A koalíciós képviselők tegnapi magyarellenes hisztériája szomorú pontosvesszőt tett az eddigi Budapest – Pozsony kapcsolatok folyamatában, írja Peter Turčík, a Hospodárske noviny mai számában, aki jegyzetét így folytatja:
Rövidlátó, radikalizálódó, egyszersmind populista megoldása ugyanis annak, ami elszántságot, nagyvonalúságot és államférfiúi magatartást követelne. A kis szlovák viszonyok még mindig földszinti ideákat és átlag alatti politikusokat teremnek. A dunaszerdahelyi verés csak egy újabb kicsúcsosodása a koalíciós pártok MKP-val szemben „formálódó“ politikájának és átvitt értelemben mindenki olyannal szemben Szlovákiában, akinek az anyanyelve és a kultúrája magyar. Egy következő mérföldkő a Szlovákia és Magyarország közti „megbékélési“ folyamatban, melynek mintája az „Idegent nem akarunk, a miénket pedig nem adjuk“ elv. Csak egy újabb bizonyítéka a diplomáciában keresendő megfelelő eszközökre és cselekvésre való képtelenségnek.
Még mindig nem vagyunk képesek arra, hogy a közös szlovák – magyar történelemben megkeressük a pozitívumokat, ehelyett állandóan a sérelmes évszámokat soroljuk, a Matica slovenská megszüntetését, az Apponyi minisztersége alatti magyarosítást, a csernovái tragédiát, a bécsi döntést. Az egész ezeréves közös történelemben mindössze egy hetvenéves szakaszra fókuszálunk, ami pedig már nagyon fárasztó, és kontraproduktív az ebben az államban való mindennapi élethez. Viszont nagyszerű táptalaj az álállamférfiaknak, az áltörténészeknek, a hurráhazafiaknak, és a mentelmi joggal vagy azzal nem rendelkező gorombáskodóknak. Az ördög a részletekben rejtőzik. Az a bizonyos „részlet“ pedig nem más, mint az a tény, hogy a jelenlegi kormány tanácstalanul tekint a jövőbe, továbbra sem tud semmi megvalósítható dolgot, éppen ezért újra a magasba emeli a magyarellenesség zászlaját. Mert ebben ugyanazok az emberek és egyenes örököseik vesznek részt, akik 16 évvel ezelőtt felemelték a csehellenesség zászlaját, és akik nyilvános területen körbecövekelték a maguk kis szemétdombját. A hétköznapi ember persze fél év múlva vagy esetleg később felsóhajt, hogy a krízis ellen ugyan nem, de a magyarok ellen megvédtek bennünket.
Tragikus, hogy az állami elit továbbra is a gyűlölet, az intolerencia és a revans ösztönét táplálja, azokét a negatív eszmékét, melyeken részben az egész alapszik.
Peter Turčík, HN, Felvidék Ma