Múltidéző

Zsigrát 1245-ben említik először oklevelek, Sygra néven. Múltja és fejlődése szorosan kapcsolódik a szepesi vár történetéhez, melynek uradalmához tartozott. Nevét minden valószínűség szerint attól a Sigra nevű, a …

Etnológia és őstörténet címmel tartott előadást a Csallóközi Múzeum kiállítótermében Nagy Iván, néprajzkutató, a múzeum kurátora. Másfél órás, igényesen felépített prezentációjában arra kereste a választ, kik vagyunk mi, …

A nógrádi Petőfi-emlékek egyik fontos állomáshelye Palócország hajdani székvárosa, Balassagyarmat. A költő kétszer is járt itt, amiről az Útirajzok is tanúskodnak. Első itt tartózkodásáról ezt örökítette meg Úti jegyzeteiben: „A …

Százhatvannyolc esztendővel ezelőtt, 1849. április 26-án a Komárom melletti első csata magyar győzelemmel zárult, melyről Görgei tábornok így vélekedett emlékirataiban: „Komáromvár teljes fölmentésével a Gödöllőn az isaszegi csata …

„Nem ül a zsarnok kénye rajtunk…” – szálltak a Marseillaise hangjai a kapun belül, persze franciául, hiszen francia katonák énekelték, kívül pedig a zsarnok katonái grasszáltak az utcán. …

Most a vasúti állomások kétnyelvű megnevezésének örülhetünk, illetve ezt tartják tájainkon nagy eseménynek. De vajon hogyan is állunk ezzel más téren, például a dűlőneveket illetően? Pontosabban azokkal a …

Amikor a felsőszemerédi kriptába temetett családok nevét említettem egyik barátomnak, gyorsan hozzáfűzte mondandómhoz, hogy bizony, ezek a nevek nem magyar hangzásúak, és ezért talán kár velük annyit foglalkozni. …

Vitafalva nevét 1253-ban IV. Béla király adománylevelében említik először. A király Vitnek és utódainak adja a Hernád melletti erdőt. A falu Szent Fülöp és Jakab apostoloknak szentelt római …

Százhatvannyolc esztendeje, a tavaszi hadjárat komáromi szakaszában, 1849. április 19-én Nagysalló mellett fényes győzelmet arattak a honvédek. Korábbi fiaskói után a huszonkilenc éves Klapka György tábornok itt végre …

Orbán lelke: Félig-meddig önéletrajzi írás a kisregény, az 1911-ben Nagyváradról a felvidéki Szakolcára (Skalica), a magyar határvároskába kerülő költő-tanár vallomása. Vallomás ez a kisvárosi nehéz értelmiségi sorsról, a …