A Barátság kőolajvezeték újraindításának semmilyen technikai akadálya nincs – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón. Hozzátette: az Európai Unió külügyi főképviselője, Kaja Kallas azt mondta, hogy nem szakértőket, hanem katonákat kell küldenie Szlovákiának és Magyarországnak Ukrajnába, ebből is jól látszik, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának semmilyen technikai akadálya nincs.
Gulyás Gergely közölte: az ukrán vezetés tudatosan fenyegeti a magyar energiabiztonságot, miközben egyértelmű és világos adatok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a Barátság kőolajvezetékben semmilyen, a vezeték elzárását indokló kár nem keletkezett, sőt, pillanatnyilag a vezeték kiindulópontját Tatárföldön éppen az ukránok támadják.
Kijelentette, a vezeték elzárása a magyar energiabiztonságot súlyosan fenyegető lépés azért is, mert a százhalombattai finomító orosz vagy többségében orosz, uráli olajat tud finomítani, tehát Magyarország máshonnan nem tud nyersolajat vásárolni, illetve ha vásárol, akkor annak finomítására kizárólagosan nem képes.
Hozzátette: jól mutatja az Európai Unió álszentségét, hogy a magyar kormány több alkalommal kérte Brüsszelt, járuljon hozzá az átállás költségeihez, ami lehetővé tenné, hogy a százhalombattai finomító ne csak uráli, hanem Brent típusú olajat is tudjon finomítani, de ez nem történt meg. Ezért „harcoltuk ki” a háború megkezdését követően, 2022 nyarán, hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország továbbra is vásárolhasson orosz olajat.
A tárcavezető azt is mondta: a szlovák kijevi nagykövet és Magyarország is többször kérte, hogy a szlovák és magyar szakértőknek engedjék megnézni a kőolajvezetéket, de erre az ukránok nem hajlandók. Ebből is jól látszik, hogy semmilyen technikai akadálya nincs a Barátság kőolajvezeték újraindításának – érvelt. A kormány információi szerint Münchenben erről a Tisza Párt vezetőit is tájékoztatták, akik ebbe beleegyeztek – mondta.
„A magyar kormány álláspontja világos: akik ezt a döntést hozták, azok ártani akarnak Magyarországnak és a magyaroknak, azok Magyarország energiabiztonságát akarják kockára tenni” – jelentette ki a miniszter.
Elmondta, a kormány elrendelte a magyar energetikai infrastruktúra legfontosabb elemeinek megerősített védelmét, amiben a rendőrség és a katonaság is részt vesz. Hozzátette: akik ezt túlzásnak érzik, azoknak felhívja a figyelmét arra, hogy amikor a háború kitörését követően Magyarország a versailles-i európai uniós csúcson egyértelművé tette, hogy ki akar és ki fog maradni a háborúból, akkor egy ukrán drón repült át Paks légtere felett. A fokozott védelem elrendelése arra is kiterjed, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye területe felett drónrepülési tilalom van.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: ha Ukrajna tartósan zárva tartja a Barátság kőolajvezetéket, az brutális benzinárdrágulást hoz. Ennek egyik oka, hogy az Ural és a Brent típusú olaj közötti árkülönbség legalább 13 dollár, a piaci árat nézve, a Brent szállítási költségével is számolva pedig az árkülönbség 20 dollár fölött van. Továbbá, ha ellehetetlenül a százhalombattai, többségében uráli nyersolajat finomítani képes olajfinomító működése, akkor Magyarországnak finomított olajat kell vásárolnia, így az árkülönbség még nagyobb lesz.
Ráadásul az uráli olaj hiánya, miután azt nem csupán Magyarország használta, hanem Közép-Európában még mások is, elsősorban a szlovákok, a közép-európai piacon olyan keresleti nyomást hoz létre, ami fel fogja hajtani az árakat – tette hozzá Gulyás Gergely. Mindezek miatt „olyan benzinár is kialakulhat, amelyet Magyarországon még soha nem láttunk” – összegzett a miniszter.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: a Barátság kőolajvezeték elzárása nem csupán politikai döntés, hanem az Európai Unióval szemben vállalt jogi kötelezettség megsértése.
Kiemelte: az ukrán fél ezzel nyíltan megsérti saját szerződéses vállalását, „hiszen nekik az energiaellátást biztosítaniuk kell”. Felidézte: Magyarország korábban kiharcolta, hogy ha nem tud vezetéken orosz olajat beszerezni, az azt kiváltó szállítási mód is mentes legyen a szankcióktól.
Magyarországnak az a világos álláspontja, hogy mi ebből a háborúból ki akarunk maradni, és ebben a háborúban magyar katonáknak és magyar fegyvereknek nem kell, hogy helye legyen, és mindaddig, amíg nemzeti kormány van Magyarországon, addig nem is lesz helye – mondta a miniszter az ukrajnai konfliktusról. Gulyás Gergely hangsúlyozta: semmilyen technikai akadálya nincsen a Barátság kőolajvezeték újraindításának, „ez csak döntés kérdése; ha Ukrajna akarná, holnaptól meg tudná nyitni a vezetéket”.
Kijelentette: a magyar politikai életnek is egységesnek kell lennie ebben a kérdésben, és még Brüsszelnek is bennünket kellene az uniós jog szerint támogatnia, hogy Ukrajna fejezze be a jogsértést, fejezze be Magyarország energiabiztonságának veszélyeztetését, és nyissa meg a Barátság kőolajvezetéket.
Gulyás Gergely arra a felvetésre, hogy Zelenszkij azt nyilatkozta, még nem tudták megjavítani a Barátság kőolajvezetéket, azt felelte: „az ukrán elnök hazudik”. A miniszter azt mondta, akár holnap újra tudnák indítani a vezetéket, ha az ukrán elnök így döntene.
A vezetéket önmagában nem érte találat, egy tárolóegység sérült meg, így semmi akadálya a vezeték megnyitásának, mert működőképes – magyarázta.
Kitért arra, hogy lehetőség van tengeri úton, tankerekkel, más csővezetékeken keresztül orosz olajat vásárolni, szükség esetén kiváltható az ukrán szakasz, ez azonban sokkal drágább lenne. Rögzítette azt is, hogy az orosz olajról való leválás brüsszeli és kijevi érdek, és „egy esetleges magyarországi kormányváltás esetén nyilvánvaló bizonyosság, hogy az urali olajat betiltanák”, de ez „brutális áremelkedéssel járna”. Figyelmeztetett arra is, hogy az orosz olajról való leválás fenntarthatatlanná tenné a rezsicsökkentést.
Gulyás Gergely szerint jól mutatja a helyzet abszurditását az, hogy van egy uniós tagjelölt állam, amely megszegi az Európai Unióval kötött társulási szerződésből adódó kötelezettségeit, két uniós tagállamban okozva energiabiztonsági veszélyhelyzetet, és Brüsszel nem a saját tagállamainak a pártjára áll, hanem a tagjelölt Ukrajna oldalára – tette hozzá.
Gulyás Gergely a százhalombattai finomító átalakításáról szóló kérdésre válaszolva azt mondta: a finomító a Mol tulajdonában van, így a fejlesztés a cégtől igényelne akár százmilliárdot is elérő beruházást. Ez elsősorban egy cég döntése – szögezte le a tárcavezető, hozzátéve, hogy erre kaphattunk volna uniós támogatást, igényeltük is, de nem kaptuk meg.
Egy, az ukránokkal való tárgyalás lehetőségét felvető kérdésre Gulyás Gergely azt mondta: bármiről szívesen tárgyalnak az ukránokkal, de a helyzet az, hogy miközben objektív ismereteik vannak arról, hogy semmilyen technikai akadálya nincs a Barátság kőolajvezeték újraindításának, az ukránok mégsem nyitják azt meg.
Jelezte: a kőolajvezetékkel kapcsolatos helyzetről tájékoztatták az amerikai adminisztrációt is. A tárcavezető az energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését és a szabolcsi dróntilalmat egy logikus, a jelenlegi helyzetben megalapozott és indokolt intézkedésnek nevezte. Ez senkiben nem kelt félelmet, sokkal inkább biztonságérzetet – mondta.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: az egyik egyoldalú függésről áttérni egy másik egyoldalú függésre, nem diverzifikáció, hanem irányváltás. Diverzifikáció az, ha több lehetőségből lehet választani – mutatott rá. Ismertette: a 2010-es kettővel szemben ma hat szomszédos országgal van földgáz interkonnektora Magyarországnak, és van két kőolajvezetéke.
Egy felelős kormánynak az ország szempontjából legelőnyösebb, legolcsóbb megoldást kell választani, és jelenleg az orosz energiahordozók a legolcsóbbak a piacon – mondta.
Gulyás Gergely úgy nyilatkozott: a Tisza Párt vélhetően előre tudott a Barátság kőolajvezeték leállításáról, és bele is egyezett abba. Megemlítette, a párt politikusai, szakértői arról beszélnek, hogy nem kell orosz energiahordozót vásárolni, hanem le kell válni arról. Ami most történt, az az ő politikai véleményükkel, az általuk képviselt állásponttal nem ellentétes – mondta a miniszter.
A nemzeti kormány azért van Brüsszel és Kijev frigyének útjában, mert nem egyezünk bele Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásába – jegyezte meg. Hozzátette, Magyarországnak szabadon kell meghatároznia, honnan szerzi be az energiahordozókat, és meg kell tartania abban az orosz kőolajat és földgázt. Arról, miért nem érvényesülnek az alacsonyabb olajárak a hazai benzinkutaknál is, a miniszter úgy nyilatkozott, az állam az ebből a forrásból keletkezett extraprofit 95 százalékát elvonja, és ebből finanszírozzák a rezsicsökkentést.
Hozzátette: ha ez a helyzet változna, az nem csupán a benzinár „elszállása” miatt jelentene problémát, hanem azért is, mert a „rezsicsökkentési alapból sok tíz- és százmilliárd forint fog azonnal hiányozni”. A miniszter példaként hozta fel, hogy míg az átlagos rezsi Lengyelországban vagy Szlovákiában 800 ezer vagy egymillió forint éves szinten, ez az összeg Magyarországon 250–300 ezer forint.
Gulyás Gergely leszögezte: a kormány tévesnek tartja az EU politikáját az orosz–ukrán háború kapcsán. „Szerintünk azon kéne dolgozni, hogy ne meghosszabbítsuk a háborút, a szenvedést, hanem a lehető leggyorsabban lezárjuk” – fogalmazott, jelezve: az EU ezzel éppen ellentétes politikát folytat.
A miniszter rögzítette: Magyarország nem hajlandó pénzügyi terheket vállalni a háború finanszírozása érdekében. Hozzátette: nem értenek egyet a háború finanszírozásával, de ha Magyarországra közvetlen teher nem hárul, akkor nem akadályozzák meg azt, hogy a többiek anyagi segítséget nyújtsanak. „Elfogadtuk, hogy uniós keretek között az EU 24 tagállama segítsen Ukrajnának” – közölte.
Rámutatott ugyanakkor, hogy Ukrajna a támogatás ellenére „tiporja lábbal” az uniós tagjelölti státuszával kapcsolatos kötelezettségeit, és két tagállam biztonságát közvetlenül veszélyezteti.
Gulyás Gergely azt mondta: Magyarország nem tud változtatni azon a véleményén, hogy a segítségnyújtás és a kötelezettségek betartása között szoros összefüggés van. A miniszter úgy nyilatkozott, információk alapján döntött a védelmi tanács az energetikai létesítményeket védő intézkedés bevezetéséről, de a kormány soha nem mondta, hogy szükség van a NATO közvetlen katonai fenyegetés esetén kérhető, negyedik cikkely szerinti tanácskozásának kezdeményezésére.
Magyarország nem számol közvetlen katonai támadással a saját területe ellen – jelentette ki Gulyás Gergely. Kérdésre válaszolva közölte azt is: a kormány nem emelte a terrorfenyegetettség szintjét.
MTI/Felvidék.ma
