A vállalatok fontos szerepet játszanak számos sürgető társadalmi és gazdasági, például környezetvédelmi és munkanélküliséggel kapcsolatos probléma megoldásában, a társadalmi és környezetvédelmi kérdések kezelése az üzleti modellek részét fogja képezni – derül ki a Deloitte közép-európai CSR-vezetők körében végzett felméréséből.
A felmérést a tanácsadó cég közleménye szerint a bolgár, cseh, koszovói, lett, litván, magyar, román, szerb, szlovák és szlovén CSR-vezetők körében készítették.
A közép-európai CSR-vezetők 84 százaléka a felmérés szerint úgy vélekedik, hogy a magánszektor fontos szerepet játszott az egyes országok társadalmi és gazdasági problémáinak megoldásában, egyharmada pedig úgy látja, hogy a felelős vállalatirányítás el fogja érni azt az érettségi szintet, ahol a társadalmi és környezetvédelmi kérdések kezelése az üzleti modellek részét fogja képezni.
A megkérdezettek több mint háromnegyede (76 százalék) látja pozitívan a felelős vállalatirányítás alakulását a következő néhány évben. Ráadásul az Európai Unió 2017-től a legnagyobb uniós cégek számára előírja a nem pénzügyi jelentések és diverzitási jelentések készítését, így a vállalatok környezetvédelmi és társadalmi területen végzett tevékenységének és eredményeinek jelentősége a jövőben mindenképpen nőni fog – mutat rá a tanácsadó cég.
Barsi Orsolya, a Deloitte fenntarthatóság és klímaváltozás csoportjának vezetője szerint a legsürgetőbb kihívásokat a természeti környezetre gyakorolt negatív hatások mérséklése, az oktatás támogatása és a munkanélküliség csökkentése jelentik. A válaszadók szerint ezek a területek kiemelten fontosak, és a vállalatoknak a jövőben is részt kell vállalniuk e problémák megoldásában.
A közép-európai régió CSR-vezetői a jelenleginél komolyabban kívánnak fellépni a korrupció ellen.
A válaszadók 96 százaléka országa társadalmi és gazdasági fejlődésének legjobb esélyét abban látja, ha vállalkozásuk hozzájárul a gazdaság versenyképességének növeléséhez, 96 százalékuk szerint a CSR-programok pozitívan befolyásolják a munkaerőpiac alakulását, 91 százalékuk szerint pedig bővítik a tudásalapú gazdaságot, illetve gyarapítják a szellemi tőkét.
A CSR-vezetők 75 százaléka szerint a fogyasztók elvárják, hogy a piacon társadalom- és környezettudatos termékek, illetve szolgáltatások közül válogathassanak.
A társadalmi felelősségvállalás útjára lépő vállalatok ezért további növekedést, valamint egyre tudatosabb és professzionálisabb CSR-megoldásokat prognosztizálnak. A válaszadók 54 százaléka emiatt tudatosan méri CSR-programjai hatásait.
A magánszektor a CSR-programok terén kiemelt szerepet játszik, azonban szükség van az állami szféra támogatására is, a Deloitte szerint ezt bizonyíthatja az is, hogy 52 százalék hiányolja a releváns adókedvezményeket.
Barsi Orsolya szerint a kormányok szerepe az lenne, hogy olyan szabályozást alakítsanak ki, olyan irányelveket ültessenek át a gyakorlatba, melyek például az alacsony üzemanyag-kibocsátás, az egészséges gazdasági körforgás, az energiahatékonyság, valamint a fenntartható város- és vidékfejlesztés irányába tendálnak.
A megkérdezett CSR-vezetők szerint a leghasznosabbak a munkavállalók bevonására alkalmas módszerek, mint a szervezetek önkéntes CSR-tevékenysége és a munkavállalók számára szervezett etikai programok. A külső CSR-együttműködésekkel kapcsolatban leggyakrabban az érintettekkel folytatott párbeszédet, a társadalmi kampányokat és környezetvédelmi programokat nevezték meg.
mti/Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”57072,56235,54131,50182″}
