„Balla Ede Zsolt kutató, író azt tűzte ki célul, hogy visszacsempészi az emberek és a közösségek tudatába, hogy nem tájtól és Földanyánktól függetlenül létezünk, hanem egyek vagyunk velük, és csak együttműködve lehet jó életünk.
Minél régebbre nyúlunk vissza az időben, annál inkább szakrális volt az ember és táj kapcsolata, és ahogy közeledünk a jelen pillanathoz, annál inkább megszűnik ez a kapcsolat. A mai társadalom az anyagi világra fókuszál, a nagyvárosi lét szinte lehetetlenné teszi, hogy a körülöttünk lévő tájra is figyeljünk. Elvesznek lelki kapcsolataink, ahogy a szülőföldünk iránti felelősség tudat és szeretet is” – olvasható a Balla Ede Zsolt címbeli előadásának egyik kísérő levelében.
Elgondolkoztató sorok ezek, amelyek valóságtartamát nehéz lenne kétségbe vonni. A Székelyudvarhelyről érkezett kutató, író Balla Ede Zsolt Tornaljáról jött Losoncra, ahol Demecs Andrea, a Csemadok Losonci Alapszervezetének elnöke köszöntötte.
Balla Ede Zsolt az előadása bevezetőjében elmondta, Tornalján a Madárterem Galériában, A. Marton Gyula vendégeként két előadást is tartott. Útközben Losoncra megpróbálta kihasználni az idejét arra is, hogy ismerkedjen a régió szent helyeivel. Sors adta „szerencséje volt”, hogy a figyelmét Karaszkó község temploma ragadta meg, melynek a védőszentje Szent László. Sikerült megnézni a freskóit is, melyek témái aligha véletlenül párhuzamba állíthatóak az előadás központi témáját képező templomok képi világával.
Az előadása alapgondolatát az képezte, hogy számos példán keresztül érzékeltesse, hogy a magyar kereszténység nem római eredetű, de egy keleti hatásokra épülő önálló kereszténység. A szent helyek két csoportját különbözteti meg. Az elsőt az aktív, napi szinten használt helyek képezik, míg a másikat, az érdekesebbet, a szunnyadó, szendergő szent helyek jelentik. Ezek, mint elmondta többsége a peremvidéken, a hegyek és dombok árnyékában maradtak meg, s bárhol már nem fellehető értékeket őriztek meg.
A veleméri templomra és a csíksomlyói szent helyre összpontosító előadás többek között bemutatta azt, hogy ezek nagyon tudatosan tervezet helyen és módon épültek fel, melyben a fény, a „három magyar király”, Boldogasszony Anyánk ábrázolása meghatározó szerepet kapott.
Az elmondottak egy része okot adhat a kételkedésre és vitára, de vitathatatlan, hogy az előadó érvrendszere meggyőző és nehezen cáfolható.
Balla Ede Zsolt október 12-én Ipolyságon, október 13-án Zselízen, október 14-én Somorján, október 15-én pedig Dunaszerdahelyen tartja meg előadását. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők, akik Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnökének ajánlására fogadják a székelyföldi előadót. A Palóc Társaság meghívására Balla Ede-Zsolt székelyföldi szakrális földrajzszakértő idén május 5-6-7-én látogatott először. Losoncon és Zselízen már visszatérő előadó Hahnné Duray Éva és Mácsadi Jánosnak köszönhetően.
Puntigán József, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”47770″}
