A szlovák kormányt mélyen aggasztja a kijevi utcákon kitört erőszak. A szlovák nemzetbiztonsági tanács felkészült, és szükség esetén kész reagálni a kialakult helyzetre. Az EU tagállamainak külügyminiszterei csütörtökön, február 20-án rendkívüli ülést tartanak.
Ukrajnában a keddi nap (február 18.) az erőszakos összecsapásokról szólt. Visszaszorították a demonstrálókat a tiltakozás központját jelentő Majdan térre. Estére a rendőrség körbevette a teret, és az éjszaka azzal telt, hogy több támadást indítottak az ott maradt tüntetőkkel szemben. Már 28-an meghaltak és több százan megsebesültek a harcokban.
A szlovák kormányt is nyugtalanítják a kijevi erőszakos cselekmények
„Az alkotmányos megoldáshoz vezető egyetlen út a kormány, az ellenzék és a civil társadalom közötti párbeszéd, amelynek el kell vezetnie a szükséges alkotmányreformokhoz és a demokratikus és átlátható elnökválasztáshoz” – olvasható a nyilatkozatban, amely szerint Szlovákia stabil, demokratikus és virágzó Ukrajnát akar, és nem szeretné, ha az ország elszigetelődne.
Miroslav Lajčák külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy jelenleg senki sem ellenőrzi Ukrajna teljes területét, így sem a kormány, sem az ellenzék, sem a tüntetők nem mondhatják, hogy a nép nevében beszélnek.
„Az egyetlen megoldás, ha tárgyalóasztalhoz ülnek. Senki sem nyújthat be maximalista igényeket. Olyan megoldást kell találni, amellyel mindenki, egész Ukrajna együtt tud élni” – mondta a miniszter.
A szlovák külügyminiszter Viktor Janukovics ukrán elnök szemére vetette, hogy a valódi párbeszéd elutasításának, kiváró taktikázásának a következményei a tragikus események. Lajcák attól tart, amennyiben az ukrán elnök a továbbiakban sem mutat érdeklődést a helyzet megoldására és a szükséges lépések megtételére, megbénulhat az állam és összeomolhat a gazdaság.
A szlovák kormány sajtóosztályának a közlése szerint a szlovák nemzetbiztonsági tanács felkészült és szükség esetén kész reagálni a kialakult helyzetre. A szlovák-ukrán határt figyelik, eddig nem tapasztalták menekültek érkezését, sem a vízumkérelmek számának jelentős növekedését.
Magyarország felkészült az ukrán helyzettel kapcsolatos következmények kezelésre
Ezt Csizmadia Tamás, a Belügyminisztérium szóvivője mondra szerda, február 19-e délután. Hozzátette: az állami szervek – így a rendőrség, a katasztrófavédelem, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, illetve a mentőszolgálat – felkészültek, illetve felmérték készleteiket, ezek a megfelelő mértékben rendelkezésre állnak. Csizmadia Tamás azt mondta: ha szükségessé válik, összehívják az operatív törzset. A szóvivő kijelentette: jelenleg a határforgalomban nem tapasztalható változás.
Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőnöke a nap folyamán tartott sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy csak azok a magyar állampolgárok utazzanak Kijevbe, akiknek halaszthatatlan dolguk van ott. Kijevben hétszáz-nyolcszáz tagú magyar kolónia él, de a tárca nem tud bajba jutott magyarról, nem érkezett segélykérés hozzájuk.
A magyar-ukrán határon folyamatos a közlekedés, nem tapasztalták, hogy a megszokottnál többen jelentkeznének belépésre, és a vízumigénylések száma sem nőtt.
Érdemi politikai párbeszédet szorgalmaz Magyarország az ukrán kormányzat és az ukrán ellenzék között. Ezt Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára mondta. Remélik, hogy a következő órákban, napokban a józan hangok fognak felülkerekedni Ukrajnában, és elindul egy olyan politikai párbeszéd, amely már rövid távon rendezheti a helyzetet – mondta Takács.
Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium (HM) védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára azt mondta, hogy a HM illetékesei tagjai a Belügyminisztérium által vezetett operatív törzsnek, amely felkészül minden eshetőségre. Hozzátette: a legrosszabb esetet is, ha egy menekülthullám indulna el, az illetékes szervek felkészülve várják.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára vesz részt csütörtök, február 20-án délután az uniós tagállamok külügyminisztereinek találkozóján, amelyet Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő hívott össze. A tanácskozás előtt a visegrádi országok is megvitatják a kérdést.
Németh Zsolt kiemelte: a magyar álláspont szerint a legfontosabb az erőszak eszkalációjának megállítása, „legyen szó kormányzati vagy éppen ellenzéki erőszakról”.
Németh Zsolt azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nem a kormányoldallal vagy az ellenzékkel kell lennie, hanem a békés, tárgyalásos, demokratikus megoldás, az európai perspektíva oldalán kell állnia.
A kárpátaljai magyarságnak is ezek jelenthetik a garanciát arra, hogy a jövője nem kerül veszélybe – mondta az államtitkár.
Prága szerint Magyarország összehívhat egy V4-es belügyminiszteri találkozót
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök úgy véli, ha tovább éleződik a válság Ukrajnában, és ukrán menekülthullám fenyegetné Közép-Európát, Magyarország, mint a V4-ek elnöke kezdeményezni fogja a belügyminiszterek találkozóját.
„Számolok azzal, hogy ha megnőne a menekülthullám veszélye, akkor Magyarország, mint a V4-ek elnöke kezdeményezni fogja a belügyminiszterek találkozóját” – jelentette ki Sobotka szerdán, február 19-én Prágában a kormány ülése utáni sajtótájékoztatón.
Elmondta, a V4-ek közelmúltbeli budapesti kormányfői csúcstalálkozóján megállapodás született arról, hogy a négy belügyminiszter folyamatosan tartja a kapcsolatot egymással ebben az ügyben.
A kormányfő leszögezte: Csehország egyelőre semmiféle menekülthullámot nem tapasztalt, de szükség esetén kész segítséget nyújtani a menekülteknek. Szerinte ebből a szempontból a legnagyobb veszély Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát fenyegeti.
A cseh kormány rendkívül súlyosnak és aggályosnak tartja az Ukrajnában kialakult helyzetet – jelentette ki Lubomír Zaorálek, cseh külügyminiszter. Közölte: bekérette Ukrajna prágai nagykövetét, hogy tolmácsolja neki a kormány álláspontját.
A cseh kormány szerdai ülésén felhatalmazta Zaoráleket, hogy az európai uniós külügyminiszterek csütörtöki, február 20-i találkozóján szankciókat szorgalmazzon azok ellen, akik felelősek az ukrajnai helyzet elfajulásáért.
A román elnök demokratikus választásokat sürget Ukrajnában
Traian Basescu román államfő szomszédos ország vezetőjeként szintén tárgyalásos megoldást és demokratikus választásokat sürgetett szerdán az ukrán válság megoldására. Románia támogatja azt, hogy a túlzott erő alkalmazásáért felelős személyek ellen az Európai Unió egyéni szankciókat vezessenek be, de nem tartja időszerűnek gazdasági szankciók bevezetését Ukrajna ellen, amely így is nagyon nehéz helyzetben van – mondta a román elnök.
Basescu kijelentette, hogy Románia készen áll egy esetleges menekülthullám fogadására: első körben 3500 menekültet tud elszállásolni, de szükség esetén növelni tudja a szálláshelyek számát.
Az Európai Unió (EU) a szankciók lehetőségét fontolgatja
Eközben az egész világ nyugtalansággal szemléli a kijevi fejleményeket, ahol az elnök és az ellenzék közötti mai tárgyalások sem vezettek eredményre. Az Európai Unió (EU) most már a szankciók lehetőségét fontolgatja az ukrajnai erőszakos események felelőseivel szemben.
Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője uniós nagyköveti értekezletet hívott össze, amelyen közleménye szerint „minden lehetőséget megvizsgálnak majd, köztük a tüntetés erőszakos elfojtásának felelősei, illetve a jogsértések elkövetőivel szembeni szankciók opcióját is”.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közleményében szintén jelezte: arra számít, hogy a tagállamok sürgősen lépéseket tesznek az ukrajnai erőszak felelőseivel szemben. Az EU tagállamainak külügyminiszterei csütörtökön rendkívüli ülést tartanak.
Az ukrajnai helyzet felmérésére Kijevbe látogat csütörtökön Laurent Fabius francia, Frank-Walter Steinmeier német és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter. Erről Párizsban számolt be a francia diplomácia vezetője, aki elmondta, hogy a látogatás reggel, az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozója előtt lesz.
„Helyre kell állítani a párbeszédet az ellenzék és a hatalom között” – szögezte le Fabius. A három tárcavezető Kijevből Brüsszelbe repül, ahol megbeszéléseikről tájékoztatják az uniós partnereiket.
Londoni elemzők pénzügyi járványveszélyt látnak, csúcson az ukrán CDS-árfolyam
Több térségbeli ország is megszenvedheti az ukrajnai válság eszkalációjának átszűrődő pénzügyi-gazdasági következményeit – vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők. Citybeli vélemények szerint a közép-európai EU-gazdaságok közül leginkább Lengyelország érezheti meg az esetleges ukrán „járványt”.
Szentpéteri Bertalan, a Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Ipakamara elnöke szerint ha a jelenlegi ukrán politikai válság gazdasági krízisbe fordulna, az kihatna a magyar-ukrán gazdasági kapcsolatokra is, azonban a kedd éjszakai események gazdasági hatását most még nehéz előre látni.
Az Egyesült Államok is elítéli az erőszakot
John Kerry külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „az országban tapasztalható mély megosztottságot nem lehet ártatlan vér kiontásával megoldani”. Hozzátette: meg van arról győződve, hogy elkerülhető az erőszak, s a párbeszéd által meghallhatók az ukrán nép vágyai. „Európai barátainkkal már vitatjuk a szankciók vagy más intézkedések lehetőségét, valamint próbáljuk megteremti a környezetet a kompromisszumhoz” – hangsúlyozta az amerikai külügyminiszter.
„Mindannyiunkat mélyen megérintettek az erőszakos jelenetek és a visszaéléseknek az a szintje, amit az állampolgároknak el kellett szenvedniük az utcákon az elmúlt napokban. Teljes szívünkből az ukrán néppel vagyunk” – mondta Kerry.
Az ukrán válság téma lesz Enrique Pena Nieto mexikói és Barack Obama amerikai elnök, valamint Stephen Harper kanadai miniszterelnök megbeszélésein a mexikói Tolucában. Ben Rhodes, az amerikai elnök helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója elmondta, hogy az ukrajnai helyzetről Obama eszmecserét folytatott Francois Hollande francia elnökkel is.
Kárpátalján békésen zajlott az épületfoglalás
A kijevi Majdan téren a rendőrök és a tüntetők összecsaptak, 26-an vesztették életüket, a sebesültek száma pedig több százra tehető. Míg február 19-én, szerda hajnalban újabb rohamot indítottak a rendőrök az ellenzékiek állásai ellen az ukrán főváros, Kijev központjában, addig kormányellenes tüntetők Ungváron békésen elfoglalták Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatalának épületét.
Az egyetemi diákság által meghirdetett tüntetésre mintegy ezren gyűltek össze Ungvár központjában, ahol a tiltakozók megemlékeztek a keddi (február 18.) kijevi összecsapások áldozatairól, és koszorúkat helyeztek el a szónoki emelvény előtt az elhunytak emlékére. Ezt követően a főként fiatalokból álló tömeg a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal épületéhez vonult.
A tüntetők betörték a hivatal bejárati ajtaját, ablakait, és lényegében ellenállás nélkül bementek az épületbe. Egy ember megsérült a szétrepülő üvegcserepektől, őt a mentők kórházba szállították. A hivatalt őrző rendőrök békésen elvonultak, az intézmény dolgozóit hazaengedték. Az épületfoglalók Olekszandr Ledida kormányzó dolgozószobájából eltávolították Viktor Janukovics ukrán elnök portréját.
Oleg Podebrij, a Kárpátalja megyei rendőrség szóvivője szerint Kárpátalján a helyzet nyugodt annak ellenére, hogy Ungváron tüntetők elfoglalták a megyei állami közigazgatási hivatal épületét. A térségben nincsenek összetűzések és áldozatok. A szóvivő bár hatalomátvételről beszélt, arra nem tért ki, hogy mit ért ez alatt, ki venné át a hatalmat.
A szóvivő a szerdai, február 19-i épületfoglalással kapcsolatban elmondta, hogy a megyei közigazgatási hivatal elé vonuló tüntetők között volt néhány tucat radikális beállítottságú, de a többséget egyetemista diákok tették ki. Hozzátette: a radikálisok petárdákat kezdtek dobálni, betörték az épület ajtaját, és bementek annak belsejébe, ám a rendőrökből álló őrség „nem nyúlt a hatékony védelem eszközeihez”.
Podebrij arról is beszélt, hogy Kárpátalja „a történelem során sok konfliktust megélt, békés vidék, az ott élők tudják értékelni a békességet”, és képesek arra, hogy megtalálják egymással a kompromisszumot. A kárpátaljai emberek hozzászoktak az „arany középút” kereséséhez, ami bölcsességről tanúskodik – fogalmazott a kárpátaljai rendőrség szóvivője a ua-reporter.com hírportál szerint.
A KMKSZ elítéli az erőszak minden formájának alkalmazását Ukrajnában
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elítél minden, Ukrajnában zajló erőszakos cselekményt, és változatlanul kiáll a demokratikus szabadságjogok és európai normák érvényesítése mellett – így foglalt állást a KMKSZ elnöksége szerdán, február 19-én közzétett nyilatkozatában. Egyben „erkölcstelennek és a kárpátaljai magyarság számára károsnak ítéli, hogy Gajdos István hatalompárti parlamenti képviselő megnyilvánulásait az egész kárpátaljai magyarság véleményeként értelmezzék”.
Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke ugyanis kedden Viktor Janukovics ukrán elnököt a kárpátaljai magyarok nevében támogatásáról biztosító beszédet tartott a kijevi Majdan-ellenes tüntetésen. Erre reagálva a KMKSZ szerdai dokumentuma úgy fogalmaz: a kárpátaljai magyarok, minden más honfitársunkhoz hasonlóan, szabad és demokratikus, egyéni és kollektív jogaikat maradéktalanul biztosító országban szeretnének élni, s a KMKSZ a jövőben is mindent meg fog tenni ennek érdekében”.
A Jobbik szerint Ukrajna a polgárháború szélére sodródott, az erőszakos cselekmények Kárpátaljára is átterjedtek, de az ellenzéki párt arra kéri a kárpátaljai magyarságot, hogy ne üljön fel a provokációknak, és próbáljon meg kimaradni az eseményekből.
Erről Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetének vezetője beszélt szerdai sajtótájékoztatóján. Szávay István felszólította a kormányt, hogy például az Európai Unión belüli nyomással és közös lépések elérésével lépjen fel a kárpátaljai magyar közösség védelme érdekében.
Kijevi politológusok: az ország szétszakadása fenyeget, válságkezelő szakértői kormány kell
Ukrajnai politológusok a kijevi hírportálokon arra figyelmeztetnek, hogy az erőszak elharapódzása az ország szétesésével fenyeget, és sokan közülük a súlyos gazdasági gondokat kezelni képes, független szakértői kormány létrejöttében látják a válságból kivezető egyetlen kiutat.
Szerhij Taran politikai elemző szerint három dologgal, az alkotmányos változtatásokkal, az elnök- és parlamenti választással vagy egy szakértői kormány megválasztásával lehetne megnyugtatni a kedélyeket és csillapítani a feszültséget. Ezek közül azonban egyik megoldás sincs a hatalom ínyére, a válság pedig nem fog rendeződni, amíg nem fognak megoldódni a hatalommal való visszaélést érintő kulcskérdések.
Ferenc pápa az ukrajnai erőszak leállítására szólított fel
Békére és megbékélésre szólította fel az Ukrajnában szembenálló feleket Ferenc pápa a szerdai általános audiencián. Az egyházfő kijelentette, aggodalommal követi a Kijevben zajló eseményeket.
Ferenc pápa biztosította az ukrán népet, hogy mellettük áll. Hozzátette, hogy imádkozik az erőszak áldozataiért, családjaikért és a sebesültekért.
„Minden felet az erőszakos tettek befejezésére szólítok fel, az ország békéjét és megbékélését keressék!” – fogalmazott Ferenc pápa a Szent Péter téren tartott általános audiencián, több mint húszezer ember előtt.
MTI nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43747,43702,43888,43822,43763,41901″}
