Blaha Lujza és a piros bugyelláris című zenés előadás Rimaszombatban

Rimaszombatba érkezik 2026. április 9-én a Déryné Határtalan Program a Rákóczi Szövetség közreműködésével. 

Lengyel Ferenc darabja, a Blaha Lujza és a Piros bugyelláris Pataki Szilvia előadásában és Rátóti Zoltán rendezésében először a Karinthy Színházban kelt életre. A rimaszombati bemutatóra április 9-én, 18.00 órai kezdettel kerül sor a Gömör-Kishonti Művelődési Intezet nagytermében (volt Iparoskör).

A belépés ingyenes, de a tiszteletjegyek előzőleg a rimaszombati Tompa Mihály Könyvesboltban vehetők át.

A darabról: Ha egy műveltségi vetélkedőben felteszik azt a kérdést, hogy ki volt a Nemzet Csalogánya, talán elég sokan meg tudják válaszolni. Hogy ki volt az a színésznő, akiről elnevezték azt a teret, ahol az egykori Nemzeti Színház állt, már valószínűleg kevesebben tudnák rá az utólag teljesen egyértelmű választ. Na de az, hogy mi volt a címe annak a népszínműnek, ami az országos hírű sikert meghozta neki, már biztosan a sokszormilliós kérdés lenne. Pedig a Piros bugyelláris a maga idejében rendkívül népszerű előadás volt, igazi celebbé tette a vidéki, kezdő színésznőt, a fiatal Blaha Lujzát. Természetes hát, hogy az életmentő műtétjéből felépülő primadonna ennek az előadásnak a sikeréhez nyúlik vissza, hogy erejét visszanyerje. Az orvos utasítása ellenére próbálni kezdi a darabot, amivel minden elkezdődött: a siker, a varázs, az élet, a szerelem. Akárcsak a szomorúság, és egy titok. Titok, amit senkinek nem mondott el, bár sejteni lehetett. Egy titok, amiről a Piros bugyelláris próbája közben egyre többet tudunk meg, és ami végül végleg kimondatódik, légiesen gyönyörű cimbalomhangok kíséretében.

„Este tali a Blahán.” – nem tudjuk, készült-e valaha is bármilyen statisztika arról, hogy napi szinten másodpercenként hányszor hangzik el ez a mondat.

Rutinszerűen mondjuk, de vajon tudjuk-e, emlékszünk-e rá, hogy ki is volt valójában Blaha Lujza? Egykorvolt nagyságát az is igazolja, hogy kurzusok és rendszerek jöttek-mentek, a Blaha mindig Blaha maradt. Na de ki lehetett ez az asszony, aki az össznemzeti emlékezetnek ugyanazon az „érinthetetlenek”-polcán nyugszik, mint mondjuk Jókai, Kossuth vagy Petőfi, pedig „csak” egy színésznő volt? Ki lehetett ő, akiről a neve után ragadt állandó jelzőjénél többet alig tudunk? Miért ő, és mitől lett oly megbecsült tagja a Nemzeti Pantheonunknak? Meg lehet-e őt úgy idézni, mint egyszerű nőt? Milyen volt, mondjuk mikor próbált? Egy ilyen számára hétköznapi helyzetben önmaga volt-e, vagy annyira összeforrt szerepével, hogy már inkább élte annak életét? Közelebb lehet-e hozni ezt értően, szeretettel, ám mégse patetikusan hozzánk, akárcsak a mai ifjúsághoz?

Az életveszélyes műtétjéből felépülő nagy színésznő, hogy visszanyerje életét és életerejét, próbálni kezdi valaha volt legsikeresebb szerepét. Ahogy nótáról nótára halad előre a színdarabbal, úgy tudunk meg róla egyre többet, és szemünk előtt támad fel, és lesz újra Ő, a Nemzet Csalogánya.

***

A színházi előadást megelőzően április 9-én 16.30 órai kezdettel a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának a szervezésében koszorúzási ünnepségre kerül sor a rimaszombati Blaha Lujza szobornál.

***

A Határtalan Program a Déryné Program 2025-ben induló új eleme, amelynek elsődleges célja a környező országokban élő magyar közösségek kulturális életének támogatása, nemzeti identitásuk erősítése, színházi előadások és művészetpedagógia foglalkozások elérhetővé tételével a társadalmi és kulturális esélyegyenlőtlenség mérséklése.

A Program keretében Erdély és Partium, Felvidék, Kárpátalja és Vajdaság magyarok lakta településein szervezünk kulturális eseményeket az óvodás, általános és középiskolás, valamint a felnőtt és családi korosztály számára.

A határon túli tematikus napok megrendezése – közösségépítő szerepén túl – lehetőséget kínál a csatlakozó alkotók és alkotóközösségek számára meglévő előadásaik tovább játszására, ugyanakkor támogatja a helyi oktatási és kulturális intézményeket a programok igénybevételének lehetőségével.

Rimaszombatban 2026. április 10-én a református Gólyavár óvodába, a Református Alapiskolába, a Tompa Mihály Református Gimnáziumba és a Tompa Mihály Alapiskolába érkezik színházi előadás.

A külhoni előadásnapokat a Rákóczi Szövetség szervezi kiterjedt hálózatának segítségével.

A Program a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával valósulhat meg.