A december 20–21-i hétvégével minden valamirevaló európai síközpontban megkezdődött a főszezon. A Magyarországtól 3-7 órányi autóútra lévő télisportcentrumok közül a karintiai Mölltal-gleccser terepe tűnik a leghóbiztosabbnak: itt jelenleg 200 és 310 centiméter közötti természetes hótakaró borítja a tájat. Amennyiben a 3100 méteres tengerszint feletti magasságból induló pályarendszert – ködös idő vagy brutális szélvihar miatt – zárva találjuk, ami nem ritka, jöhetnek a B-megoldások: a közeli Mallnitz, Gerlitzen vagy a magyarok által különösen kedvelt nassfeldi síaréna, ahol már szintén „februári vastagságú” a hóréteg (200-270 centiméter).
A magyar határhoz jóval közelebb eső Semmering térségében az ilyenkor szokásos 20-70 centiméteres lepel fogadja a téli sportok szerelmeseinek is nevezett hobbisízőket – továbbá ötven műhókészítő berendezés, ami biztosítja, hogy ebben a szezonban se kelljen elővenni a „hóhiány miatt zárva” táblát. Semmering egyetlen hátránya – különösen a karácsony előtti napokban és a két ünnep között, illetve a január-februári hétvégéken -, hogy a magyarországiak mellett Pozsony népe is megtalálta magának Ausztria eme régióját, így a pályán gyakran tömegjelenetekbe torkollik ez az eredendően egyéninek szánt sporttevékenység.
Ausztriához hasonlóan tőlünk északra is beizzították már a ratraknak becézett hótaposógépeket, valamint a hóágyúkat; jelenleg a Magas- és az Alacsony-Tátra parkjai ígérnek biztos síelési lehetőséget. A Csorba-tavi lejtőket közel egyméteres hó borítja, s ugyanez a helyzet a Chopok déli oldalán. Ez utóbbi központban meglepetéssel is készültek a fenntartók a 2008-2009-es szezonra: a siratófalként emlegetett pályaszakaszt kiszélesítették és kőmentesítették, esélyt kínálva arra, hogy ne roncsolódjon (tovább) a kedves vendég sífelszerelése.
Mindennek persze ára van: a január elsejei euróbevezetés után 23-26 euróba kerül majd egy egynapos síbérlet, ami magyar pénznemben kifejezve több mint ezerforintos drágulást jelent. Az árnövekedés – állítólag – a fejlesztés előszobája: a Chopok környékén 2013-ig több tízmilliárd forintnak megfelelő összeget fordítanak síturisztikai beruházásokra. Egy biztos: Szlovákiában egyre több az olyan szálláshely, ahol – a politika által gerjesztett haragszomrád ellenére – újra megjelentek a magyar nyelvű feliratok, étlapok, prospektusok.
S hogy mi a helyzet Magyarországon? A kiválóan marketingelt eplényi síaréna (Bakony) egyelőre annyit ígér a patrióta sportolóknak, hogy a „2008-2009-es szezont már a kibővített, 32 darabos hóágyúparkkal indíthatjuk el”. Noha az új hóágyúk állítólag „óriási teljesítményűek, jó minőségű havat készítenek és már mínusz 1-2 fokos hőmérsékleten is szenzációs hatékonysággal dolgoznak”, Eplényben vélhetően az is ünnepszámba menne, ha idén végre sikerülne 30-40 sízhető nappal megörvendeztetni a környékbelieket és a hétvégi leruccanókat. Valamivel biztatóbb a helyzet a mátraszentistváni síparkban, ahol december 26-i nyitással számolnak; a derűlátásra ad némi okot, hogy itt már most 10-30 centiméter a hóréteg vastagsága.
– Heti Válasz –
