Egy csésze kávé Nagy Dávid jogásszal, érsekújvári városi képviselővel, a Felvidéki Labdarúgó-egyesület alelnökével.
Politikai jelöltként indult több alkalommal különböző választásokon, tavaly többek között az EP-választáson is. Jelenleg az érsekújvári városi képviselő-testületben tevékenykedik. Nehéz a város problémáira megtalálni a megfelelő gyógyírt?
Egészen pontosan négy választáson vettem részt jelöltként. Aktivistaként segítettem a 2012-es parlamenti és a 2013-as megyei önkormányzati választások kampányait. Majd jelöltként indultam a 2014-es EP- választásokon és a városi önkormányzati választásokon. Mindkét választási eredményt sikerként könyvelem el. A tenni akarás, a közösség segítése mindig is bennem lakozott. Több mint tíz évig aktív tagja voltam az érsekújvári cserkészcsapatnak, tagja vagyok a ferences hitközösségnek, elnöke a Via Nova ifjúsági szervezet érsekújvári járási elnökségének. Lényegében alapiskolás koromtól közösségekben tevékenykedem és gondolkodom. A több éves tapasztalt megtanított többek között arra, hogy sikert csakis odaadó munkával, együttműködve lehet elérni. Nincs ez máshogy a városi testületben sem. Nézetem szerint jelenleg kialakult egy egészséges kohézió. Ez lehet az alapja a város problémái sikeres megoldásának.. Mivel sok gondot is megörököltünk az előző testülettől, ezért a látványos fejlesztések még váratnak magukra.
Mit gondol, miért van az, hogy a kultúra sok helyen nem kap megfelelő támogatást? A helyi kultúrházak vezetői feladatának kellene lennie, hogy hazai értékeinket támogassák mint kultúrfelelősök, azért kapják a fizetésüket, hogy kapcsolatokat építsenek ki és a várost képviseljék itthon és határainkon túl is. Önnek mi erről a véleménye?
Sajnos, a mai világban a kultúra luxusnak számít. A szociális helyzet arra kényszeríti az átlagpolgárt, hogy elforduljon a közösségi élettől. A megélhetésért való mindennapi hajsza, a sorozatos gondok közönyössé teszik az embereket. Ezt minden rendezvényen tapasztalhatjuk. Ezért nagy feladat hárul a kultúrcsoportok vezetőire. Nekik ugyanis nemcsak szervezniük kell az előadásokat, hanem meg is kell tölteniük az előadótermeket. Én személy szerint támogatom a hazai értékeket. Annyi tehetség van városunkban, és oly keveset tudunk róluk. Elsősorban őket kell támogatni és teret adni nekik. Az így megtakarított költségeket meg a reklámra lehet használni. Persze kellenek a neves vendégművészek is. Úgy érzem, meg kell és meg lehet találni az egészséges összhangot.
A mai világban a kultúra és a sport területén is a politikai érdekek érvényesülnek, ki melyik pártnak a tagja, ki támogatja az illetőt? Remélem, egyszer eljön az idő, amikor olyan emberek irányítják majd a kultúra és a sport területét is, akik nem hódolnak be politikai pártoknak. Véleménye szerint lesz valaha ilyen korszak, vagy arra még nagyon sokat kell az embereknek várniuk?
A jövőt megjósolni nem tudom. Viszont Ön a kérdésében egy személyes véleményt fogalmaz meg, miszerint a politika egy ártalmas dolog, egy vírus, amitől mindenkinek óvakodnia kéne. Én ezzel a nézettel nem tudok egyetérteni. A politika a társadalmi fejlődésünk egyik alapja. Az, hogy Közép-Európában a politika kifejezés egy negatív tartalmat kapott, az előző generációk hagyatéka. Mi, fiatalok viszont már progresszívebben gondolkodunk. Nem a mutyit vagy a bizniszt látjuk a politikában, hanem a tenni akarás hajt bennünket. Megértem, hogy az idősebb generációk ebben a témában inkább szkeptikusak, ugyanis ők „másfajta” politizáláshoz szoktak. A világ viszont változik; mégpedig abba az irányba, ahová mi engedjük, hogy fejlődjön. A politika ebben a segítségünkre kell, hogy legyen. Mi a különbség egy Damaszkuszban és egy Pozsonyban született kislány sorsában? A politika, amely meghatározza majd mindennapjait és életét. Életünk minden egyes momentumát befolyásolja a politika és a politikai döntések. Ezért nem ódzkodni kell a politikától, hanem elfogadni, tanítani, művelni és a társadalom javára kell fordítani azt. Visszatérve a kérdéséhez, szerintem nem baj az, ha egy politikus olyan tevékenységet folytat, ami a társadalom hasznára válik. Valahol ez a kötelessége. Hiszen azért lett megválasztva, hogy az embereknek jobb legyen az életük. A másik oldalon meg azért választotta a politikát, mint hivatást, hogy tegyen a közért. Nem az a baj tehát, hogy politikusok támogatják a kulturális, sport- vagy egyéb rendezvényeket, hanem az, ha támogatásukat feltételekhez kötik vagy kihasználják. Ez viszont megint csak a régi generációk módszere, tisztelet a kivételnek.
Milyen cél fogalmazódott meg Önben, mikor létrehozták a Felvidéki Labdarúgó-válogatottat?
A válogatott legfőbb célja a közösségépítés. A határon túli magyar sport előbbre vitele által a közösség megerősítésének egy új formája van kialakulóban. Emlékezzünk csak vissza, mekkora öröm volt számunkra, amikor Priskin Tamás magyar válogatott lett, vagy Pinte Attila, Szkukalek Igor a Fradiban játszottak. A szívünkhöz oly közel álló magyar válogatott (adott esetben csapat) így még közelebb került hozzánk. A felvidéki válogatott minden felvidéki magyarnak a csapata. Ez a mienk. Könnyebb vele azonosulni, szívből lehet neki szurkolni. Természetesen az üzenet nem az, hogy ezentúl ne szurkoljunk az anyaországi válogatottnak. A kettő nem mond ellent egymásnak. Mi, felvidékiek, sajnos napról napra kevesebben vagyunk. A sportnak, ezen belül a csapatsportnak óriási közösségépítő ereje van. Véleményem szerint egy felvidéki válogatott erősítheti a nemzettudatot és az összetartás érzését. Ebből kifolyólag pozitív hatással lehet a minket sújtó asszimilációs folyamatokra is.
További célunk a más nemzetekkel való kapcsolatépítés és baráti viszony kialakítása. Tagjai vagyunk a ConIFA-nak, amely a nemzeti kisebbségek és régiók válogatottjainak világszervezete. Így már idén részt vehettünk többek között egy Man szigeti és svájci nemzetközi tornán, világbajnoksági selejtezőn.
Az idén harmadik alkalommal kerül megrendezésre a Felvidéki Labdarúgó–bajnokság. Hány csapat nevezett idén a bajnokságra?
A FLE megalapításhoz vezető út a Felvidéki Labdarúgó-bajnokság megszervezésével kezdődött. Idén három éve annak, hogy a Via Nova Ifjúsági csoporttal együtt elkezdtük szervezni a bajnokságot. Nagy számban jelentkeztek a fiatalok, számuk megközelítette az 500-at. Ez mára tovább nőtt – idén 44 csapat vesz részt. A döntő augusztus első hétvégéjén lesz Dunaszerdahelyen. Kíváncsian várjuk, hogy Udvard és Szepsi után hova vándorol tovább a serleg.
Ön mint sportember a felvidéki válogatottat bemutatta a Digi sport tévében is ahol egy ismert televíziós személyiség, Csisztu Zsuzsa mikrofonja előtt nyilatkozott…
Nagy örömömre szolgál, hogy a médiában nagy visszhangra talált a kezdeményezésünk. Testvércsapatunkkal a Székelyföldi Labdarúgó-egyesülettel ugyanis rendszeresen szerepelünk a különböző magyar médiákban. Ezek közé tartozik a Reggeli Start TV-s műsor is a Digi Sporton, amelynek valóban Csisztu Zsuzsa az egyik műsorvezetője. Nekem Szombathy Pálhoz volt viszont szerencsém. Többször is meghívott stúdióbeszélgetésre, amelynek szívesen tettem eleget. Szeretném ugyanis, hogy Felvidék híre a lehető legtöbb helyre eljusson.
Telek Lajos, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”54108,54029,53709,53392″}
