Peter Kucharovič építész (Fotó: aktualne. sk)

Krasznahorka várának jelenlegi helyzete miatt eredeti tulajdonosai, az Andrássy-család tagjai biztosan sírva fakadnának. A várat ugyanis, amelyet öt évvel ezelőtt tűzvész sújtott, mintha elátkozták volna. A felújítás csak nem fejeződik be, és a nyilvánosság még mindig nem veheti birtokába.

A várat már a felújítás kezdete óta csak a problémák kísérik, s úgy tűnik, nincs ez másként a felújítás utolsó, harmadik szakaszában sem. A legújabb fejleményekre Peter Kucharovič, építész hívta fel a figyelmet, akivel a Szlovák Nemzeti Múzeum tavaly márciusban több mint egymillió eurós szerződést írt alá a vár átfogó revitalizációját célzó tervezetre.

Kucharovič a Plus 7 dní hetilapban nyíltan arról beszélt, hogy ilyesmi, mint amit most a Szlovák Nemzeti Múzeum – Betléri Múzeum vezetésével kénytelen átélni, több éves szakmai gyakorlata alatt még sohasem történt vele.

Egymással szemben

Az építész akkor döntött úgy, hogy nyilvánosan is beszél a gondokról, amikor a Betléri Múzeum igazgatója, Július Barczi nemrégiben kijelentette, hogy nem azonosul a vár jövő formáját célzó javaslattal, amelyet tavaly márciusban éppen Peter Kucharovič mutatott be.

„Nem és nem. A mi feladatunk abba az irányba szorítani a javaslat tervezőjét, hogy Krasznahorka olyan legyen, miként azt mi elképzeljük, illetőleg olyan, hogy megfeleljen az építmény jelentőségének és magának az itt található múzeumnak is” – jelentette ki Barczi öt évvel a műemléket sújtó tűzvész után. Kucharovičot a múzeumigazgató szavai érzékenyen érintették, és élesen elhatárolódik azoktól.

Mint mondta, nem közömbös számára Krasznahorkaváralja polgárainak tiltakozása sem. Véleménye szerint a körülményekre való tekintettel ezért tájékoztatni kell a nyilvánosságot a dolgok valós állásáról.

„Egyetlen építkezésen sem érvényesítheti az építész a saját ötleteit a befektető, megrendelő akarata ellenére. A javaslatait a megrendeléshez igazítja. Sehol sincs ez másként” – magyarázza Kucharovič. Ez azt jelenti, hogy a krasznahorkai vár jövő formájának nyertes javaslata elkészítése során is az alapanyagokból és abból az elképzelésből indult ki, amelynek „atyja” állítólag éppen Július Barczi volt.

„A nyertes javaslat a kulturális minisztérium által kidolgozott versenyfeltételek alapján lett elkészítve, és Barczi igazgató úr koncepciója is mintául szolgált” – jelentette ki az építész, hozzáfűzve, hogy ez a javaslat nem az átfogó revitalizáció végleges változatának az alapja. Csak egy olyan anyag, amelyet az a szakmai bizottság értékel, amely a versenytárgyaláson a szakmailag legrátermettebb, a megrendelés szempontjából pedig legmegfelelőbb építészt választja ki a felújítási folyamatra.

Kucharovič szerint a múzeum vezetése az eredeti koncepciót már néhányszor módosította, miközben a legutolsó változatot ez év február 15-én adta át, azaz csaknem egy évvel a szerződés aláírása után. „A folyamat késését nemcsak a Barczi igazgató úr által kidolgozott koncepció többszöri megváltoztatása okozta, hanem az érvényes szerződésből eredő kötelezettségek figyelmen kívül hagyása is. Van néhány írásos figyelmeztetés is, 2016 novemberéig pontosan hét, arról, hogy a Betléri Múzeum igazgatója nem teljesíti a szerződést” – fogalmazott Kucharovič.

Alaptalan panaszok

A Szlovák Nemzeti Múzeum vezetése, ahol egyébként a vár leégése óta időközben már háromszor cseréltek vezérigazgatót – a jelenlegi igazgató Branislav Panis – meglepő módon azt állítja, hogy a tervezőtől egyetlen panaszt vagy reklamálást sem kaptak. Ez a kijelentés azonban nemcsak az építész kijelentéseivel ellentétes, hanem azzal az anyaggal is, amellyel a szerkesztőségünk is rendelkezik.

A nemzeti múzeum által tavaly szeptemberben kidolgozott jelentésről van szó, amelyet akkori vezetője, Viktor Jasaň írt alá. A dokumentumban egyebek mellett az áll, hogy a Szlovák Nemzeti Múzeumban néhány reklamációt tartanak nyilván a tervezőtől, amelyek a szerződéses feltételek teljesítésének késedelméről szólnak a múzeum, konkrétan a Betléri Múzeum részéről. Ennek oka a projekttevékenységhez szükséges alapanyagok be nem nyújtása. A jelenlegi vezetés szerint a múzeum csupán véleményezte a neki átnyújtott alapanyagokat, de az építész kifogásait megalapozatlanoknak tartották.

„A kifogások a létező projektdokumentumokat és a levéltári dokumentumok nyújtásának módját érintik. A kifogások megalapozatlanok, mivel a levéltári dokumentumok kiadása külön rezsimben történik, amit a tervező nem akart tiszteletben tartani. A Betléri Múzeum azonban felajánlotta annak lehetőségét, hogy a múzeum olvasótermében tanulmányozza a dokumentumokat, amivel azonban a tervező nem élt” – érvel a Szlovák Nemzeti Múzeum vezetése, hozzáfűzve, a hozzáférhető anyagokból ezért másolatot készítettek, amit átnyújtottak az építésznek.

A koncepciómódosítás kapcsán a nemzeti múzeum jelenlegi vezérigazgatója, Branislav Pánis kijelentette, hogy az alapkoncepció nem változott. „A Krasznahorka vára nevű anyagot – a leendő üzemelés koncepcióját mindig is csak javaslatnak tartottuk. Feltételeztük, hogy az építésszel együtt történő véglegesítése és a változástatások még az építkezés megvalósítása során is megengedhetők. A Szlovák Nemzeti Múzeum – Betléri Múzeum önállóan dolgozta ki a koncepciót, és az abban eszközölt változások apró módosítások csupán, amelyek alapvető módon nem változtatták meg a vár felhasználásának jellegét. Az elejétől kezdve egyértelműen meghatároztuk, hol lesznek a kiállítási területek, az üzemeléshez szükséges terek és a látogatói területek. Egyébként az ilyen anyag kidolgozása és a tervező rendelkezésére bocsátása jóakarat kérdése volt, nem pedig kötelesség” – védekezik Branislav Pánis.

Ahol ketten veszekszenek…

Úgy tűnik, ezek szerint a tűzvész által sújtott krasznahorkai vár felújításának harmadik szakasza sem lesz problémamentes, bár valamennyi érintett fél mást ígért. A láthatáron ugyanis újabb kellemetlenségek körvonalazódnak, amelyek akár a bíróságon is végződhetnek.

De ami a legrosszabb, mintha ez a tény egyáltalán nem zavarná Marek Maďarič kulturális minisztert. Akár úgy is tűnhet, hogy az egyik legszebb műemlékünk sorsa érdektelen a számára. A nyilvánosság meg csak a fejét csóválva azt kérdezi, hogyan lehetséges mindez egyáltalán.

(Aktuálne.sk/Felvidék.ma)