugározhat a környező régiókra is” – mondta az országgyűlési képviselő. A választójog kérdéséről elmondta, ő az aktív és a passzív választójogot is biztosította volna a határon túli magyarok számára, akár romániai mintára, ha már a második, határon túli magyarok számára létrehozandó kamarára vonatkozó javaslatát nem támogatták. A jogszabály a jelenlegi formájában „a magyarországi gyűlöletstruktúra határon túli exportálását” eredményezheti – mondta Szili. „Olyan megegyezést fogok kezdeményezni, amely azt célozza, hogy a parlamenti választási kampányban ne szedjék szét a határon túli magyarságot” – tette hozzá.
A megmaradás kulcsa, hogy az emberek meg tudnak-e élni szülőföldjükön – vélte a politikus, aki szerint a magyar kormány szimbolikus kérdésekben rendbe tett dolgokat, de tartalmi kérdésekben még van tennivaló. Magyarországnak a gazdasági kihívásokra adott válaszairól szólva Szili elmondta, nem tartozik Orbán Viktor rajongói közé, de megérti, hogy folyik egy útkeresés a jelenlegi kormányzat részéről. „A 21. századi kihívásokra 21. századi válaszokat kell találni. Az EU-nak is el kell gondolkodnia azon, hogy mennyire fenntartható ez a jövő” – fogalmazott.
transindex.ro, Felvidék.ma
