Szeptember 6-án Veszprémben avatták boldoggá Bódi Mária Magdolnát, ám három héttel később egy újabb magyar „emelkedik” a boldogok sorába. Szeptember 27-én a kárpátaljai Bilkén Orosz Péter Pál görögkatolikus pap és vértanú boldoggá avatására kerül sor. Az esemény történelmi jelentőségű a magyar görögkatolikus közösség és a teljes Kárpát-medence hívői számára, hiszen olyan lelkipásztor előtt tiszteleg, aki életét áldozta a hitéért és az egyházhoz való hűségéért a kommunista diktatúra legsötétebb éveiben.
Egy papi család öröksége
Orosz Péter Pál 1917. július 14-én született a Szabolcs megyei Biriben, mélyen vallásos görögkatolikus családban. Apja, Orosz János a helyi templom parókusa volt, édesanyja pedig a berezniki parókus leánya. A papi hivatás családi örökségnek számított: nagyapja, Orosz Pál esperes Kisvárdán templomépítőként vált ismertté, testvére pedig szintén lelkipásztor lett. Pétert azonban hamar súlyos veszteségek érték: kétéves volt, amikor elvesztette édesapját, majd kilencévesen az édesanyját is.
Nevelését rokonok és papok vállalták, tanulmányait a huszti gimnáziumban folytatta, 1937-ben érettségizett.
Az ungvári szemináriumban készült a papi hivatásra, és 1942. június 26-án szentelték pappá. Tudatosan vállalta a cölibátust, nőtlenül állva oltárhoz. Előbb Magyarkomjátban szolgált káplánként, majd Bilkén lett parókus. Szolgálatát kezdettől fogva a szegények iránti odaadás és a hívek iránti szeretet jellemezte.
Titkos püspökszentelés és üldöztetés
A II. világháború végén Kárpátalja szovjet megszállás alá került, és megkezdődött a görögkatolikus egyház módszeres felszámolása. Romzsa Tódor munkácsi apostoli kormányzó – előrelátva a közelgő üldözést – 1944 decemberében titokban püspökké szentelte Orosz Pétert, valamint Chira Sándort, hogy biztosítsa az egyház folytonosságát.
A szovjet hatóságok azonban rövidesen ellehetetlenítették működésüket: 1948-ban Oroszt is felszólították, hogy térjen át az ortodox egyházba, amit határozottan visszautasított.
Ennek következményeként eltiltották a nyilvános szolgálattól, ám ő titokban tovább végezte lelkipásztori munkáját az Ilosvai járás falvaiban.
Bujkálva misézett, gyóntatott és keresztelt, miközben folyamatosan körözték, sőt pénzjutalmat ajánlottak a nyomravezetőnek. 1953 elején letartóztatták és kihallgatták, de Sztálin halálát követően átmenetileg szabadon engedték. Hamarosan azonban ismét üldözni kezdték.
Fotó: Vatikáni Rádió
Vértanúsága
1953 augusztusában újra elfogták. Augusztus 27-én Alsókaraszló közelében, miközben gyalog kísérték, egy út menti kereszt előtt kijelentette: nem hajlandó továbbmenni. Térdre ereszkedett és imádkozni kezdett. Kísérője, egy helyi rendőr, ekkor közvetlen közelről lelőtte.
Halála előtt még magához vette az Eucharisztiát, és kísérőjének elmondta: hatvan szentmiseszándék maradt befejezetlenül.
Holttestét meggyalázták, majd titokban temették el. Később a rendőrfőnök garázsa alá rejtették, végül csak 1992-ben találták meg földi maradványait, amelyeket a bilkei templom kertjében helyeztek nyugalomra.
Tisztelete és boldoggá avatásának folyamata
Orosz Péter Pál emléke és tisztelete a hívek körében soha nem halványult el. A kommunista elnyomás idején csak titokban őrizték alakját, de a szabadság beköszöntével egyre nyilvánvalóbbá vált: a hűség vértanújaként tisztelik.
Boldoggá avatási eljárását 2003-ban indította el a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Sasik Milán püspök kezdeményezésére, Szőke János és Puskás László posztulátorok közreműködésével. Ferenc pápa 2024-ben ismerte el vértanúságát, ezzel megnyitva az utat a boldoggá avatás előtt.
Fotó: nyirgotkat.hu
A szertartásra 2025. szeptember 27-én kerül sor Bilkén, egy háromnapos ünnepségsorozat keretében.
A főpapi Szent Liturgiát Grzegorz Ryś bíboros, łódźi érsek fogja vezetni, amelyen várhatóan a kárpátaljai és a Kárpát-medence más részeiről érkező hívek ezrei vesznek majd részt.
A program részeként zarándoklatok, virrasztások és imaalkalmak idézik fel a vértanú pap életét. Szeptember 28-án az ungvári székesegyházban hálaadó liturgia keretében helyezik el ereklyéinek egy részét, míg Bilkében szintén elhelyezik földi maradványait a templomban.
BN/Felvidék.ma
