A Magyar Állandó Ifjúsági Értekezlet, amelynek Felvidékről a Magyar Ifjúsági Közösség és a Via Nova ICS a tagja, nyilatkozatot fogadott el a schengeni bővítés kapcsán. Nyilatkozat
Ez év december 21-én történelmi pillanatot élünk meg. Kilenc ország, köztük Magyarország, Szlovákia, Szlovénia csatlakozik a schengeni térséghez, amellyel a személyi határellenőrzés megszűnik az Európai Unió belső határain. Nekünk, magyaroknak ennél még többet jelent: egy lépést jelent a határmódosítás nélküli nemzetegyesítés útján. Ám, mégsem lehetünk felhőtlenül boldogok! Ünnepünket beárnyékolja az a tény, hogy ezzel párhuzamosan vajdasági és kárpátaljai nemzettársainknak az anyaországgal való kapcsolattartása még nehezebbé válik. Az Európai Unió népei számára könnyűnek tűnő, ám az ukrán és szerb állampolgárok ellen felállított feltételek komoly akadályokat jelentenek. Az utazónak állandó jövedelmet és munkahelyet igazoló dokumentumokat kell felmutatnia, valamint érvényes utasbiztosítással kell rendelkeznie. Sokan nem képesek beszerezni az „olcsó” vízum kiadásához szükséges iratokat sem, mert az is jelentős költséggel jár. Nem lesz könnyű kifizetni a 35 euróba kerülő vízum-feldolgozási díjat, még az aktív korú személyek számára sem. Schengeni csatlakozásunk – megfelelő hazai szabályozás hiányában – elszigeteli az unión kívül rekedt testvéreinket, mellyel egy újfajta, torz „vasfüggöny” születésének lehetünk szemtanúi.
Mi, a Magyar Állandó Ifjúsági Értekezlet alapító tagjai elfogadhatatlannak tartjuk a jelenlegi állapotot és síkra szállunk a nemzetegyesítés ügyéért. Eme történelmi lépést a délvidéki magyarok letelepedés nélküli kettős állampolgárságának törvényben való lefektetésével érhetjük el.
A délvidéki magyarok kettős állampolgárságának megadása többet jelent a külföldi utazás megkönnyítésénél: az összetartozás szimbólumává válhat és kölcsönösen erősödhetnek a gazdasági kapcsolatok. Úgy gondoljuk, ez nem csak a Vajdaságban élő magyaroknak jó, hanem az anyaországnak is. Egymás kezének megragadásával nagyobb eséllyel küzdhetjük le a globális problémákat és valósíthatjuk meg a fenntartható fejlődés feltételeit. Rajtunk múlik, hogy élünk-e ezzel a lehetőséggel.
A nemzetközi jog nem tiltja, hogy egy természetes személy egyszerre két országnak legyen az állampolgára. Javaslatunk összhangban lenne az Európa Tanács kereteiben, 1997. november 6-án kelt, az állampolgárságról szóló Európai Egyezménnyel, de nem sértené Szerbia jogrendszerét sem.
Minden állam területi felségjogánál fogva önmaga határozza meg, hogy az állampolgársága milyen feltételekkel szerezhető és tartható meg, illetve veszíthető el. A jelenlegi magyar szabályozás szülőföldjének elhagyására kényszerítheti a magyar állampolgárságot megszerezni kívánókat, mivel egy év folyamatos, letelepedettként történő helyben lakást, megélhetés- és lakhelyigazolást követel meg. Lehetővé kell tenni azt, hogy a magát magyar nemzetiségűnek valló és azt megfelelően igazoló, a többi honosítási feltételnek egyébként megfelelő személy mentesüljön ezek alól.
Javasoljuk a letelepedés nélküli kettős állampolgárság alkotmányi szintű bevezetését és szabályozását, hogy az elszakított nemzetrészeken élő magyarok ne szenvedjenek hátrányt az anyaországgal való kapcsolattartásban. Az elénk állított mesterséges akadályok és hátráltató tényezők nem tántorítanak el minket attól, hogy szilárdabbá tegyük az együvé tartozást és a szülőföldjén maradó magyarok nemzeti önazonosságát. Szent célunk eme történelmi küldetés bevégeztetése.
