(Az MKP álláspontjával) Ellenjegyzési és vétójogot kap a nemzeti kisebbségek kultúráját és oktatásügyét érintő törvények és rendeletek módosítása során Rudolf Chmel (Most-Híd) emberjogi és kisebbségügyi kormányalelnök. Chmel ezt a SITA hírügynökségnek és a Pátria rádiónak is megerősítette. A hatásköri törvény módosítása – mely ezt a jogot rá ruházza – szeptemberben kerül a parlament elé.
Chmel azt is elmondta, nem csupán egyeztetés és kezdeményezés lesz rábízva, hanem konkrét igazgatási és döntéshozói jogkörei is lesznek. Többek közt a nemzetiségi múzeumok ügyeiben hozhat majd döntéseket, például az igazgatók kinevezése során vagy az intézmények működési koncepciójának jóváhagyásakor.
Szükség lesz az egyetértésére a nemzetiségi oktatásügyet érintő kérdésekben is. A kormányalelnök hivatalában ezért létrehozzák a nemzetiségi kultúrák és a nemzetiségi oktatás szakosztályát, amelyek szoros kapcsolatot tartanak majd a kulturális, illetve az oktatásügyi minisztériummal. „Az alapvető jogkörök, ha máshol gyakorolnák is őket, főleg az oktatásügy esetében, a kormányalelnök egyetértése nélkül nem lehetnének végrehajthatók” – magyarázta el a részleteket Chmel.
Az elképzelés tetszik Chmel elődjének, Dušan Čaplovičnak is, aki a SITA hírügynökségnek kifejtette: ő is szívesen beleszólt volna a kisebbségek oktatási ügyeibe, de jogköre nem volt hozzá. Čaplovič arra számít, hogy a hatásköri törvény a kisebbségügyi és emberjogi kormányalelnöknek a jogok mellé kötelességeket is rendel, s ebben elsősorban az érintett emberek iránti felelősség kap hangsúlyt, nem a pénzosztás vagy a pályázati alapok céljainak kijelölése.
Berényi József, az MKP elnöke nincs elragadtatva ettől a megoldási javaslattól. „Az MKP nem tartja előrelépésnek azt a változást, mely szerint a szlovák kormány emberjogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettesének feltehetően vétójoga lesz a kisebbségeket érintő témákban. A választások után megalakult kormánykoalíció pártjai ugyanis már korábban megegyeztek abban, hogy minden egyes miniszter vétójoggal rendelkezik a kormány döntéseinek meghozatalánál. Ehhez tehát törvénymódosítás már eleve nem szükséges – fogalmaz álláspontjában. – Emellett a kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes vétójogának törvényen keresztüli bebiztosítása veszélyes helyzetet teremthet a jövőre nézve, hiszen ezen poszt betöltése a mindenkori parlamenti választások eredményének a függvényében történik. Elméletileg tehát nem kizárt egy Rafael Rafaj vagy hozzá hasonló SNS-es politikus jövőbeli kinevezése sem erre a posztra. Ebben az esetben a vétójog kíméletlenül visszaüt, negatív következményekkel jár majd. Törvénymódosításokat sohasem négy évre kell tervezni, hanem hosszabb időre.”
Berényi József „a megoldást a kisebbségek kulturális és oktatásügyi önkormányzatiságában látja, amikor is döntéshozatali, végrehajtási és vétójoggal egy a választások útján létrehozott kisebbségekből álló testület rendelkezik a saját ügyei vonatkozásában. A Szerbiában idén létrejött kisebbségi nemzeti tanácsok e témakörben követésre szolgáló példával rendelkeznek Szlovákia számára is”.
Felvidék Ma
