Nem járt sikerrel a kereszténydemokrata Daniel Lipšic a vagyon eredetének vizsgálatát szabályozó alkotmánytörvény-javaslata, a parlament még első olvasatban elutasította a törvényt. Ugyanebben a témában a kormány is megfogalmazta alkotmánytörvény-tervezetét, arról még egyelőre nem szavazott a képviselőtestület. Daniel Lipšic javaslata ugyan több pontban hasonlított a kormányéhoz, de, szigorúbban rendelkezett a nem legális úton szerzett vagyon vizsgálatáról, és szigorúbb volt a vizsgálható összeg meghatározásában is. Javaslata szerint a vagyoneredet vizsgálat első körben a rendőrség hatáskörébe tartozott volna, és csak azután került volna az ügyészség elé, ha a tényleges vagyon és a bevétel közti különbség meghaladta volna a 150 ezer eurót. A vagyon eredetét ezt követően az alperesnek kellett volna bizonyítania a bíróság előtt, s erre az időre vagyonának megkérdőjelezhető részét az állam felügyelte volna. Az eljárás időtartamát a kereszténydemokrata honatya öt évben szabta meg. Szakértők szerint a törvény egyik fő gondja, hogy visszamenőleges hatállyal bírt volna, Lipšic azonban úgy érvelt, retroaktivitásról nem lehet beszélni, mert a vagyonosodást mindig az éppen a kérdéses vagyon megszerzésekor hatályos jogszabályok alapján vizsgálták volna. Az érvelés azonban nem győzte meg a parlamenti többséget, legélesebben Vladimír Mečiar pártja, és személy szerint Katarína Tóthová támadta a jogszabályozást. Hasonló törvényt már jóváhagyott a parlament még az előző kormányzat idején, akkor is a még ellenzéki Robert Fico és Daniel Lipšic igazságügyi miniszterként volt a vagyonosodás vizsgálatának két szószólója. A törvényt azonban 2008-ban az Alkotmánybíróság több érvvel hatálytalanította. Lipšic javaslata tehát elvérzett az első olvasatban. A kormány törvénytervezetének is kétséges a sorsa. A Smer két koalíciós partnere nem támogatja, az ellenzék ugyan nem utasítja el, de a kereszténydemokraták nevében Lipšic már jelezte, csak módosításokkal tudnák megszavazni.
Felvidék Ma, mj
