A magyar próza ünnepe Komáromban – átadták az idei Jókai-díjat

Február 21-én, a Magyar Széppróza Napja alkalmából egy felemelő ünnepi eseménynek adott otthont Komárom, ahol Jókai Mór születésének 201. évfordulójára emlékezve adták át a Jókai-díjat. Az idei elismerést – immár harmadik alkalommal – a vajdasági származású Gál Hedda vehette át.

A rendezvény a Egressy Béni Városi Művelődési Központban, azon belül a Kiss Péntek József Kamarateremben valósult meg, ahol az irodalombarát közönség együtt tisztelgett a nagy mesemondó öröksége előtt, és ünnepelte a kortárs magyar próza értékeit.

A Jókai-díjat a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány alapította azzal a céllal, hogy évről évre elismerje a magyar prózairodalom kiemelkedő teljesítményeit.

A rendezvény elején Szénássy Tímea, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület alelnöke köszöntötte a megjelent vendégeket és az ünneplő közönséget.

Köszöntőjében kiemelte:

A Jókai Mór születésének 201. évfordulójához kapcsolódó megemlékezés nem csupán egy kivételes író előtt tiszteleg, hanem annak a szellemi örökségnek is emléket állít, amely a magyar szó szépségét, a képzelet szabadságát és a nemzeti összetartozás erejét hordozza.

Nyitóbeszédében üdvözölte a jelen lévő közéleti és kulturális szereplőket, valamint a civil szervezetek, a sajtó és az irodalmi pályázat résztvevőinek képviselőit is.

Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: Jókai Mór születésének 201. évfordulója alkalmat ad arra, hogy Komárom szülővárosként is tisztelegjen a nagy író öröksége előtt.

Kiemelte, hogy

a tavalyi bicentenáriumi év számos rendezvénye – előadások, kiállítások, konferenciák és színházi programok – új megvilágításba helyezte Jókai életművét, és maradandó emlékeket hagyott a város kulturális életében.

Hozzátette: a Jókai-díjat 2006-ban alapították a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Jókai Emlékbizottságával közösen, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy évről évre írásra ösztönözzék az alkotókat és erősítsék a „nagy mesemondó” kultuszát.

Mint fogalmazott, az író emlékezete „láthatatlan, mégis erős hidat” képez Komárom gazdag irodalmi múltja, jelene és jövője között.

Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumi elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy az alapítvány küldetése a kulturálisan hátrányos helyzetű térségek közösségi és szellemi életének erősítése, amelyben az irodalmi programoknak kiemelt szerep jut.

Mint fogalmazott:

A pályázat nem pusztán versengés, hanem az alkotás örömét, a fejlődést és az összetartozás élményét is közvetíti.

A kezdeményezés legfontosabb célja, hogy motivációt adjon az alkotóknak, és hozzájáruljon a közösségi értékteremtéshez, miközben a múlt tisztelete és a jövő építése között teremt kapcsolatot – húzta alá.

Ezt követően Végh József, az Egyetemes Kultúra Lovagja tartotta meg a 2025-ben beérkezett pályaművek értékelését.

Beszédében rámutatott:

A Jókai Mór életéhez és a szabadságharchoz kapcsolódó témában több magas színvonalú munka érkezett, amelyek közül néhány a bírálók szerint kiemelkedő irodalmi és szakmai értéket képvisel.

Megjegyezte, hogy a pályázatok között egyaránt akadt dramatikus, történeti ihletésű alkotás és tudományos igényű tanulmány, amelyek a történeti hitelességet és az irodalmi megformáltságot egyaránt szem előtt tartották.

Hangsúlyozta:

A pályázatok értékelése során a szakmai szempontok mellett az alkotói hitelesség is kiemelt figyelmet kapott, s mint megjegyezte, a jó íráshoz a tudás mellett „szívre és lélekre” is szükség van.

A két évtizede működő pályázat és az abból születő antológiák jelentősen hozzájárultak a Jókai-kultusz ápolásához és az irodalmi ismeretek gazdagításához – fűzte hozzá.

Az ünnepség egyik kiemelt pillanataként került sor az elismerések ünnepélyes átadására. A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány által alapított Jókai-díjat, valamint a pályázat résztvevőinek járó díszokleveleket is ekkor adták át a jelenlévők előtt.

Az idei Jókai-díjat – Jókai Mór kezének márványlapon elhelyezett, arannyal bevont gipszmásolatát – újfent a vajdasági származású, Zentán született Gál Hedda vehette át.

A Budapesten élő alkotót immár harmadik alkalommal tüntették ki a rangos elismeréssel.

A rendezvény zárásaként Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke ismertette a következő pályázati ciklus felhívását.

Mint hangsúlyozta, a szervezők az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján módosítják a pályázat feltételeit: a Jókai-díjat a jövőben kétévente adják át, így a következő díjátadóra 2028-ban kerül sor. Kiemelte, hogy ezzel hosszabb idő áll majd a pályázók rendelkezésére munkáik elkészítésére és a pályázat szélesebb körű meghirdetésére.

A Jókai-díj 2028 pályázat témája: „Miért érdemes ma Jókait olvasni?” A pályázat kiírói személyes hangvételű esszéket várnak arról, mit adhat Jókai Mór életműve és munkássága a mai fiataloknak.

A kezdeményezés célja továbbra is az, hogy a Kárpát-medence-szerte élő, írás iránt érdeklődő alkotókat megszólítsa és erősítse a Jókai-kultusz ápolását – húzta alá Keszegh Margit.

A díjátadó ünnepség művészi keretét a „Jókai emlékév Komáromban” című film vetítése adta, amely a jelenlévők számára felidézte Jókai Mór életének és komáromi kötődésének legfontosabb pillanatait.

A rendezvény hangulatát továbbá zenei és irodalmi közreműködések is gazdagították: fellépett Fekete Éva és Fekete Vince, a Komáromi Művészeti Alapiskola két zenepedagógusa, valamint Majer Jázmin, a Selye János Gimnázium tanulója. A fellépők előadásukkal méltó módon kapcsolták össze az irodalmi hagyományt a fiatal nemzedék jelenlétével.

Az ünnepi alkalom nem pusztán egy egyszerű díjátadó volt: a rendezvény a magyar irodalom, Komárom gazdag kulturális életének és Jókai Mór szellemi örökségének állított méltó emléket, közösségi élménnyé formálva az emlékezést és az értékteremtést.

Bartalos Nikolas/Felvidék.ma