A kormány nem adja fel az etnikai alapú magyar politika támogatását, és a Felvidéken a Magyar Koalíció Pártját tekinti partnerének – emelte ki Semjén Zsolt az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt.
A miniszterelnök helyettese a hétvégi szlovákiai választásokról szólva azt mondta: az MKP nem veszített szavazókat, a két évvel korábbi 110 ezer szavazót megtartották, és a tömbmagyarság körében nagyon erősek.
A magyar kormánynak az az álláspontja, hogy az etnikai alapú magyar pártok jelentik a magyarság megmaradását – erősítette meg Semjén Zsolt, aki hozzátette: ha elcsúsznak a vegyes pártok felé, az asszimiláció előszobája.
Úgy fogalmazott: nem vonja kétségbe, hogy egy vegyes pártnak lehet hozadéka, képviselői tehetnek a magyar ügyért, de az etnikai alapú magyar párt esetében a magyarság nem egy járulékos jegy, hanem a lényegadó karakter.
Először, másodszor és harmadszor, azokat tekintjük partnerünknek, és a Magyar Állandó Értekezlet ülésére azokat hívják meg, akik etnikai magyar pártként definiálják magukat. Amelyek nem, azokkal készek a kapcsolattartásra, de ez értelemszerűen más természetű – emelte ki, hozzátéve: arra törekednek, hogy az etnikai alapú magyar pártok kerüljenek helyzetbe, és a támogatásukat és rájuk fókuszálják.
A leendő új szlovák kormányfővel, Robert Ficoval való jövőbeni együttműködésről úgy nyilatkozott: a magyar kormány nyitott a megegyezésre. Személyes véleményét is tolmácsolva kiemelte: Robert Fico 1,5 éve egyetlen magyarellenes kijelentést nem tett. Most olyan felhatalmazást kapott, hogy lehetősége lesz pragmatikus alapon rendezni a vitás kérdéseket – mutatott rá. Ez a szlovákok érdeke is – hangsúlyozta Semjén Zsolt, aki szerint nem véletlen, hogy a kormányfő üdvözlő levele a választások másnapján elment. (A Magyar Koalíció Pártja a hétvégi szlovákiai választásokon nem jutott be a törvényhozásba. A Most-Hídra 176 ezren adták le szavazatukat, s így a voksok 6,89 százalékával került be a parlamentbe.)
A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor a magyar állampolgársági törvény módosítását nem tartotta reális elvárásnak „bizonyos országok részéről”. Az mindenben megfelel az európai szempontoknak és a magyar szuverenitásból következik – szögezte le.
Semjén Zsolt kitért arra, hogy a honosítás iránt az érdeklődés töretlen, illetve enyhe növekedés tapasztalható. A korábban vállalt három hónapos határidőt tudják tartani, az államigazgatás felülmúlta önmagát – mondta, megjegyezve: csúszás akkor fordulhat elő, ha hiánypótlásra van szükség, vagy köz- és nemzetbiztonsági okok merülnek fel.
Az elmúlt időszak intézkedéseit részletezve kitért az oktatási-nevelési támogatások folyósításának átalakítására, s kiemelte: megszüntették azt a gyakorlatot, hogy egy alapítvány kapja a forrásokat. Semjén Zsolt helyes döntésnek nevezte, hogy bankkártyán keresztül közvetlenül a családok számára utalnak. Szólt arról is, hogy soha nem adják fel és minden lépésük az autonómia irányába mutat, aminek két fajtáját jelölte meg: a kulturális és a területi autonómiát. Leszögezte: e téren soha semmi olyat nem kértek, ami ne volna elfogadott az unióban.
Csóti György (Fidesz) kérdésére válaszul kijelentette: a magyarság nem lehet másodrangú Európában.
Ékes Ilona (Fidesz) a délvidéki vérengzésekről szólva arra volt kíváncsi, hogy a tényfeltáró bizottság munkájáról tud-e valamint Semjén Zsolt.
A kormányfő helyettese válaszában rámutatott: nem fogadható el, hogy a kommunizmus bűnei és az etnikai alapú magyar népirtást egy kalap alatt kezeljék Minden eszközzel támogatják az akkor történtek megismerését, nyilvánosságra hozatalát, és szerbek általi elismertetését – jelezte.
Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke a népszámlálási eredményekkel összefüggésben a tapasztalatokról és a várható kormányzati intézkedésekről érdeklődött.
Semjén Zsolt válaszában kiemelte: az adatok azt igazolták, hogy a határon túli magyarság asszimilációja felgyorsult. Különösen aggasztó a helyzet Dél- Erdélyben, és a Felvidék északi területein. A tömbmagyarságnál, Székelyföldön ugyanakkor pozitív a mérleg, megfordult a tendencia.
Dorosz Dávid (LMP) arról beszélt, hogy az etnikai elvet támogatják, de ezt a kérdést szerinte minden közösségnek magának kell eldöntenie. Kíváncsi volt még a határon túli magyarok várható szavazási technikájára is. Kiemelte: a Híd-Most definiálta magát korábban úgy, hogy nem magyar párt. A Felvidéken egy magyar párt van, az MKP, és vannak vegyes pártok – szögezte le. Az MKP megőrizte szavazóit, a másik párt viszont vesztett.
A KDNP elnökeként a szavazási technikáról azt mondta: a levélben való szavazást biztosítani kell, ez különösen a konzulátusoktól esetleg jelentős távolságban élő nyugati emigráció magyarsága miatt fontos.
Semjén Zsolt arra a felvetésre, hogy előfordulhat-e az erdélyi magyar pártok ne jussanak be román parlamentbe azt mondta: ez nem képzelhető el reálisan, már csak az új szabályok miatt sem. További kérdésre hozzátette: az RMDSZ-el való együttműködésnek akadálya nincs, ha intézményesen kérik tőle az egyeztetést áll rendelkezésre. Az Erdélyi Magyar Néppárttal azért találkozik havonta, mert Toró T.Tibor elnök ezt kérte. Erdélyben a legszélesebb összefogás híve – mondta.
Szávay István (Jobbik) azt hangoztatta, hogy kevésnek tartják számos szempontból a kormány nemzetpolitikáját, hiányolta a fordulatot, a támogatások érdemben nem változtak, egy ezrelékét fordítják e területre. Az ellenzéki politikus hatékonyabb fellépésre biztatta Semjén Zsoltot a kormányon belül.
Semjén Zsolt úgy reagált: hiányérzete lenne, ha nem ostorozná a képviselő. A kormány feladata, hogy mérlegelje, mik a lehetőségek és meddig lehet elmenni. Az helyes, hogy biztatják, vagy presszionálják őket.
MTI
