„Mindig magunkért, soha mások ellen” címmel 2013. január 5-én a Csemadok Komáromi Területi Választmánya az 1994-es komáromi nagygyűlésre emlékezett egy konferenciával szépszámú hallgatóság előtt.
A megjelentek Kvarda Józsefnek, az 1994-es nagygyűlés kezdeményezői egyikének, dr. Eva Maria Barki, bécsi nemzetközi jogásznak, a zentai dr. Zsoldos Ferencnek, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács alelnökének és Dr. Hévizi Józsa budapesti autonómiakutatónak az előadását hallhatták.
A rendezvény támogatója Mészáros Alajos, az MKP európai parlamenti képviselője volt.
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével az MKP országos elnökségéből Czíria Attila, Forró Krisztián és Samu István illetve megjelent Ladányi Lajos is.
A Csemadok járási elnöke, Petheő Attila immár kilencedik alkalommal vállalta a rendezvény szervezését. Elmondása szerint, ha támogatót találnak, jövőre, a nagygyűlés 20. évfordulóján nagyszabású megemlékezést szerveznek. Meglátása szerint hallaniuk kell a komáromiaknak, hogy a gazdasági fellendüléshez és az egyén egzisztenciális boldogulásához kiváló példák vannak Dél-Tirolban, Katalóniában, vagy Skóciában.
A legutóbbi népszámlálás legnagyobb komáromi tanulsága a szervező szerint nem elsősorban a magyarság arányának csökkenése, hanem a város 10%-ának elvándorlása, illetve, hogy a komáromiak 10%-ka nem merte vállalni a nemzetiségét. „A morális felemelkedést, csak a gazdasági felemelkedés hozhatja magával” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Petheő Attila.
Az 1994. január 8-án megvalósult komáromi nagygyűlésen részt vett a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának minden magyar képviselője, a felvidéki magyar polgármesterek zöme, a magyar helyi önkormányzati képviselők jelentős része és egyéb tisztségviselők, tekintet nélkül a pártállásra. Összesen 3500 személy jelent meg a komáromi sportcsarnokban. Az állásfoglalás javaslatát Duray Miklós, Kvarda József és Rózsa Ernő készítette. A nagygyülési előterjesztésre jóváhagyta a Magyar Koalíció Tanácsa, illetve a Csallóközi Városok és Községek Társulásának elnöksége.
A komáromi nagygyűlés állásfoglalását ITT olvashatja.
—
Kvarda József, az Együttélés politikai mozgalom alelnöke, Csenke község polgármestere, a nagygyűlést szervező Csallóközi Városok és Községek Társulata Tanácsának tagja volt, az 1994-es nagygyűlés egyik fő motorjának, kezdeményezőjének számított. „Történelmi léptékű eseményre került sor 1994. január 8-án a magyar szellemiség fellegvárában, Révkomáromban. A nagygyűlés résztvevői megtárgyalták a magyar nemzeti közösség alkotmányos jogállásának álláspontját, az önkormányzatok helyzetét, valamint a területi átszervezés és a közigazgatás reformjának koncepcióit. Ehhez hasonló összejövetelre Trianon óta, az Osztrák-Magyar Monarchia romjain létrejött Csehszlovákia létezése idején nem került sor” – mondta.
Hévizi Józsa autonómia-kutató. Úgy látja, az autonómia formák Európában élő önrendelkezési formák, amelyek hatására gazdasági, szociális, egészségügyi szinten javul az élethelyzet, javulnak az életkörülmények, s nemhogy elszakadni akarnának, hanem megfelelőképpen beilleszkedve a közösségi társadalomba, annak szinte egyik legfontosabb építő kövei lehetnek. Ehhez az is szükséges a központi költségvetés finanszírozása is” – foglalta össze Hévizi Józsa.
Eva Maria Barki Bécsben élő nemzetközi jogász szerint a magyarok másfajta Európát képzeltek a rendszerváltozás idején, az nézeteltérések oka pedig nem a magyarok, hanem az EU változásában keresendő. Nagy válság van Európában, miközben nagy értékváltozás zajlik. A nép, a nemzet, a kereszténység, a hagyomány már nem értékek Európában, míg Magyarországon igen. Ennek ellenére is úgy véli, hogy az európai polgárok többsége a magyarok mellett van, a politikusok azonban ezt még nem látják, vagy inkább nem akarják látni. A harc a nemzeti önrendelkezés és a globalizáció hívei között zajlik – tette hozz a nemzetközi jogász.
Zsoldos Ferenc 1999 óta különböző civil szervezeteken keresztül (Délvidéki Magyarok Ifjúsági Szervezete, Európai Uniós Pályázati Szakértők Vajdasági Egyesülete, Civil Mozgalom, Délvidékért Alapítvány, „Ci-Fi” Civil Központ) a délvidéki magyar civil szféra fejlesztését segíti elő. Ennek keretében több délvidéki szintű rendezvény főszervezője is (Nyári Ifjúsági Játékok, Szórványfesztivál, Mosolytenger Gyermekfesztivál, Tour de Délvidék, Civil Nap). Tapasztalatai a Felvidéken is hasznosíthatók lehetnek.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”19567,37380″}
