Több európai ország is „visszafogott” a romaellenes rasszizmus elleni harcban, illetve a roma kisebbség életkörülményeinek javításában – olvasható az Európai Romák és Utazók Fóruma (ERTF) elnevezésű jogvédő szervezet csütörtökön, október 9-én nyilvánosságra hozott jelentésében.
„A romák helyzete jelenleg nem jobb, mint negyven éve. Több szempontból romlott is” – állítja az Európa Tanáccsal partneri viszonyban álló strasbourgi székhelyű szervezet, amely jelentésében külön felsorolja, milyen problémákat lát a romániai, macedón, cseh, szlovák, német és magyar helyzettel kapcsolatban.
Az Európa Tanács különböző orgánumai a romaellenesség kérdésének szentelt első, 1969-es dokumentum óta számos ajánlást tettek a tagállamoknak a romák életkörülményeinek javítására és a cigányokat érő diszkrimináció leküzdésére. Tény, hogy ezek az ajánlásoknak köszönhetően tudatosodott a helyzet, de azok nagy részét nem alkalmazzák az államok – hívta fel a figyelmet az ERTF.
A szervezet szerint hiányzik a politikai szándék, s a legtöbb tagállam nem tekinti elődlegesnek a romakérdést vagy pedig arra hivatkozik, hogy hiányoznak a pénzügyi források a helyzet javítására. A tanulmány úgy látja, hogy állandósult a romákkal szembeni „nagyon nagy intolerancia”, sőt rasszizmus, s a cigányokat gyakran bűnbakként használja a politikai elit.
„Noha a helyzet az Európa Tanács mind a 47 országában nehéz”, az ERTF hat olyan országot emelt ki, ahol meglátása szerint a helyzet „aggasztónak nevezhető”.
Az Európa Tanács rasszizmus elleni bizottsága két korábbi jelentésében már felhívta arra figyelmet, hogy Romániában a politikai beszédekben gyakori a romák megbélyegzése, Szlovákiában pedig a romák a lakhatási feltételek területén egyenlőtlenségtől szenvednek, az iskolában pedig szegregációnak vannak kitéve. Ez utóbbi diszkrimináció az ERTF szerint Csehországra is érvényes, s az Emberi Jogok Európai Bíróságának Prága ellen a kérdésben 2006-ban hozott ítélete óta „semmi nem változott”.
Németországban a közelmúltban fogadtak el egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében egyszerűbbé válik a Szerbiából, Macedóniából vagy Bosznia-Hercegovinából érkező menekültkérők hazaküldése. Márpedig az ő jelentős részük a hazájában diszkriminációtól szenvedő, nagy szegénységben élő roma – hangsúlyozza a jelentés. Macedóniában a romákat megfosztják az útlevelüktől, hogy ne tudjanak az Európai Unióba utazni és ott menekültstátuszt kérni, Magyarországon pedig „egy önkormányzat diszkriminatív módon szervezte meg a romák kilakoltatását” – írt az ERTF.
A jelentés megemlítette azt is, hogy Franciaországban több politikus is romaellenes kijelentéseket tett. Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front tiszteletbeli elnöke 2013 júliusában a dél-franciaországi Nizzában „szúrósnak és mondjuk úgy, szagosnak” nevezte a kelet-európai romák jelenlétét. Néhány nappal később Gilles Bourdouleix, a nyugat-franciaországi Cholet polgármestere, centrista nemzetgyűlési képviselő azt mondta az általa vezetett város szélén letelepedett romákról, hogy „Hitler talán nem ölt meg eleget közülük”. Luc Jousse, a dél-franciaországi Roquebrune-sur-Argens polgármestere pedig egy 2013 novemberében titkokban készült felvétel szerint azon sajnálkozott, hogy „túl korán” hívták ki a tűzoltókat a településen található cigánytelepen kiütött tűzhöz.
mti-Brüsszel, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”49165,49120,49071,47957,47883,47684,47296″}
