A bölcsesség szerint a nagy tettek, a jelentős események sosem válnak az enyészet martalékává. Meggyőződésünk, hogy az a munka, amit Havran Erzsébet önszántából, szívvel-lélekkel eddig is elvégzett, valóban megmarad.
A Csemadok Szentpéteri Szervezetének évzáró közgyűlése Dóczé Bálint Jonatánnak, a Szép Magyar Beszéd kassai döntőjében saját kategóriája győztesének a szavalatával kezdődött, Wass Albert Üzenet haza című versét hallhatták a jelenlevők.
A vezetőség nevében Pintér Márta köszöntötte a megjelenteket, köztük Radosicky Györgyit, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának küldöttjét, az ógyallai Csemadok-szervezet elnökét, majd Bárdos Gyulától, a Csemadok elnökétől idézett néhány gondolatot: „Ma a Csemadok még mindig 450 településre kiterjedő hálózatot jelent: a szervezet sikerének titka a tagok, kultúraszervezők kitartásában, elhivatottságában keresendő, hiszen akkor is teszik a dolgukat, ha a rendezvényükre nem kapják meg kellő időben vagy egyáltalán nem kapják meg a támogatást. A sokak által avíttnak hitt intézményrendszer él, teszi a dolgát, teljesíti küldetését, s e nélkül a munka nélkül elképzelhetetlen a felvidéki magyar közösség megmaradása. A munkát folytatni kell!”
A gyűlés megkezdése előtt gyertyagyújtással és egyperces néma felállással emlékeztek meg Urbánek Ilonáról, aki alapító tagja volt a menyecskekórusnak és aktív tagja az Őszirózsa Hagyományőrző Csoportnak, Oláh Gizella pedagógusról, aki sok-sok gyermeket tanított nagy türelemmel magyarságra és a szülőföld szeretetére, Dr. Pecena Györgyről, aki a Komáromi járás első Csemadok-elnöke volt, és aki elsőként kapta meg a hűségdíjat. Írásaiban arra ösztönözte a fiatalokat, hogy magyar iskolába írassák gyermekeiket, és maradjanak hűek a gyökereikhez. Beke Erzsébetről, aki férjével együtt 1974-ben a Szentpéteri lakodalmasban főszerepet játszott, és az elkövetkező években még több darabban szerepelt, id. Acsai Jánosról és feleségéről, akik a legrégibb Csemadok-tagok közé tartoztak.
Az elmúlt évről szóló beszámolót a szervezet elnöke, Nyúl Rozália ismertette: „A 2014-es év rendhagyó módon kezdődött, január 22-én a Magyar Kultúra Napján író-olvasó találkozót szerveztünk. Vendégünk Csáky Pál politikus és közíró volt, aki tartalmas történelmi visszatekintésével felejthetetlenné tette az összejövetelt, majd bemutatta új könyvét, amelynek címe a „Csend és lélek”. Elkísérte őt Dunajszky Géza író, aki „Arcok és sorsok” című könyvéről beszélt a hallgatóságnak.
Már szokásunkká vált, hogy mi szervezzük a farsangzáró bált, amely iránt mindig óriási az érdeklődés. 2014. február 22-én is sikerült színvonalas, jó hangulatú szórakozást biztosítanunk nyitótánccal, sztárvendégek fellépésével, sok-sok tomboladíjjal, házi rétes kínálásával és népviseletbe öltözött fiataljainkkal. Tavalyi évzáró taggyűlésünket március 30-án tartottuk, ezen sok-sok fiatal részvételével bemutatásra került a „Szentpéteri lakodalmas” rövidített változata.
A sikeren felbuzdulva célul tűztük ki, hogy október 12-én bemutatjuk az egész darabot. Hála Istennek, igyekezetünket siker koronázta. A kisiskolásoktól a nyugdíjas korúakig 35 szereplője volt a darabnak, a talpalávalót az ógyallai Bellő zenekar szolgáltatta. A zsúfolásig megtelt kultúrház nézőközönsége nagy tapssal jutalmazta az előadást. Az év folyamán társrendezői voltunk a március 15-ei és október 23-ai ünnepségeknek, és 13. alkalommal voltunk szervezői a Szent István-napi ünnepségnek. Népviseletbe öltöztetett fiatalok tették ünnepélyesebbé a hangulatot, az új kenyeret pedig a lakodalmasban szereplő menyasszony, Fábik Bianka és a vőlegény, Gyarmati Vince vitte megáldásra. Május elseje előestéjén a Kossányi József Alapiskola és Óvoda, valamint a Jövő Gyermeke Polgári Társulás szervezésében társrendezői voltunk a májusfaállításnak, és még ebben a hónapban felléptünk a perbetei népművészeti fesztiválon.
Negyedik alkalommal vettünk részt a helyi alapiskola évzáró ünnepségén. Örömmel nyugtáztuk az elért szép eredményeket, büszkék vagyunk óvodánkra, iskolánkra és a jó együttműködésre. A hivatalos rész után meglátogattuk a kilencedikeseket, akik csillogó szemmel hallgatták a Csemadok életéről, munkájáról szóló rövid beszámolót. Sikerült felkelteni az érdeklődésüket, mert hatan eldöntötték, hogy 2014-től bővítik tagjaink sorát. Sok szeretettel köszöntjük körünkben az új, legfiatalabb tagjainkat: Csalava Zsuzsannát, Horváth Johannát, Lévai Biankát, Mikle Brigitát, Moravcsík Kingát és Žabka Melisát. Őszintén reméljük, hogy aktívan kiveszik részüket a kultúrmunkából.
Az Ógyallai Napok keretében a Csemadok ógyallai alapszervezete „Ki mit tud?” vetélkedőt rendezett 2014. június 29-én. A szentpéterieket Benyó Erika képviselte, aki az ének kategóriában az első helyet szerezte meg. Erika ezek után októberben sztárvendége volt a II. Táncdal Gálaest megarendezvénynek Ógyallán. Két alkalommal voltunk a komáromi Jókai Színházban. Először Bereményi Géza Az arany ára című piaci játékát néztük meg, a másik előadás pedig Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének Závada Pál által létrehozott színpadi adaptációja volt. Örömmel tapasztaljuk, hogy tagjaink szívesen mennek színházba, és mi figyelemmel kísérjük a komáromi színházban bemutatásra kerülő darabokat.
Augusztus 9-én ellátogattunk Gödöllőre, megnéztük a kastélyt, hazafelé pedig megcsodáltuk Budapest és Szentendre néhány nevezetességét. Az év végén besegítettünk az iskola által rendezett immár hagyományos mesefesztivál megszervezésébe, és ennek keretén belül szívesen fogadtuk a Szőttes Néptáncegyüttest. Decemberben második alkalommal köszöntöttük az év folyamán kerek születési évfordulójukat betöltött tagjainkat, persze karácsonyi és újévi jókívánságokkal egybekötve.
December 6-án a Csemadok megalakulásának 65. évfordulója alkalmából a komáromi Tiszti Pavilonban rendezett gálaműsoron helyi szervezetünket öten képviselték. Nagy büszkeséggel töltött el bennünket, hogy Dóczé Bálint Jonatán már komáromi gimnazistaként gyönyörű szavalatával elkápráztatta a közönséget. Az ünnepi megemlékezésen a Csemadokban betöltött példaértékű és kiemelkedő tevékenységének elismeréseként Bárdos Gyula és Petheő Attila életpálya-díjat adott át többek között Szabó Gabriellának, egykori Csemadok elnökünknek” – számolt be a tevékenységükről Nyúl Rozália elnök.
Az évzáró taggyűlés ékessége immár harmadik alkalommal a Hűségdíj átadása.
Ebben az évben Havran Erzsébet kapta a díjat, akinek munkásságát Szabó Gabriella így méltatta:
„Havran Erzsébet szentpéteri születésű, az alapiskola sikeres befejezése után az újvári kereskedelmi szakközépiskolában érettségizett. Volt alapiskolai osztálytársai még ma is úgy emlékeznek rá, hogy az órák közötti szünetekben táncolni, énekelni verbuválta diáktársait. Már gyerekkora óta, ahol csak lehetett, énekelt és szervezkedett.
1963-ban az iskola akkori igazgatója, Jankó Imre behívatta az iskolába és megkérte, hogy vállalja el egy színdarab főszerepét. Ez a színmű pedig a „Csikós” volt, amivel évtizedekre megpecsételődött a Havran Erzsébet sorsa, és beszippantotta a Csemadok. Mivel munkahelye sokáig falunkhoz kötötte, így szabad idejében örömmel foglalkozott a helyi kultúrával. Kisebb kihagyásokkal a mai napig bezárólag ő volt a Csemadok mindenkori kultúrfelelőse. 1965-ben bemutatásra került az Érdekházasság, 1966-ban a Bekopog a szerelem. Ekkor a szervezetnek 30-35 fős aktív szereplőgárdája volt.
1969-ben megalakult a 8 tagú menyecskekórus, Havran Erzsébet akkor még nem sejthette, hogy 45 év után – bár megfogyatkozva, de énekelni fognak az Őszirózsa Hagyományőrző Csoportban. Ezzel egy időben szorgalmazták a citeraegyüttes megalakulását, amelynek meghatározó személyisége férje, Havran János volt. Ezekben az időkben a szentpéteriek részt vettek és remek teljesítményt nyújtottak minden járási, sőt számos országos rendezvényen is.
A helyi kultúrcsoport Havran Erzsébet vezetésével évente meglepte a szentpéterieket egy-egy egész estét betöltő esztrádműsorral, mint a Tarka-barka, Vidám percek, Ilyen még nem volt, Élő hagyományok, Bumeráng, Kabaré-keverék. 1974-ben nagy fába vágta a fejszéjét. Jankó Ilona segítségével elindult az adat-, népviselet- és kellékgyűjtés a „Szentpéteri lakodalmas” bemutatásához. Sok-sok munka árán sikerre vitték a darabot 60 szereplővel.
Azóta is ebből a gyűjtésből merít a Csemadok, hiszen a lakodalmast már többször bemutatták rövidített vagy bővebbt változatban.
2013-ban Bécsben a külhoni magyarok Szent István-napi ünnepségén a dóm melletti téren ízelítőt adtunk a lakodalmasból: az Asszonyavatás került bemutatásra a nemzetközi nézőközönség nagy örömére. Tavaly októberben pedig Szentpéteren aratott nagy sikert a felújított változat.
A Csemadok és a nyugdíjasszervezet egyik legtevékenyebb vezetőségi tagja, az Őszirózsa Hagyományőrző Csoporttal állandó szereplője a helyi és egyéb rendezvényeknek, aktívan tevékenykedik az önkormányzat mellett működő kulturális bizottságban, bábáskodott a Falumúzeum létrehozásánál. Több évtizedes munkáját sok-sok elismerő oklevéllel és díjjal köszönték meg. Hálával gondol férjére, akitől mindig kellő segítséget kapott, és akinek mindig számíthatott támogatására. Két gyermekük magyar iskolába járt, és jó példát mutatva unokái is magyar nyelven tanulnak. A bölcsesség szerint a nagy tettek, a jelentős események sosem válnak az enyészet martalékává. Meggyőződésünk, hogy az a munka, amit Havran Erzsébet önszántából, szívvel-lélekkel eddig is elvégzett, valóban megmarad, hiszen csak a múlt segítségével tudjuk építeni a jövőt” – mondta a méltatásban Szabó Gabriella.
A 2015-ös tervek ismertetése után Bukovszky Orsolya, a szabadkai Kárpát-medencei Himnusz- és Szózat-verseny győztese elszavalta nemzeti imánkat, amit a jelenlévők felállva hallgattak meg.
Az idei évzáró taggyűlés a nagymegyeri Megyer Táncegyüttes műsorával ért véget.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
További fényképek ITT>>> tekinthetők meg. {iarelatednews articleid=”50379,45026,44904,39098″}
