Szabad az út a Lisszaboni Szerződés cseh ratifikációja előtt – közölte csütörtök este Brüsszelben Fredrik Reinfeldt, az EU soros elnökségét ellátó Svédország miniszterelnöke. Mint kiemelte, annak a lábjegyzetnek a szövegét, amelyet Václav Klaus cseh államfő felvetése nyomán megfogalmaztak az EU csúcstalálkozójának a résztvevői, a Csehország szomszédságában fekvő országok is jóváhagyták.
Klaus azt követelte, hogy Csehország kapjon felmentést a Lisszaboni Szerződéshez kapcsolódó alapjogi charta hatálya alól, nehogy arra hivatkozva a második világháború után az úgynevezett Benes-dekrétumok alapján Csehszlovákiából elűzött szudétanémetek leszármazottai kártérítési igényekkel léphessenek fel.
„A megállapodást az tette lehetővé, hogy sok európai politikus vezetői erőt és jóakaratot tanúsított” – fogalmazott Reinfeldt.
Bajnai Gordon magyar miniszterelnök megerősítette, hogy elhárult az akadály a Lisszaboni Szerződés életbe lépése elől. „Sikerrel érvényesítettük a magyar érdekeket. Sikerült világossá tenni, hogy a Benes-dekrétumok, az alapjogi charta és a Lisszaboni Szerződés között semmiféle összefüggés nincs” – közölte.
Az Európai Tanács magyar kérésre, német és osztrák támogatással külön aláhúzta, hogy a Lisszaboni Szerződés és az Európai Unió alapjogi chartája a jövőről szól, és kizárólag olyan ügyekben érvényes, melyeket az európai uniós jog szabályoz. Így ismételten megerősítést nyert, hogy a charta a múltra semmiképpen nem vonatkozik – értelmezte az elfogadott szöveget a magyar kormányfő.
Mint arra Bajnai utalt, teljesült az a magyar cél is, hogy a Benes-dekrétumokra még közvetett utalás se történjen a szövegben. Így a mostani döntés „nem szolgálhat utólagos igazolásul a Benes-dekrétumok vitatott pontjait illetően, nem tépi fel a történelem fájó sebeit”.
„A cseh köztársasági elnök valamilyen okból fontosnak tartotta, hogy a cseh állampolgárok ne élvezhessék az alapjogi charta teljes értékű védelmét. Csehország így ígéretet kapott arra, hogy az Egyesült Királysághoz és Lengyelországhoz hasonlóan később mentesülhet a charta kötelező joghatósága alól. A mentességről mind a 27 tagállamnak együtt kell majd döntenie, és akkor lép hatályba, ha külön eljárás keretében mindannyian ratifikálják” – emelte ki a magyar miniszterelnök. Egyúttal örömét fejezte ki, hogy Szlovákia végül nem kérte ugyanezt az alapjogi charta alóli mentességet.
A svéd kormányfő szintén kitért arra, hogy az alapjogi charta hatálya alól a cseheknek adandó mentességet nem most kell ratifikálniuk a tagállamoknak. „Nem tudom, mikor, de egy későbbi időpontban” – mondta Reinfeldt.
Jan Fischer cseh miniszterelnök szerint immár semmi nem akadályozza a Lisszaboni Szerződés csehországi ratifikációs folyamatának gyors lezárását. Jirí Weigl, Klaus hivatalának vezetője azt mondta, hogy a köztársasági elnök nagyon jónak találja az elért eredményt, és nem fog több aggályt felvetni a szerződéssel kapcsolatban.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is úgy értékelte a fejleményeket, hogy minden politikai akadályt sikerült eltávolítani az útból, és hogy a Lisszaboni Szerződés nagyon gyorsan életbe léphet, miután azt jóváhagyja a cseh alkotmánybíróság.
Diplomaták közlése értelmében a tagállamok állam-, illetve kormányfői által elfogadott formula biztosítja azt, hogy a Benes-dekrétumokat az európai jog nem nyilváníthatja érvénytelennek. E veszély azonban a cseheken kívül a többi ország szerint nem is állt fenn, hiszen a Lisszaboni Szerződésnek és az ahhoz kapcsolódó alapjogi chartának nincs visszamenő hatálya.
A francia tárgyalóküldöttség tagjainak vélekedése szerint amennyiben a cseh alkotmánybíróság a jövő kedden elveti a Lisszaboni Szerződéssel szemben felhozott alkotmányossági aggályokat, akkor Václav Klaus még november folyamán aláírhatja a cseh ratifikációs okmányt, és azt a hónap végéig Rómában letétbe lehet helyezni. Ebben az esetben számolni lehet azzal, hogy a Lisszaboni Szerződés december elsején hatályba lép.
Azzal, hogy elhárult a politikai akadály a Lisszaboni Szerződés értelmében létrehozandó új uniós tisztségek betöltése elől is, a csúcstalálkozón hírek szerint megállapodás született arról, hogy az Európai Tanács elnöke néppárti, a saját diplomáciai apparátussal megerősítendő külügyi főképviselő pedig szocialista lesz.
Szintén elindulhat az EU legfőbb végrehajtó testületének, az új összetételű Európai Bizottságnak a létrehozása. Mint Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke közölte, az EP-ben november 25-től megkezdhetik az uniós biztosjelöltek bizottsági meghallgatását.
A csúcstalálkozó első napján nem jutottak megállapodásra az állam- és kormányfők a káros éghajlatváltozás elleni védekezést célzó nemzetközi tárgyalásokon képviselendő uniós álláspont még nyitott kérdéseiben. Uniós diplomaták kiszivárogtatták, hogy péntekre a résztvevők módosított javaslatot várnak a svéd elnökségtől.
Az Európai Tanács ülése előtt bemutatta a januártól hivatalba lépő spanyol-belga-magyar „csapatelnökség” közös logóját a három ország miniszterelnöke, José Luís Rodriguez Zapatero, Herman Van Rompuy és Bajnai Gordon. Az összekötött e és u betűkből álló jelkép (amely megtekinthető a www.eutrio.eu internetes oldalon) „az unió és polgárainak egységét” hivatott tükrözni. Az unió történetében most először fordul elő, hogy egymást követő elnökségek ugyanazt a szimbólumot használják.
A témáról kiadott sajtóközlemény kiemelte, hogy a 2010-2011-ben, egymást követően fél-fél évig elnöklő három ország az uniós reformszerződés hatályba lépését mintegy megelőlegezve, már a felkészülés kezdetétől fogva szorosan összehangolta az elnökségi programmal kapcsolatos tevékenységét. (mti)
