A hosszas vitákat, látványos tárcaközi és koalíciós pártok közötti csörtéket követően úgy tűnik, elkészült a járulékreform végső változata, amelyet a kormány a törvényhozás elé terjeszthet. Az elkészült változatot Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke vetette górcső alá.
„Mindenekelőtt a végcél, amelyet megálmodott az SaS, s amely részben a kormányprogramba is bekerült, katasztrofális. A járulékbónusz teljesen aláássa, megszünteti a rászorulók viszonylagos szociális biztonságát. Az oda vezető út első állomása pedig a szuperbruttó bér bevezetése lenne. Az pedig játék a számokkal és kifejezésekkel, trükkös elfedése a járulék- és adóterhek összesített megemelkedésének. Érdekes, hogy Csehország, amely néhány éve bevezette, most éppen a megszüntetését fontolgatja.
Vita tárgya szakmai körökben, hogy a járulékreform következménye a járulék- és adóterhek összesített megemelkedése avagy csökkenése lesz. Erre választ csak a gyakorlat adhat a következő évben, mert hiányoznak a hatástanulmányok. Civilizált országokban nélkülük ilyen súlyú reform elfogadása elképzelhetetlen. Dicséretes, hogy a kormány egyszerűsíti a vállalkozások, a munkavégzés, valamint a munkáltatók adminisztratív terheit, miáltal áttekinthetőbbé válhat a rendszer. Egységessé válnak majd a biztosítások kivetési alapjai, csökkenni fog a biztosítási alapok, valamint az átutalások száma. A kormány egyenlőségjelet kíván tenni az alkalmazotti viszony, kisvállalkozói viszony és a munkavégzésről szóló szerződéses viszony között. Azért, hogy adott bérköltség mellett ne optimalizálhassanak a dolgozók, mely forma előnyösebb számukra, hogyan lehet magasabb nettó keresetet elérni. Ne felejtsék el azonban a kormány tagjai, hogy az esetek döntő többségében a dolgozók a munkáltató parancsára váltak kényszervállalkozókká a munkáltató költségmegtakarítása végett. Romlott ezzel a szociális biztonságuk, sokan közülük visszatérnének alkalmazotti viszonyba, ha tehetnék.
Egyértelmű azonban, hogy a reform következtében romlani fog a munkavégzésről szóló szerződés alapján dolgozók helyzete. Keresetüket eddig nem terhelték le járulékokkal, a reform ezeket immáron bevezeti. Pedig sokan közülük a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, nettó keresetük tehát jelentősen lecsökken majd. Romlani fog továbbá a kisiparosok, kisvállalkozók helyzete is. Kevesebb lesz a nettó jövedelmük. Nemcsak azoké a kisiparosoké, kisvállalkozóké, akiket a munkáltatójuk kényszerített arra, hogy kiváltsák az iparengedélyt, miáltal költségek nélküli kisvállalkozókká váltak. Az eddigi helyzetük ezért viszonylag kedvező volt. A kisvállalkozók, iparosok szövetségében kiszámították, hogy a tízezer € körüli éves bevétellel rendelkező kisiparos járulék- és adóterhei ebben az évben az előzővel összehasonlítva megemelkednek 220 €-val, jövőre pedig 630 €-val lesznek magasabbak. Vagyis két év alatt 49%-kal emelkednek meg. Erre ne mondja egyik felelős sem, hogy a kisvállalkozók terhei lecsökkennek, mert ez nem igaz. A vállalkozók által befizetett havi járulékok minimális összege ugyan lecsökken a mai 160 €-ról 140 €-ra, azonban a szuperbruttó bér bevezetésével a járulékokat nem írhatják majd le az adóalapjukból, sőt a kifizetett járulékokat megadóztatják majd! Számukra tehát a járulék- és adóterhek összesített eredménye negatív. A közepes- és nagyvállalkozók esetében ugyanígy negatív lesz a járulékreform következménye. Ráadásul, a kisiparosokat, kisvállalkozókat, akik eddig jövedelmük 40%-át átalányköltségként leírhatták, arra kötelezik a reform folyamán, hogy bevezessék az egyszerűsített könyvvitelt, mivel a leírható átalányköltség megszűnik. Újabb költségekkel számolhatnak tehát a könyvvitel okán.
A munkaszerződés alapján dolgozók többségének megnövekszik a nettó jövedelme. Azoknak, akiknek a bére az átlagbér magasságát nem éri el, a nettó jövedelme kb. 3 €-val emelkedik meg, a háromezer € körüli havi keresettel bírók esetében a növekmény 10 € körüli lesz. Mennyire igazságos ez?
A Magyar Koalíció Pártja ellenzi a járulékreform kormányjavaslatát. Igen tág változásokat eredményez a gazdaság minden területén és megkérdőjelezhető annak hatékonysága, az államháztartásra gyakorolt pozitív hatása, mivel nem támasztották alá valós hatástanulmányokkal. Igaz ugyan, hogy enyhén pozitív változást hoz a munkaszerződés alapján dolgozók többségének, emellett azonban jelentősen rosszabbodik a vállalkozók, iparosok és a munkavégzésről szóló szerződés alapján dolgozók döntő többségének helyzete.
Az államháztartási hiány csökkentésére a kormány által javasolt igen széles körű járulékreform helyett a Magyar Koalíció Pártja a mai járulékrendszer egyszerűsítése, adminisztratív tehermentesítése mellett az egyes biztosítási tételek kivetési alapjait javasolja egységessé tenni és a kivetési alapok felső határát eltörölni, hasonlóan a személyi jövedelemadó alapjához. A karhatalmi tárcák és erők alkalmazottait is a Szociális Biztosító hatáskörébe kéne vonni ugyanolyan feltételekkel, mint a munkapiac egyéb szereplőit. Végül a munkavégzés járulék- és adóterheinek kiszélesítése, megemelése helyett javasoljuk fontolóra venni a tőkejellegű jövedelmek fokozott megadóztatását. A megroppant államháztartás idején a szabad forrásokat ugyanis ott kell keresni, ahol azok megtalálhatók.” – mondta Farkas Iván.{iarelatednews articleid=”27964,27885,27761″}
