A zoboraljai Alsóbodokon ma a Magyar Koalíció Pártjának Stratégiai Tanácsa és a Zoboralja Közhasznú Társaság szervezésében megvalósuló szórványkonferencia résztvevői a következő zárónyilatkozatot fogadták el:
A Kárpát-medencei magyar szórványokról
(Az alsóbodoki szórványkonferencia nyilatkozata,
2008. május 17.)
A Magyar Koalíció Pártja Stratégiai Tanácsa és a Zoboralja Közhasznú Társaság szervezésében 2008, május 17-én szakmai tanácskozásra került sor a Kárpát-medencei szórványmagyarságról. A konferencián részt vettek a magyar nemzet szlovákiai (Felvidék), romániai (Erdély, Partium, Bánát), szerbiai (Délvidék), szlovéniai (Muravidék), ukrajnai (Kárpátalja), magyar közösségeinek és a nyugati magyarságnak a képviselői valamint magyarországi szakemberek.
A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy az elszakított magyarság őshonos településein, tájegységeiben eddig nem tapasztalt mértékben jelenik meg a szórványosodás és annak összes demográfiai, lélektani valamint kulturális következménye. Ma már nem csak a néprajzi és nyelvi peremterületek szórványosodnak, hanem a magyarság által összefüggően lakott területeken is megjelennek a szórványosodás egyes elemei.
Okát ennek elsősorban a Trianon után kialakult helyzetekben kell keresni
- a magyar lakosságnak a szülőföldjéről való elmenekülésében, elhurcolásában, eltelepítésében és kiűzésében,
- a magyaroknak a szülőföldjén való hátrányos megkülönböztetésében,
- a magyar nyelvű oktatás fokozatos felszámolásában,
- a magyar közművelődés elsorvasztásában,
- a magyar nyelvnek a közéletből és a napi kapcsolatokból való kiszorításában,
- szinte minden, a magyar nemzethez kötődő közösségi tér és szervezett társadalmi kapcsolat elsorvasztásaban,
- a számbeli kisebbségben élő közösségek törvényes védelmének hiányában
- a magyar településszerkezet szervezett fellazításában és a nemzetiségi arányoknak a magyarok kárára való szervezett megváltoztatásában,
- a szülőföld gazdasági eltartó erejének gyengítésében,
- a szervezett és a tervezett asszimilációban,
- a demográfiai mutatók romlásában stb.
Ugyanakkor tudatosítjuk, hogy a szórványosodás nem csupán az elszakítottságban élő magyar közösségek sajátja, mert megjelenik az aprófalvas vagy elhanyagolt infrastruktúrájú magyarországi tájegységekben is. Csakhogy míg az elszakítottságban ez egyértelműen nemzetfogyáshoz, Magyarországon a tájegységek elszegényesedéséhez és elnéptelenedéséhez, társadalmi szórványosodáshoz vezet.
A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy
- az elszakítottságban élő magyarság szórványosodásával rendszeresen és rendszerezetten kell foglalkozni, a szórványokkal törődni kell.
- A szórványok kormányzati és társadalmi segítség nélkül önmaguk nem tudják enyhíteni gondjaikat.
- A szórványokkal való rendszeres foglalkozás érdekében létre kell hozni szakpolitikusok, szakemberek és az érintett közösségek képviselőinek részvételével egy Kárpát-medencei szórványtanácsot, amelyet megbíznak általánosan használható szórványprogramok kidolgozásával.
- Szükségszerű az eddigi közérdekű támogatások rendszerének átalakítása a szórványok érdekében.
- Fontosnak tartják egy, az egész Kárpát-medencében fogható a nap 24 órájában sugárzó rádió működtetését.
- A Kárpát-medencei magyar szórványok, de az egész határon túli magyar közösség szempontjából az anyanyelv használata létfontosságú társadalmi kérdés. Ezért szükségszerű, hogy azokban az országokban, ahol magyar közösségek élnek, számbeli kisebbségben a magyar nyelv hivatalosan elismert regionális nyelvé váljon, összhangban a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájával.
- Hivatkozva a gyermek jogára el kell érni, hogy az általános- illetve alapiskola első négy osztályát minden gyermek saját anyanyelvén és szülőhelyén végezhesse.
- A szórványosodás megállításában fontos szerep jut a családnak, ezért különös figyelmet kell szentelni az erkölcsi nevelésnek és a családközpontú nevelésnek.
A tanácskozás résztvevői azon meggyőződésüknek adnak hangot, hogy a szórványosodás ütemének lassítása vagy megállítása nem csupán humanitárius és esélyegyenlőségi kérdés, hanem társadalmi feladat és nemzeti ügy. A Kárpát-medencei magyar szórványok zöme ugyanis valamikor a tömbmagyarság része volt. A szórványokkal való törődés a tömbnek a védelmét is jelenti.
