(VIDEÓVAL FRISSÍTVE!) Első alkalommal rendezték meg ma – hagyományteremtő szándékkal – a komáromi járásbeli Dunamocson az I. Duna-parti Pikniket, amelynek célja, hogy teret adjon a közéletünkben érlelődő időszerű kérdések kötetlenebb megvitatásának, a felvidéki magyar közösségért munkálkodók közötti eszmecserének.
A szervezők (társszervezőként a Szövetség a Közös Célokért is szerepet vállalt a rendezvény létrejöttében) példaként az 1943-as Szárszói Találkozót, valamint a magyar rendszerváltásban komoly szerepet játszó Lakitelki Találkozót említették. De a mai magyar polgári értelmiségi holdudvarnak találkozóhelyet adó kötcsei polgári piknik is a sorban említhető.
A zártkörű rendezvényre felvidéki magyar politikusok, vállalkozók és a média képviselői kaptak meghívót. Jelen volt mások mellett Duray Miklós felvidéki magyar politikus, közíró, Menyhárt József és Berényi József, az MKP új, illetve korábbi elnöke, Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, Farkas Iván, az MKP alelnöke, valamint Kiss Balázs, a pozsonyi magyar nagykövetség tanácsosa. A találkozó célja volt, hogy a résztvevők megvitassák az MKP tisztújító kongresszusát követő egy év feladatait, célkitűzéseit.
A program első felében – délelőtt – Samu István Duray Miklóssal, Menyhárt Józseffel és Bárdos Gyulával beszélgetett, majd a közös ebéd után a média meghívott képviselői szólaltak meg.
Vörös Szabolcs főszervező a Felvidék.ma-nak elmondta, a rendezvény azért jött létre, hogy közelebb hozza egymáshoz a politikust, a vállalkozót, a médiában dolgozókat és a közélet iránt érdeklődőket. „A cél az, hogy felállítsunk egyfajta jövőképet, amihez viszonyítva a következő találkozón felmérhető lesz, hogy mit sikerült teljesíteni és mit nem” – közölte.
A rendezvény panelbeszélgetéssel indult Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke, Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke és Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke között. Moderátor Samu István, az MKP országos elnökségének tagja volt.
Duray Miklós: Átgondolásra vár az MKP pártstruktúrája
Duray Miklós a beszélgetés során elmondta, hogy az MKP-ban már régen megfogalmazódott, melyik az a három fő társadalmi csoport, amelyekre a pártnak kiemelten figyelnie kell. Mint elhangzott, az egyikbe a szlovákiai magyar közösség, a másikba a további kisebbségek, a harmadik csoportba pedig a magyarlakta régiókban élő szlovákok tartoznak. Duray szerint, míg a párt korábbi vezetése alatt állt – utalva a pártszakadás előtti időkre – nem volt érdek ezek képviselete, addig jelenleg nincs meg a kellő szervezettség mindehhez.
Duray Miklós továbbá elmondta, hogy meglátása szerint átgondolásra vár az MKP pártstruktúrája. Véleménye szerint a járási szervezetek helyett a kisrégiókat kell előtérbe helyezni.
A beszélgetés során Duray rámutatott, hogy szükség van arra, hogy a pártérdek és a civil szféra érdeke közelítsen egymáshoz.
https://youtu.be/RJEpjohEAKY
Menyhárt József: Az aratnivaló sok, de van hadra fogható erő
Menyhárt József, egyetértve Durayval, elmondta, szerinte olyan stratégiát kell felállítania az MKP-nak, amely által az egyes kistérségekre osztják le a feladatokat. „Nem hiszem, hogy rossz párt lennénk szerkezetileg, de javítanivaló mindig van” – fogalmazott Menyhárt.
Az MKP újonnan megválasztott elnöke hangsúlyozta, hogy már most el kell kezdeni a jövő évi kampányt a megyei választásokra. A generációváltás kapcsán elmondta, elégedett az országos elnökségben megvalósult folyamattal.
„Gond van a fejekben, kiemelten a fiatalabb korosztályok kapcsán” – mutatott rá Menyhárt. Meglátása szerint az ifjabb generáció nem tudja beazonosítani magát. Az MKP-nak olyan politikát kell folytatnia, amely segít helyreállítani a felvidéki fiatalok önképét. Véleménye szerint hangsúlyosabban kell foglalkozni az ifjúság- és családpolitikával, valamint a romakérdéssel. „Az aratnivaló sok, de van hadra fogható erő” – jelentette ki a pártelnök.
https://youtu.be/ZCUD4u5X7l0
Bárdos Gyula: Ha megújulásról beszélünk, új kommunikációra és új arcokra van szükség
Bárdos Gyula szerint fatális hiba volt, hogy a magyarság számára kedvezőtlenül kialakított szlovákiai közigazgatási rendszer elfogadásakor az MKP nem lépett ki a kormányból. Mint mondta, itt kezdődött az igazi bukás és züllés: „azóta a szlovák társadalom azt gondolja, hogy a magyarokkal feltörölhetik a padlót.”
A Csemadok országos elnöke rámutatott, ’89-et követően a személyes és csoportérdek sokszor felülírta a közösség érdekeit. A Most-Híddal való viszony kapcsán megjegyezte, a beszélő viszonyt fenn kell tartani, de nem kell engedni az elveinkből.
A jövőbeli feladatok kapcsán Bárdos arról beszélt, hogy meg kell találni a megfelelő embereket a megfelelő helyre, illetve nagy szükség van a közösség által elfogadott, hiteles emberekre. „Ha megújulásról beszélünk, új kommunikációra és új arcokra van szükség” – hangsúlyozta.
https://youtu.be/08vZ_X3-ywI
Berényi: Bármilyen kommunikációs stratégiát választ az MKP, azt tartalommal kell megtölteni
Korábban két nagyon eltérő stílussal sikerült megverni a Smert, ez a két út áll az MKP előtt is amennyiben Robert Fico kormányzásának leváltása, és a párt parlamentbe jutása a cél – vélekedett Berényi József. Az MKP korábbi elnöke a panelbeszélgetéshez hozzászólva rámutatott, az egyik az, amelyet az államfőválasztáson Andrej Kiska követett, aki igyekezett a politikamentes politikus szerepébe bújni, és a slušný (magyar megfelelője: rendes, tisztességes, hozzáértő) kifejezést politikai kategóriává emelni, miközben kerülte az igazán fajsúlyos kérdéseket. A másik, amellyel sikerült a Smeren sebet ejteni, az a mai szlovák ellenzék radikális, lényegre törő, szókimondó és konfrontatív stílusa – magyarázta Berényi, aki szerint az MKP-nak el kell dönteni, „melyik irányt választja, és melyik irányzat felel meg leginkább az új elnök habitusának.” Berényi ugyanakkor hangsúlyozta, bármelyik kommunikációs stratégiát is választja a párt, azt mindenekelőtt – ahogyan ez az elmúlt időszakban is történt – meg kell tölteni tartalommal.
A rendezvény második felében Pogány Erzsébet, a portálunkat kiadó Szövetség a Közös Célokért igazgatója moderálásával szó esett a felvidéki magyar televízió, rádió, nyomtatott és elektronikus sajtó helyzetéről, valamint a konzervatív újságírás esélyeiről. A témában Haraszti Gyula (televizio.sk), Király Zsolt (körkép.sk), Kiss Réka (televíziós újságíró), Molnár Judit (hirek.sk), Oriskó Norbert (tények.sk), Neszméri Tünde (Szabad Újság) és Berényi Zsuzsa (a Kárpát-expressz szerkesztője) fejtette ki véleményét.
Pogány Erzsébet felvezetőjében kiemelte, Szlovákiában ugyan van magyarul íródó napilap, ám az teljesen idegen a felvidéki magyarság érdekeitől. „Elhitették velünk, hogy be kell érnünk az Új Szóval, mert a közösségünk még egy napilapot nem tud eltartani. Önerőből, a sok hírportál összefogásával, a hetilap terjesztési és nyomdai tapasztalatával el kellene érnünk, hogy legyen egy olyan napilapunk, amely nekünk és rólunk szól. Erre kell magyarországi támogatást szerezni, megfelelő koncepciót letenni az asztalra és egymással szót értve, nem egymás lobbiját kioltva erre összpontosítani” – fogalmazott Pogány Erzsébet.
(Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
