Kulmon Angelika tájépítész, a 2016-os külhoni fiatal magyar vállalkozók éve pályázat egyik felvidéki nyertese, s egyben az egyetlen zoboralji résztvevője. Angelika fontosnak tartja a közösség építését, a magyar kulturális örökség megőrzését és a fiatalokkal való kapcsolattartást a Felvidéken.
Hogyan lesz valakiből vállalkozó tájépítész?
Az alsóbodoki szakközépiskolában vállalkozás-gazdaságtant tanultam, majd a nyitrai mezőgazdasági egyetem kert- és tájépítészeti szakán tájépítészként végeztem. A tanulmányok befejezése után Bécsben éltem egy évig. 2014-ben jöttem vissza Szlovákiába és kezdtem egyéni vállalkozóként dolgozni. Kezdetben önkormányzatok részére gazdasági és szociális fejlesztési tervek kidolgozásával foglalkoztam, melyeket alapos kutatás előzött meg a falvakban. A tervek nagy hatással voltak rám, hiszen általuk még inkább közelebb kerülhettem zoboralji régiónk kincséhez, közelebbről vizsgálhattam örökségét és feltérképeztem egyedi tájértékeit. Közben egy építészeti és design cég részére kertek és közterek terveit is készítettem, ahol nagy hangsúlyt fektettünk a formatervezésre. Később INTERREG pályamunkák elkészítésében is részt vettem: felkértek közparkok, szabadtéri színpadok zöldterületeinek, sőt, egy „őshonos családnevek fasor” kialakításának tervkidolgozásához is.
Magyarország kormánya a 2016-os évben meghirdette a külhoni magyar fiatal vállalkozók évét.
Az interneten láttam a Bethlen Gábor Alapkezelőnél megpályázható támogatást és úgy gondoltam, nincs veszítenivalóm, ha megpróbálom. A zoboralji régióra összpontosítottam, mert szívügyem a vidék zöld úton való gazdasági és kulturális fellendítése. További kiemelt cél pedig a Kárpát-medence gazdasági térségeivel való kölcsönös együttműködés. A jövőben nem kizárt egy szervezet megalapítása, illetve egy webshop kialakítása sem. A projekt kidolgozásánál segítségemre volt Tóth Attila, a mezőgazdasági egyetem oktatója, aki tudományos kutatási koordinátorként járult hozzá tanácsaival a projekt sikeréhez. A projektnek három résztvevője van: Tóth Attila, Tóth József, aki a kivitelezéseknél kap szerepet, illetve jómagam, mint a projekt menedzsere.
Érdeklődőkkel a bemutatónapon (fotó: Táňa Marková)
Mielőtt rátérünk a projektre, áruld el, mit jelent a zöld úton való fejlesztés?
A zöld infrastruktúra tulajdonképpen az Európai Unió stratégiája, amely minden természeten alapuló újítást, fejlesztést és megoldást támogat a természeti tőke felhasználásával. Összeköttetést teremt a meglevő természeti területek között és létrehozásával hozzájárulunk olyan ökoszisztémák megőrzéséhez, amelyek tiszta levegővel és ivóvízzel látnak el bennünket. Esetünkben Zoboralja kincseiből – hagyományok, kulturális-, épített és természeti örökség – kell építkezni, kihasználni a lehetőségeket úgy, hogy közben ne romboljunk. Például a hagyományos népi építészet jellegének – akár régi épületek vagy épületrészek – megtartásával és új építészeti elemek beiktatásával a mai kornak megfelelő épületek készítése, az út menti szakrális emlékek, régi kapuk, kutak megőrzése, helyrehozatala mind része a fenntartható fejlődésnek. Különösen vonatkozik a régi kutak megtartására és kitisztítására, hiszen a jövőben is az egyik legfontosabb elem a termőföld mellett a víz lesz. A zöld infrastruktúrába való beruházás gazdaságilag is kifizetődő, hiszen olcsóbb a természet levegő-, föld-, vagy víztisztító képességét felhasználni, mint ezeket technológiával pótolni.
A pályázati munka sikeres volt, a szakmai bizottság döntése alapján egyike vagy a tizenhat sikeres felvidéki fiatal pályázónak. Hogyan hasznosult a támogatás?
A Zöldebb Zoboralja elnevezésű projekt több részből áll. Két tanulmányi úton – Hortobágyi Nemzeti Park és környéke, valamint Erdély – vettünk részt, melyeknek célja inspirációk gyűjtése és kapcsolatok építése volt. Eszközfejlesztésként a kert- és tájtervezéshez szükséges technikai eszközöket vásároltam meg, de a piaci értékesítéshez szükséges reklámanyagokat is el tudtam készíttetni. Zöld infrastruktúra: Zoboralja kincse és lehetőségei címmel bemutatónapot szerveztem Nyitrán, ahol az érdeklődők több zöldutas témával ismerkedhettek. Tóth Attila egyetemi oktató, kutató a zöld infrastruktúra jelentését és jelentőségét, valamint Zoboralja természeti kincseit ismertette és a kutatási, alkotási és fejlesztési lehetőségekről is szólt. Válóczi Nándor a LED-es közvilágítás előnyeit, míg Zuzana Kierulfová építész a természetes anyagok – elsősorban az agyag és szalma – építészeti felhasználásának lehetőségeit ismertette. A zöldtető-rendszerek kiépítésének lehetőségét és annak ökológiai jelentőségét Takács József mutatta be a közönségnek. A prezentációs napon a vidék kistermelői, illetve a kistermelők áruját forgalmazó kereskedők is bemutatkozási lehetőséget kaptak. Elmondhatom, hogy a támogatás révén kezdő vállalkozóként felkészültebben tudok a piacra lépni. A gazdasági megerősödés mellett segíti olyan közösség kialakítását, amely magáévá teszi a zöld gondolkodást, hiszen egyáltalán nem mindegy, milyen Földet hagyunk utódainkra.
Zöldebb Zoboralja – helyi termékek bemutatója (fotó: Táňa Marková)
Milyen célcsoportot és hogyan szólít meg a vállalkozás, illetve a Zöldebb Zoboralja projekt?
Természetesen keresem a partnereket, nyitott szemmel és füllel járok a világban. A felkínált szolgáltatásokat – tanácsadás, kutatás, arculatépítés, zöld infrastruktúra általi gazdasági fellendítés, fenntartható irányba fejlődés tervének kidolgozása – igénybe vehetik mind egyének, mind civil szervezetek, cégek vagy önkormányzatok. Zoboraljának, de ugyanúgy Szlovákia többi régiójának is szüksége van a zöld infrastruktúra ismereteinek folyamatos elsajátítására, a zöld gondolkodású közösségek kialakítására és erősítésére. Ezt különböző eseményeken (előadások, szemináriumok, workshopok) belül is el lehet érni. A Zöldebb Zoboraljával kapcsolatos információkról jelenleg a www.angiekulmon.comweboldalon olvashatnak.
A vállalkozás mellett mit tartasz még fontosnak, mivel foglalkozol szabadidődben?
Tinédzser koromtól tagja vagyok különféle szervezeteknek. Fontosnak tartom a közösség építését, a magyar kulturális örökség megőrzését és a fiatalokkal való kapcsolattartást a Felvidéken, ezért tevékenykedem a Csemadok Új Hajtás Kalászi Alapszervezetében és tagja vagyok a helyi és a Zoboralji Via Nova Ifjúsági Csoportnak. Egyik alapító tagja vagyok az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesületnek is Zoboralján és tagja vagyok az IPM Initiative Pro Mitteleuropa osztrák szervezetnek Bécsben. Rendezvények szervezésébe is bekapcsolódom, így például 2012-ben a jubileumi X. Generációk Találkozása fesztiválon land art (tájművészeti) alkotásokkal gazdagítottuk a kalászi kastély parkját. Közel áll hozzám a hagyományőrzés és a festészet is, így a tavalyi Generációk Találkozásán zoboralji viseletek bemutatóját és fiatal zoboralji tehetségek bemutatkozását szerveztem meg.
